Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-119

âÀl A nemzetgyűlés 119. ülése 194? (msz): Számolást kérünk. Nem volt meg a két­harmad. — Egy hang a szabadságpárton: Nem lehet értékelni! — Zaj.) Kérem a képviselő urakat, engedjék meg, hogy az elnök megállapíthassa az arányszámot. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szavazókat megszámlálni. (Gyurkovits Károly jegyző megszámlálja a szavazókat. — Egy hang a szociáldemokratapárlról Bodnár János felé: A pártja ellen szavaz? — Bodnár János (kg): Nekem Hangya üzletrészem van, jogom van nyiltan szavazni. — Egy hang a pártonkívüUek csoportjában: Mit szól ehhez négymillió paraszt?) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják a sürgősséget, szíveskedjenek fel­állani. (Megtörténik. — Gyurkoviis Károly és Kiss Károly jerjyzők megszámlálják a szavazó­lat, — Révai József (kp): A kisgazdapárt nem szavazza meg?- — Egy hang a kisgazdapárt oldaláról: Sürgősségről van csak szó! — Révai József (kp) egyes ülve maradt kisgazda­párti képviselők felé: Ott ü'nck! — F rkas Mihály (kp): Tizenkét kisgazdapárti képviselő szavazza meg! — Révai József (kp): Kétszínű­ség» — Nagy Vince (msz): Azok a becsülete­sek, akik kimentek! — Pászthory István (msz): Négy millió paraszt vagyonát veszik el! — Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter helyéről felemelkedve kiált a párton­kíviliek fee. — Halter Béla (m^z): A minisz­ter nem sziaivaz! — Drózdy Győző (msz): Meg­kérdezzük Tahitótfaluban a népet! — N gy Vince (msz): Nines ímeg a kétharmad! 37:67! Megszámoltuk mi is! — Felkiáltások a szabad­ságpárt oldalán: Nincs meg a kétharmad!) T. Nemzetgyűlés! Megállapítom, hogy a sürgősség elfogadása mellett 96, ellene oí> kép­viselő úr szavazott. Mivel tehát a kétharmad többség megvan, a Ház a sürgősséghez hozzá­járult. (Milaasin Kornél (msz); Dicsekedjenek el a faluban!) . Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Csala László képviselő úr levelét, amelyben a Pest­Pilis-Solt-Kiskun és BácsBodrog választó* kerületben nyert képviselői megbízatásáról lemond- A lemondás folytán megüresedett .kép­viselői helyre a soron következő pótkép vise lő behívásáról intézkedtem. A bejelentést a nein zetgyűlés tudomásul veszi. Mónus ÍUésné képviselőtársunk, mint a könyvtári és múzeumi bizottság helyettes elő­adója kíván jelentést tenni. Mónus Hlésné (szd) előadó: T. Nemzetgyű­lés! Van szerencsém beterjeszteni a könyv>ari és múzeumi bizottság kétrendbeli jelentését a nemzetgyűlés könyvtárának, illetve a parla­menti múzeumnak 1945- évi gyarapodásáról, használatáról és számadásairól. Tiszteletté' ké­rem a bizottság jelentésének kinyomatásat, szétosztását, majd annakidején napirendre tűzését. Elnök: A beadott jelentést a nemzetgyűlés kinyomatja, taigjai között szétoszlatja és annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Nemzetgyűlésnek előterjesztést tenni. Szentiványi Lajos képviselő úr mint ,.*? alkotmányjogi 1 és közjogi bizottság előadója kíván jelentést tenni­Szentiványi Lajos (kg) előadó: T. Nemzet­gyűlés! Vam szerencsém beterjeszteni az alkot­mányjogi és közjögy bizottság jelentését a Békéscsaba megyei varosnak törvényhatósági jogú várossá a'akításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem a bizottság je­év'i április hó 9-én, szerdán. 