Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-120

127 ./ nemzetgyűlés 120. ülése 1947. évi április hó 10-én, csütörtökön. 428 (.Az ülés délelőtt 10 óra 26 perckor kezdődött.) (Az elnöki széket Varga Béla foglalja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést megnyitom, A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Kiss Károly, az egyéb jegyői teendők ellátására pedig Gyurkovits Károly jegyző urakat kérem fel. Takács Ferenc képviselő úr. mint a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Takács Ferenc-íszd) előadó: T. Nemzetgyűlés! Vnn szerencsém beterjeszteni a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottság együttes jelentését à szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tárgyában. Elnök: Az előadó úr által beadott jelentést, amelynek kinyomtatása és szétosztása megtör* tént, a házszabályok 96. §-ában fosrlalt rendelkezés értelmében nyomban tárgyalás alá veszszük. Ennek megfelelően következik a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Nemzetgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Magyar Szabadság Párt jelentett be szónokot éspedig Nagy Vince nemzetgyű'ési képviselő urat. — A bejelentést a

1 nemzetgyűlés tudomásul veszi. Takács Ferenc előadó urat illeti a szó. Takács Ferenc íszd) előadó; T. Nemzttgyűlés! A szövetkezeti törvényjavaslatot a múlt év végén napokon keresztül tartott vita után a nemzetgyűlés elfogadta. A vita mélyreható alapos és kimerítő volt. Mégis, talán nem lesz teljesen érdektelen, ha néhány szóval utalok a törvényjavaslat előzményeire. Felelős szakemberek többször foglalkoztak egy szövetkezeti törvény elkészítésének gondolatával; érez:ték ennek a szövetkezeti törvény aek a hiányát. A kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium felállításával ez a feladat a minisztériumra hárult. Különösen szükségesnek mutatkozott a szövetkezeti kérdésnek törvénnyel való rendezése a felszabadulás után. Szükségesnek mutatkozott azért» mert az ál szövetkezetek egyre jobban elszaporodtak. A kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium több mint egy évvel ezelőtt rádió útján felhívást bocsátott közre és felkért mindenikit. aki a kérdéssel foglalkozott és a kérdés iránt érdeklődött, hogy gondolatait közölje a minisztériummal. A minisztérium természetesen maga is elkezdte gyűjteni az anyagot. El lehet tehát mondani, t. Nemzetgyűlés, hogy a törvényja vaslat előkészítése a demokrácia módszereinek legszélesebb alkalmazásával történt. A minisztertanács 1946. évi szeptember 6-án tartott ülésén Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter úr előterjesztésére elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelyet azután előbb a nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi» valamint igazságügyi bizottsága tárgyalt le, majd pedig 1946 december hó elején hétnapos vita után a nemzetgyűlés is elfoga dott. A köztársasági elnök úr az 1946:1. te 9. §-ában biztosított jogával élve, az elfogadott javaslatot a nemzetgyűlésnek visszaküldte» mert a 155. §-a, amelynek szövege a bizottsági tárgyalás során vétetett fel, sértette a munkásság, különösen az építőipari munkásság szerzett jogait. A köztársasági elnök úr újabb meg fontolásra ajánlotta a nemzetgyűlésnek a javaslat 189. §-ának szövegét is. A nemzeit gyű lés 1946. évi december hó 19. napján tartott ülésében a szövetkezeti törvényjavaslat 155. § ával foglalkozva, a bizottság által javasolt szöveg helyett a Rónai miniszter úr által korábban is javasolt szöveget fogadta el, a törvényjavaslat 189. §-ának a Hangya Szövetkezeti Központra vonatkozó részét illetően pedig úery határozott, hogy ezzel a kérdéssel a koalícióban résztvevő pártok megegyezése után fog ismét foglalkozni. A koalícióban résztvevő pártok tárgyalásaik során megegyeztek, hogy a hitelszövetkezetek központjától eltekintve, a különböző szakszövetkezeti központok beolvasztásával fel kell állítani az Országos Szövetkezeti Központot. Ennefk a határozatnak megfelelően a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter ár a tör vényjavaslatot átdolgozta és ezt a minisztertanára 1947. március hó 13. napján tartott ülése elfogadta. Ilyen előzmények után a javaslat ismét a nemzetgyűlés elé került és a nemzetgyűlés március hó 28. napján tartott ülésében az előadó javaslatára úgy határozott, hogy a 189. §. tárgya'ásával kapcsolatosan a kereskedelemés szövetkezetügyi minisztert új javaslat előterjesztésére utasítja. A miniszter az új javaslatot folyó évi április hó 9-én a nemzetgyűléshez tárgyalásra benyújtotta és a javaslat letárgyalására a sürgősség kimondását kérte. Miután a Ház a sürgősséget kimondotta, az egyesített bizottságok a tegnapi nap folyamán letárgyalták a javaslatot és most a javaslat abizottság jelentésével együtt a t Nemzetgyűlés előtt fekszik. T. Nemzetgyűlés! Ezek előrebocsátása után engedjék meg, hogy a törvényjavaslatban foglalt módosításokat ismertessem. A javaslat lényegében és szellemében változatlan. Az egy szövetkezeti központtal kapcsolatosan szükséges módosításokat tartalmazza ez az új törvényjavaslat amely előttünk fekszik. A javaslat első részében, egészen a VIII. fejezetig, az egy szövetkezeti központtal kapcsolatos értelemszerű változtatások vannak csupán keresztülvezetve. Az eredeti törvényjavaslat VIII. fejezete van átdolgozva, a lékül azonban, hogy az alapelveket az átdolgozás megváltoztatná, A javaslat továbbra is a teljes szabadság elvén épül fel. Ahogyan a szövetkezeti központokba való belépésre nem volt FOinmitele kényszer a tagszövetkezeteket illetően, a javaslat szerint változatlanul az a helyzet hogy az Országos Szövetkezeti Központba való belépésnél is teljes szabadságot élveznek az egyes szövetkezetek. Közgyűlésen dönthetnek a belépésről s ugyancsak bármikor közgyűlésen elhatározhatják a központból való kilépésüket, ha úgy érzik» hogy ott érdekeik nincsenefo kellően megvédve. A jelen törvényjavaslat is változatlanul fenntartja azt az elvet, hogy csak szövetkezetek léphetnek be az Országos Szövetkezeti Központba is, tehát magánosok, magánszemélyek nem. Egyébként természetesen a szövetkezetekkel összefüggő minden feladat a központéAz Országos Szövetkezeti Központba való belépést a Központ alapszabálya szabályozza. Ha a belépni kivánó szövetkezet ennek meg-