Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-117
321 A nemzetgyűlés 117. ülése 1947. évi március hó 28-án, pénteken. 322 En nem azt mondom, hogy a bírák között nem voltak megtévedt emberek. Vollliak ilyenek is elég szép számmal, de kérdezem azt. hogy amikor ez az ország egy huszonötéves, túlnyomórészt fertőiző kormányzat hatása alatt állott, amikor huszonöt esztendőn át az emberek elszöktek attól, hogy szabad levegőt leheljenek és a maguk gondolatai szerinti éljenek, amikor a hatalomtól való függés már a múlt század hetvenes éveiig volt visszavezethető, vájjon a bírói kar bűnösebb volt-e a társadalom egyéb rétegeinél? Azt hiszem, a magyar társadalom minden rétegében bőven találunk bűnösöket, de bőven találhatunk ártatlanokat is. Mi minden téren a kollektív felelősségrevonás ellen vagyunk s azt mondjuk: bűnhődjenek a bűnösök, de az ártatlanokat ne üldözzék, mert kevés ártatlan üldözése többet árthat a demokráciának, mint jóegynéhány bűnös szabadlábon hagyása. (Helyeslés és taps a szabadságpárton.) T. Nemzetgyűlés! A bíróságok kérdéséről szólva, reflektálni kívánok az igazságügyminiszter úrnak az esküdtbíróságok, illetőleg a népbíróságok kérdésében elmondott fejtegetés seire. Kétségtelen — és ebben az igazságügyminiszter úrnak igaza van — hogy minden jogászban ösztönszerű idegenkedés él a laikus bíráskodással szemben. Hiszen, amikor az élet minden területén a tudomány differenciálódik, mindenhol mindig lejjebb és lejjebb van szükség szakemberekre, felvetődik a kérdés sok jogászban: vájjon éppen olyan ügyekben, amelyeknél élet-halál kérdéséről van szó. helyes-e laikusokat bevonni a bíráskodásbal Egés<z irodalma van ennek a kérdésnek, de mi, azt hiszem megadhatjuk érre a választ mégpedig olyanformán, hogy a jogásznak, ha magát egyben demokratának is vallja, csak egy válasza lehet, és ennek pozitívnek kell lennie, mert az esküdtbíráskodásnak különböző nemei, — a Schöpfen-bíráskodás. stb. — annyira attribútumai a demokráciának, mint a szólás- és a gyülekezési szabadság, vagy pedig a sajtószabadr sag. Ezt a kérdést tehát feltétlenül pozitíve kell megválaszolnunk. Mi a laikus bíráskodás hívei vagyunk elsősorban politikai és sajtóügyekben, ahol valóban tartani lehel attól, hogy az a bíró. akinek kinevezése a végrehajtó hatalomtól tizgg. — ha további elődnenetele és további sorsa nem is — esetleg politikai ügyekben, sajtóügyekben befolyásolva lehet felülről és nem hoz olyan ítéletet, amely a nemzet belső jogi meggyőződésének megfelel. Ugyanakkor azonban támadás tárgyává tesszük a népbíráskodás mai rendszerét azért, mert nem felel meg azoknak az elveknek, amelyeken az igazságszolgáltatás egyedül nyugodhat. Ezalatt a politikai elemnek a bíráskodásból Való kikapcsolásának az elvét értem. T. Nemzetgyűlés! Az igen t. igazságügyminiszter úr talán megfeledkezik arról, hogy az a kormányrendelet, amely a népbíráskodást életrehívta 1945-ben, maga is utal arra, hogy a népbíráskodás csakis az esküdtbíróság intézményének visszaállításáig tartandó fenn. Voltaképpen megszünt-e az esküdtbíróság Magyarországon 1 ? Jogforrásként sok mindent lehet tekinteni, de azt hiszem, a nemzetgyűlésnek egyetlen tagja sincs, aki a legellenforradalmibb időknek, az 1919. évi őszi időknek egy egyszerű kormányrendeletét mindent elsöprő erejű jogforrásnak tekinti. 