Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-117
309 A nemzetjyûlés 117. ülése 19Í7. mában és minden mellékes szemponton felülemelkedő megoldására komoly és átfogó intézkedésekben megnyilvánuló akaratot látnék a kormányzatban. (Taps a szabadságpárton és a pártonkívülieknél. — Egy hang a kommunistapártról: Melyik párt nevében beszélt?) Elnök: Szódásra következik a feliratkozott szónokok közüli Hegyesi János jegyző: Vaszkó Mihály! Vaszkó Mihály (kg): T.. Nemzetgyűlés! Végtelen örömömre szolgál, 'hogy a köztársasági államformában először van alkaflmunk a törvényhozó testület Házában költségvetést megszavazni és ennek vitájához hozzájárulni' Van azonban nekünk, a magyar parasztságnak, a legnagyobb társadalmi rétegnek evvel a költségvetéssel kapcsolatban bizonyos fájdalmunk is, még pedig az, hogy a költségvetésben a legnagyobb társadalmi réteg tárcája, a fold roiívelés, csak 10%-kai szeirepeil és.a többi tárca között úgy oszlik meg az előirányzat, hogy a legnagyobb rész a költségvetésben a nehéziparnál van beillesztveTudom, hogy a gyári, valamint az ipari munkások a háború bprzalmai és a felszabadulás után éppen olyan megfeszített erővel fogtak a munkához, mint a többi társadalmi réteg, azonban Magyarország már földrajzi fekvésénél fogva is agrárország, itt mindenki a földből 'él. tehát először és legmélyebben a földbe eresztik le gazdasági életünk gyökereit. Senki számára nem liehet közömbös, hogy hazánkban a mezőgazdaság sorsa miként fog alakulni. Meg kell ezt érezni a palotáktól le az utblsó bogárhátú kunyhóig. T. Nemzetgyűlés! Ha széjjelnézünk a mezőgazdaságban, valósággal a pusztulás színhelyét látjuk. Hiányosak a fogatos erők. hiányosak mezőgazdasági szerszámaink és eszközeink. . így hogyan várhat az ország közvéleménye több és jobb termelést? Sokszor felvetődik a kérdés, hogy milyen aránytalan a termel vények és az ipari cikkek ára. A magyar parasztság az állam iránt fennálló kötelezettségnek, valamint a beszolgáltatási kötelezettségnek mindenképpen eleget tett, csak kimondottan azok nem, akiknek az időjárási viszonyok következtében nem > volt termésük, de látjuk, hogy azokat is végig zaklatják a falvakon. Szomorúan látjuk azt, hogy a magyar parasztságnak, bár a termelés menetébe mindemképpen belekapcsolódott, isegítseget mégsem nyújtottak, mert a magyar paraszt — sem maga, sem családja — nem tud magára ölteni egy ruhadarabot, nem tudja pótolni a hiányos gazdasági eszközöket és gépeket. Lát^ hatjuk tehát, hogy ha nem gondoskodunk a magyar parasztságról és nem segítjük meg, oda fog jutni, mint az 1930-as evekben(Juhász István (szd): Az ipari munkásság helyzete sem különb!) A magyar gazdakozonség abban az időben is teherrendezes alatt állott. Mindenről beszólunk itt a nemzetgyűlésen, de nem látjuk azt, hogy a falvakon a magvar paraszti társadalom valami segítséghez jutna, pedig most is szorgos paraszti munkában áll a kisgazda. Hiányosságokat kellene pótolni, csakhogy i gabonáért allacsony árakat kap a gazda, azt « hat hónapra. Viszont állatállomanyát w kiszállítottak és ellenértékképpen csak Öthat hónapra kapott valami kicsit érte. A falvakban nincs hitelélet, hogy annak segítségevei a magyar parasztság termeléset folytonosan tovább tudná vezetni. Hiába megy valaki évi március hó 28-án, pén ekén. 310 akár csak 100 forintot is fölvenni, hogy a gazdaságához szükséges eszközöket megvásárolja, egyetlenegy fillért sem kap sehol. Hogyan képzeljük tehát, hogy a magyar parasztság hivatásával járó kötelezettségének, amelyeket vállal mindenképpen, a nemzet egyetemessége érdekében eleget is tudjon tenni? (ügy van! a kisgazdapárton.) De van még más kérdés is: az új földtulajdonosok kérdése. Én és pártom azért harcoltunk 21 esztendeig, hogy egyszer és végre-valahára azt a bűnös nagybirtokrendszert feloszlassuk- Most hála a mindenható Istennek, a 12.000 nagybirtok helyén már 406.000 új földtulajdonos foglal helyet. De ez 1 'l^' n í ,m 1 égendő, mert hiába adtuk mi új földtulajdonosoknak a földet, ha azt nem tudják^ mivel megművelni. Gondoskodni kell arról, hogy az új földtulajdonosokat mindenképpen megsegítsük, hogy belegyökerezzenek a -magyar földbe, hogy élethivatásul munkálják a magyar földet, hogy az új földtulajdonos is érezze azt, hogy történetesen az a föld az övé és bele tudjon kapcsolódni a termelés további menetébe. ' De van még egy kérdés, t. Nemzetgyűlés, amelyre szeretném az egész kormány és különösképpen a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét felhívni: a termelés átállítása tekintetében tervezetet dolgozott-e már ki? Mert most, amikor majd a parasztság a legnagyobb erőfeszítés árán úgy a mennyiségi, mint a minőségi termelésnek kellő fokára ér, esetleg oda fog jutni, ami a múltban megtörtént, hogy 5 pengő 60 filléres áron kellett a parasztságnak beszolgáltatnia búzatermését. Gondoskodott-e már a földmívelésügyi kormányzat arról, hogy a jövőre való tekintetted milyen növényeket termeljen a magyar parasztság? Mert félünk attól, hogy amikor majd Argentina, Kanada és a többi nagy búzatermő állam megtömi a világpiacot búzával — és olcsóbban tudnak termelni gépesítésük folytán — az egyoldalú magyar termelést kár éri- —. Gondoskodjék ia földniíveliésügyi miiniszter úr altról, hogy mi legyen akikor a magyar egyoldalú termeléssel, és arra is gondoskodást kérünk, hogy a termelés átállításain »k tekintetébein megfelelő szakértő embereket küldjenek ki a parasztsághoz a magyar tanytavilágba. alhol meg kell magyarázni ia magyar panasztsáígnaik, hogyan termeljen. Megérti a magyar paraszt, csak segítséget és gondoskodást kell folyamatba tennünk megsegítésére. T. Nemzetgyűlés! Van még etgy kérdés, amellyel .foglalkoznom! kell. Több képviselőtársam felvetette itt a kulák-pnrt::isztság kérdését. Meg kell állapítanunk egyszer már végre-valaíhára, hogy ki is az a kulák paraszt. Szerintem az a paraszt, aki a falvakban él, de főként' az, aki a tanyavilágban öt, tíz, tizenöt, sőt huszonöt kilométer távolságra a falutól; a.z a paraszt, aki az ősz minden időszakábanmár október elsejétől kezdve nem tudja a falvakat kocsival megközelíteni, és az a paraszt, aki az Isten minden napját megdolgozza, — nem kulákparaszt még akkor setm, ha ötvenhatvan hold földje van K Kulák pan as/f lehrt szerintem a tízholdas paraszt iw, akikor, ha mással munkáltatja meg a földjét, de az, aki életihrivatásaként sajátmaga munkaijai meg 'a földjét, és a társadalomitól, a kultúrától el20*
