Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-119

379 A nemzetgyűlés 119. ülése 1947. (Egy hang a kommunistapárton:' Nagyon jelentékte'en személy!) úgyhogy kénytelen vagyok ezekre kitérni és néhány szóban reflektálni rá j ink. T. Nemzetgyűlés! Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy csak most, a megajánlási vita •során jutott alkalmam arra, hogy egy órán Ikeresztül beszélhessek. A pártfegyelem következtében csaknem egy esztendeig voUiam némaságra kárhoztatva. (Fülöp József (kp) gúnyosan: Nemzeti szerencsétlenség!) Betartottam a pártom vezetősége által rám kimért parlamenti szilenciumot, mert az volt a véleményem, hogy ezt elsősorban azoknak kell betartaniuk, akik a párton belül is bizonyos politikai múltra tekinthetnek vissza. Engem sem a MÉP-ből, sem a Japán kávéházból, de még csak nem is az utcáról szalasztottak pártomba. 1933-ban, tizenhétéves koronmban kerültem először ösz" szeköttetésbe a független kisgazdapárt mozgalmi embereivel. Innen számítom politikai pályámat, amelyben nemhogy törés, de még elhajlás sincs- (Prieszol József (kp): Csak egy pár pezsgős vacsora! — Derültség a kommunista- és a szoc, áldemokratapárton.) Annyi pezsgőt igyon meg. amennyit én! (Pfeiffer Zoltán (pk): Megjött a pezsgőszakértő! — Zaj.) Pártomon Jbelül 1944-ig úgy ismertek (Fülöp József (kp): Elismeri saját érdemeit!), mint aki a párt radikális szárnyához tartozik. Annak idején, mint kisgazdapárti, ott voltam (Fülöp József (kp): ötórai teán?) Kovács Imre, Szabó Pál, Farkas Ferenc barátaimmal és ma képviselőtársaimmal együtt a Múzeumkőrút 15-ben, ahol akkor a Szabad Szó készült. Terveket kovácsoltunk egy új, radikális pa

: rasztpártról, amelynek, neve később Nemzeti Parasztpárt lett. Közben utazóriportere voltam az egyik legjobban szerkesztett vidéki ellenzéki lapnak, majd pedig Budapestre, a Kis Újság hoz kerültem fel. Ám úgy látszik, az ember életében nemcsak a szerencse forgandó, hanem a politikai szereplés "ís. (Pfeiffer Zoltán (pk) : Az biztos!) Tizennégyéves kisgazdapárti múlt és szereplés után egy napon arra ébredtem* hogy kívül vagyok azon a Párton, amelynek becsületes, harcos tagja voltam. (Milassin Kornél (msz): Sokan vagyunk itt ilyenek! — Pfeiffer Zoltán (pk): A Baloldali Blokk jó- « voltából, tegyük hozzá!) Miért? Azért,- mert iá magam részéről az első perctől kezdve tisztességgel tartottam be a magyar ellenállás vezetőjének, nagy mártírjának, Bajcsy-Zsilinszky Endrének politikai végrendeleté^ aki örökségül hagyta nemcsak a párt mindenegyes közkatonájának, hanem pártvezetőségünknek is: »Legyen a magyar a jövőben gerinces! (ŰffJt van! Ügy van! — Taps a szabadságpárton és a pártonkívüliek • oldalán. — Pfeiffer Zoltán (pk): Kiment a divatból! — Zaj. — Pfeiffer Zoltán (pk): A gerincet sokaiknál a nadrágtartó helyettesíti!) T. Nemzetgyűlés! A felszabadulás utáni új magyar politikai élet a demokratikus pártoktól... {Zaj- — Párra<ji György (pk) közbeszól. — Révész Ferenc (szd) Parragi György felé: Maga beszél gerincességről! Volt, amikor még Francot dicsérte! — Parragi György (pk) Velem beszélhet gerincességről! — Zaj. — Par. ragi György (pk): Megvan még a többi is! A Népszava miket írt?! — Révész Ferenc (szd): Azt hozza idé! Na, hozza ide! »Franco Európa legnagyobb embere«! — Parragi György (pk): évi április hó 9-én, szerdán. 