39á leütésének kinyomatását és szétosztását, majd annakidején napirendre tűzését. Elnök: A nemzetgyűlés a beadott jelentést kinyomatja, tagjai között szétosztatja, napi­rendre tűzése iránt később fogok a nemzet­gyűlésnek előterjesztést tenni. Szólásra kövelkezik a vfeliratkozott szóno­kok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Vándor Ferenc! Vándor Ferenc (kg): T- Nemzetgyűlés! Engedtessék meg nekem, hogy a költségvetés megajánlási vitája során a közalkalmazottak helyzetén keresztül foglalkozzam a törvény­javaslattal és -azzal kapcsolatban tegyem meg észrevételeimet. Ennek a szándékomnak és annak a kérésemnek, hogy méltóztassanak fel­szólalásomat megértő jószándékkal és türelem­mel meghallgatni, — attól eltekintve, hogy a mostan megajánlani szándékoU költségvetés­nek igen sok té ele kapcsolatos a magyar köz­alkalmazottakkal — imég kettős indoka is van. Az egyik az, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy a költségvetés — legyen bár legprecízebben, a legszakértőbb módon elkészítve — csak holt számok, tételek sorozata marad és — hangoz­zék el bár a megaján'ásról szóló törvény elfo­gadása — az csak jószándékú elhatározás ma­rad, ha a költségvetés tételeit nem tölti meg élettel a közigazgatás, amely hivatva van gondoskodni arról, hogy a költségvetés szám­oszlopainak, mint anyagi bázisnak az alapján megindulhasson az igazi termelő élet ebben az országban. A másik szempont, mélyen t. Nemzetgyű­lés, az, hogy igaz, hogy a magyar nép ön­tudatra ébred ten megalkotta a demokráciát, azonban legyünk tisztában azzal, hogy ennek a demokráciának minden ténye és intézkedése a közigazgatáson keresz' ül jut el a demokrácia megalkotójához, a néphez és a magyar néP a demokráciát olyannak fogja látni ós olyan értékítéletet fog róla alkotni, amint az hozzá a közigazgatás, emberein keresztül megérkezik­Elengedhetetlen feltétele tehát demokráciánk fennmaradásának, a demokratikus gondolat fejlesztésének, hogy ebben az országban egy tökéletes közigazgatási apparátus álljon ren­delkezésre, mert csak így érhető el az, hogy a költségvetésből -— amint mondottam — élő és eleven valóság legyen. (Nagy Vince (msz): Ahhoz községi és városi választások kellenek!) Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy nem lerongyolódott, éhbérért dolgozó, kedvetvesz­tett, lelkükben meghasonlott, napon!a megtört közalkalmazottak, hanem öntudatos, igazi de­mokratikus érzésű, megélhetésükben biztosí­tott emberek éljenek és dolgozzanak a köz­hivatalokban. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Nagyon kérem, hogy akkor, amikor most a közalkalmazottak­ról kívánok beszélni, ne méltóztassanak a régi, ügynevezett »úrivilág« levitézlett közalkalma­zottá ira gondolni. Ne méltóztassanak azon em­berekben, akiknek nevében beszélni akarok, csak aktalelkű, aktátelintéző, mondhatnám vétív-gondoikodású beaimtereket látni, akiknek csak egy gondjuk és^ egy céljuk volt hogy azt az aktát elintézzék és iiem látták meg az ak- ' 9 ták intézése közben az akták soraiban meghú­zódó embert és emberi sorsokat, akik a köz pályát, a közéleti pályát csak nyugdíj- és élet­biztosítási lehetőségnek lát.ták, hanem igenis mél'óztassanak elh ; nni nekem, hogy ez a köz­alkalmazotti kar többé már nincsen meg- Mél­tóztassanak elhinni, hogy a múlt hibáitól megtisztulva és a jelen szenvedéseiben át­égetve egy új közalkalmazotti kar alakult ki

Next

/
Thumbnails
Contents