1919-ben adta ki az akkori Huszár-kormány azt a rendeletet, amely az esküdtbíróság intézményét nem is szünteti NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ VII. meg, hanem működését egyelőre felfüggeszteni rendeli. És minthogy Magyarországon szólásmondás az, hogy minden provizórikus, csak egyetlen dolog nem, csak egy dolog állandó, és ez maga a provizórium, ennélfogva a provizórium fennmaradt egészen a mai időkig, amikor megteremtették a népbíráskodást, és amikor még mindig elzárkóznak az esküdtbíróság működtetésének újból való megkezdése; elől. (Rudas László (kp): önök is • provizórium°0 Lehet. (Nagy Vince (msz): Majd meglátjuk, ki az: önök, vagy mii) Ezt majd az idő el fogja dönteni. (Nagy Vince (msz): Nem tudhatjuk! — Felvinczi László (msz): Ha diktatúra jön, megszűnünk, ez természetes! -- Nagy Vince (msz): Mindenesetre mi nem vagyunk elbizakodottak, de önök azok, az tény! — Rudas László (kp): Nekünk van is miért!) A szerénység éppen az, képviselő úr, hogy mi nem vagyunk ilyen magabiztosak, de igyekszünk teljesíteni a mamink értelmezte kötelességünket. (Vásáry József (msz): Néhány gyűlésen már megdobálták önöket! Nem haUgatják meg az urakat! — Milassin Kornél (msz): Vasrudakkal, meg bicikliláncokkal fogadták önöket! — Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Bennünket a többi közt azzal is vádolnak, hogy a népbíráskodás intézményét támadjuk, holott azt hiszem, semilyen oldalról nem érte annyi kritika a népbíráskodást az utóbbi időben mint éppen a munkáspártok oldaláról. (Pfeiffer Zoltán (pk): Ez igaz! — Nagy Vince (msz) : Ha nem úgy Ítélnek, mint ahogyan ők szeretnék!) Ha a népbíróság nem egészen úgy itél, mint azt az igen t. túloldal elképzeli, akkor támadásoknak van kitéve. Mi pedig azt mondjuk: folyamatban lévő ügyben a bíróság, a bírói intézkedések kritizálását nem tartjuk helyesnek, mint ahogyan nem tartottuk helyesnek a múltban azt, hogy a bíróság egyszerűen tabu volt, és még itt a nemzetgyűlésen, a törvényhozásban sem lehetett kritizálni. Ez azonban nem mehet odáig, hogy helyisnek tantsuk a büntető igavságs/olgál tatásnak egy olvan nemét, amelyet végeredményben a politikai pártok gyakorolnak, mert h'szen a politikai pártok -kiküldöttei ülnek a néphiróságban. (Milassin Kornél (msz): Még pedig 'igazság 1 allanul!) És ha az igen t. igazságügyminiszter úr azt mondotta, hogy nem merné az esküdtbíróságot bevezetni azért, mert félő, hogy tisztán fasisztákból vagy csupa reakciósokból álló esküdtszék ülhetne össze, erre a mi válaszunk csak egy lehet: így viszont az a helyzet, hogy ä népbírósági kollégiumokban vagy szenátusokban intézményesen biztosítva van az ország ama rétegének többsége, amely a nemzetgyűlési és a törvényhatósági választásokon kétségtelenül kisebbségben maradt^ tehát a népbíróság által hozott ítélet a dolog természete szerint nem felel meg — amint erre az előbb utaltam — a nép belső jogi meggyőződéséneik. (Apró Antal (kp): így támogatja maga a népbíróságot! Raffinait ügyvédi mellébeszélés!) Mit mondott képviselőtársam? (Nagy Vince (msz): Magánbeszélgetés, ne törődj vele! ~ Felvinczi László (msz): Nem osztja a saját véveményét, azért nem meri hangosan mondani! — Zaj. — Az elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés! Igyekeztem kimutatni, h< g y az államhatalmi ágazatok különállása a demokratikus rendszerben az 1945 óta eltelt időben nem mutatható ki és nincs biztosítva a jövőre vonatkozólag sem. Nem vagyunk kon21