380 Ilyent én sohasem írtam! — Az elnök csenget^ Révész Ferenc (szd): En hozom ide! — Parragi György (pk): Hozza ide! — Révész Ferenc (szd): Idehozom legközelebb! — Zaj. — Az elnök csenget.) a koalíciót -tette szükségessé mind a nemzet, mind pedig az újjáépítés érdekében. (Parragi György (pk) a szociáldemokratapárt felé: Amikor maguk hallgattak, akkor én irtam egyedül! — Révész Ferenc (szd): Mennyit volt börtönben a szabadságért? Egy napot sem kapott! — Zaj. — Az elnök csenget. — Révész Ferenc (szd): Mi mind börtöfiben ültünk! — Vásáry József (msz): Egy kicsit alkudoztak is! — Zaj.) Én is a koalíciós politikát kívántam, sőt ma is... (Révész Ferenc (szd) közbeszól. — Pfeiffer Zoltán- (pk) : Nem' dicsekedtem vele! Teljesítettem a kötelességemet, de nem dicsekedtem! Ez a különbség! — Zaj. — Az elnök csenget.) Én is híve voltam, sőt ma is híve vagyok a koalíciós politikának. (Zaj. — Révész Ferenc (szd): De mi börtönben voltunk! — Parragi György (pk): Mi is voltunk börtönb&n! Horthy börtönében is voltaim! Vegye tudomásul! — Az elnök csenget.) Én is híve voltam, sőt ma is híve vagyok a koalíciós politikának. (Vásáry József (msz) a szociáldemokratapárt Jelé: Majd felolrvassuk, miket irtak Horthyról! — Juhász István (szd): A csikóról beszéljen! — Vásáry József i(msz): Ugyan Juhász, hagyja abba már <a<z ostobaságát. Ostoba embereikkel nem állok szóba! — Az elnök csenget.) És ha azt róják fel bűnömül, hogy elvemből nem engedve nein voltam koalíciós, vállalom, hogy nem voltam, nem voltam, mert nem lehettem az. Én ugyanis nem tudtam és nem tudok megalkudni azzal a körülménnyel, hogy egy harcos kisebbségi párt, amely állandóan' direkt akciókkal dolgozik, sőt a koalíció játékszabályai ellenére a tömegek felé ellenzéki politikát csinál, (Ugy van! a szabadságpárt .oldalán.) kihasználva az emberi nyomorúságot és nélkülözést, (Egy hang a szociáldemokrabapárt oldalán: »Reakciózik!«) a magyar politikai életet állandó politikai zűrzavarban tartja és ezáltal megnehezíti a békés politikai és gazdasági fejlődést. (Ugy van! Ugy van! Taps a szabadságpárt oldalán. — Juhász István (szd): Ez a szabadságpárt! — Spitálszky Károly (szd): A szabadságpártról van szó! — Vásáry József (msz): A szabadságpárt nyiltara beszél, nem suttyomban! — Némethy Jenő (msz): A terroristákról van szó! A terroristákról van szo! — Zaj. — Az elnök csenget. — Vásáry József (msz) a kommunista- és a szociáldemokratapárt felé: Maguknál Jiagyobb demagóg nincs a föld kerekségén! — Prieszol József (pk): Lehetőileg messze szülőfalujátéi, ott ahol nem ismerik! —Az elnök csenget.) Nem tud'iam és nem tudom elviselni, hogy a koalición belül akár egy, akár pedig három párt is, amely mindig még kisebbségben van, medvetáncoltatóként szerepeljen a többségi párttal szemben. (Ugy van! Ugy van! — Tapsa szabadságpárt és a pártonkívüliek soraiban.) Nem tudttimi és> ne/m tudom elviselni, hogy a kisebbség adhat pofonokat* állandóan támadhat, becsületbe gázolhat, lépten-nyomon rámutathat az én állítólagos Ihibáimriaj, nekem pe' dsg a tűrés és Ihiaillgatás jut osztályrészül(Ugy van! Ugy van! a pártonkívüliek és a szabadságpárt soraiban. — Vásáry József (msz) gúnyosan: Ez a demokrácia!) Az utóbbi időben egyre inkább furcsállottam ezt a nagyon egyoldalú koaliciét* Ha már