Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-116
251 A nemzetgyűlés 116. ülése 1947 nisztrációval, bürokráciával tudja megvalósítani. Nyilvánvaló tehát, hogy az államosítás Angliában nem hozta meg azokat az eredményeket» amelyeket az utópisták attól vártak, (Rudas László (kp): Amit Sulyokék vártak! — Spitálszky Károly (szd): Ne fájjon a feje! Meg fogja hozni!) és ennek tulajdonítható részben az a gaZidasági nehézség, amellyel az angol birodalom ezidőszerint küzd. (Spitálszky Károly (szd): Mert volt egy háború!) Nagyon jól tudjuk, képviselőtársam, hogy nem egy háború volt, hanem kettő és hogy azokban Angláa milyen sokat veszített! külföldi érdekeltségeiben (Zentai Vilmos (szd) államtitkár: Képviselő úr! Az angolok nem ezt mondják!) és nagyon jól tudjuk, hogy vannak korlátozó intézkedések, és kényszerintézkedéseik), amelyeket egy konzervatív kormánynak is meg kellene ma Angliában valósítani, ezzel szemben azonban kétségtelen, hogy az ezeken a kényszerintézkedéseken túlmenően gyakorolt szocializálási folyamat nem kis mértékben járult hozzá a gazdasági állapotok leromlásához. (Rudas László (kp): Ez már nem is a haza bölcse hanem Anglia bölcse!) T. Nemzetgyűlés! Ha ilyen eredményeket mutat az államosításra irányuló tendencia Angliában, ahol a fair play (Rudas László (kp) : A vabanque is!) minden társadalmi rétegre és minden egyénre kötelező, ahol ez minden irányban érvényesül is, ahol a demokrácia együtt születik az emberrel és ott van^a csecsemő bölcsőjében- (Rudas László (kp) gúnyosan: Hogyne! — Gúnyos deritttfég a kommunistaés a szoeitíldemakratapárt soraiban.) ahol a demokráciának évszázados tradíciói vannak és ahol annak klasszikus formái teljesedték ki, akkor nézzük meg, vájjon milyen különbség mutatkozik ' az ál, lamosítá-ii intézkedésekkel kapcsolatban nálunk, ahol bár a népesség túlnyomó többsége kétségtelenül demokratikus beállítotitságú és érzelmű, de aliol a demokráciának nincsenek meg ezek a hagyományai és ahol a demokrácia még nem tudott a szóles néprétegekben olyan mélyen gyökeret verni, mint ahogyan ez Angliában történt Az államosított üzemek kérdésével egy ízben már foglalkoztam a költségvetés tárgyalásánál. (Rudas László (kp) gúnyosan: Nem ártott nekik!) Akkor szóvátettem, azt, hogy helytelenítem a pénzügyi kormányzatnak azt az intézkedését, hogy az államosított üzemek költségelőirányzata hiányzik az 1946—47. évi állami költségvetésből. Ennek az indokolása akkor az volt, hogy nem állt még elég idő rendelkezésre az adatok pontos felvételére és az előirányzat elkészítésére. Rámutattam akkor arra, hogy ez az indokolás semmiképpen sem fogadható el. Ezeknek az államosított üzemeknek az államosítás" előtt is megvolt a rendes könyvelésük, ezt a rendes könyvelést az állam az állami kezelésbe vételkor átvette és ennek alapján szakértők heteken belül elkészíthették volna a vállalatoknak a mérlegét és költségvetését is. Hogy ez nem történt meg, hogy a költségvetésből per abszolúte hiányzik ez a tétel, az nyomban gyanút kell, hogy keltsen és nyomban azt a gondolatot kell, hogy ébressze az emberben, hogy ezeket az adatodat azért nem tették közzé, mert bizonyos hangulatkeltés szempontjából nem tartották célszerűnek ezek közzétételét. , Pedig t. Nemzetgyűlés, a magyar közvéévi március hó 27-én, csütörtökön. 252 leménynek el nem 4 vitatható joga, hogy ezt a kérdést tisztán, világosan és la (tényeknek megfelelően megismerhesse. A magyar közvélemény tudja azt, hogy itt rendkívül fontos kérdések eldöntéséről, a magyar gazdasági élet irányának hosszú időkre szóló megalapozásáról van szó. Nyilvánosságra kell tehát hozni és a közvélemény rendelkezésére kell bocsátani az adatokat, hogy ezekből pontosan meg lehessen állapítani azt, hogyan állunk az államosítási kérdéssel az anyagi vonal oldaláról tekintve. Az elvi kérdés jelentékeny részén már túl vagyunk, maga az államosítás megtörtént. Csekélységem és pártom az errevonatkozó törvényt szintén megszavazta, ma tehát jogunk van megismerni azt, hogy a megszavazott törvény értelmében végrehajtott intézkedések milyen hatással "voltak Magyarország gazdasági helyzetére. Annál inkább érdekel ez min denkit. mert — amint ezt a Magyar Kommunista Píárt hároméves terve is kiemeli és amint minden tényező, aki csak ezzel a kér-^ déssel általában foglalkozik, ezt nyomatékosan aláhúzza — Magyarország gazdasági kormányzatának elsőrendű feladata a népesség általános életszínvonalának mielőbb való (felemé- . lése. Ha pedig a népesség általános életszínvonalát fel akarjuk emelni, akkor azokat az eszközöket kell megteremtenünk és azokat az intézkedéseket kell megtennünk, amelyek idevezetnek, amelyek a termelt javakat valóban a népesség életszínvonalának emelésére használják fel ég gondosan ki kell kapcsolnunk, mellőznünk kell minden olyan intézkedést, amely egyébként is súlyos gazdasági helyzetünket még nehezebbé teszi. (Ugy van! a szabadságpárton*) Ez a titkolódzás, amely elzárta a nemzet közvéleményét az üzemek költségvetése .elő]» s az a furcsa tény, hogy az iparügyi minisztérium költségvetésében mégis 30.5 millió forint erre a célra, a deficit eltüntetésére be volt állítva, indított arra, hogy a kérdést a közvélemény felvilágosítása érdekében ^laposabb tanulmányozás tárgyává tegyem. Ennek a* alaposabb tanulmányozásnak során futottak birtokomba azok az adatok, amelyeket bátor leszek itt a t. Nemzetgyűlés előtt ismertetni. (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárton.) Mindenekelőtt, amint Halter Béla. igen t. képviselőtársam az iparügyi tárca vitájának keretében történt felszólalásában t előadta ö mint azt az iparügyi miniszter úr is szíve* volt megerősíteni, meg kell állapítanom, hogy -ezek az államosított üzemek ma teljes egészükben a két munkáspárt vezetése alatt állnak, amit az iparügyi miniszter úr lényegében azzal indokolt meg, hogy ezek a munkássáj? üzemei és a munkásság jogot formál ahhoz, hogy a saját vezetői álljanak ezeknek az üze; meknek élén. (Pásztor Imre (szd): Nem is baj ez!) Meg kell azonban mondanom, t. Nemzetgyűlés, hogy ezeknek az üzemeknek kormány; zásában a két munkáspárt között nincs valami különös nagy egyetértés. (Mozgás.) Ezen » téren a szociáldemokratapártnak bizonyos sérelmei vannak, ennek következtében a párt megbízott valakit, hogy az üzemeknél lévő helyzetet tegye tüzetes tanulmány tárgyává s ennek eredményéről a párt vezetőségének tegyen jelentést. Kezemben van ennek a jelentésnek egy példánya. (Mozgás.) amely 1947 február 28-án
