Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-115

237 A nemzetgyűlés 115. ülése 1947. évi március hó 26-án, szerdán. 238 megvalósítása. Javaink! és erőink fogyatékosságra mellett is el kell indítanunk a terv megvalósítását, ha másképp nem, a magunk erejéből. Bízunk azonban abban, hogy ha a nagyhatalmak látják az életnívó felemelésére irányuló erőfeszítéseinket, segítségünkre fognak sietni, s akkor terveinket majd hamarabb és könyebben valósíthatjuk meg. A terv nagy feladatokat ró a nemzetre, mert a rendkjs állami költségvetés terhein felül a nemzet jövedelmét, a mintegy 8°/o-ot kitevő jóvátételi tehier és a terv megvalósítására szükséges mintegy további 11—12°/o is terhelni fogja. De csak így tudjuk elérni háborús káraink megszüntetését és a termelő berendezések kapacitásának olymértékű növelését, amely az életnívó felemeléséhez és ahhoz szükséges, hogy többletjavakat termelhessünk a nemzet számára. A javak (termelésének növekedésével növekedni fog a nemzet jövedelme is, és ha a tervet megvalósítjuk, akkor nemcsak a jólét és az életnívó fog emelkedni, haneim termelőkapacitásunk helyreállításával nagyobb ütemű tőkeképződés lehetőségét is megalapozzuk. Az egyes ágazatokban reánkváró teendőinkről szólva, először nem a mezőgazdaságot érintő termelési ágakkal kívánok foglalkozni, hanem sorraveszem az ipar körébe tartozó termelési ágakat. Az ipari termelési ágafc közül a bányászatot! és kohászatot érte aránylag a legkisebb háborús kár: az invesztált értéknek 3.6%-a pusztult el. Mégis aránylag itt a legtöbb tennivaló. A korábbi termelésnél a főcél a haszon kimuatása volt a bányászatban. Ettől a termelési politikától el kell térjünk, merte cél elérése mellett meg kell látnunk <az embert is. Bányászaink egész életük munkaidejét a föld mélyében töltik azért, hogy a parasztságunk által termelt mindennapi kenyér után az ország életét jelentő energiaanyagot napfényre hozzálk'. Aki még nem járt bányák mélyén, az nem tudja, mit jelent ez az áldozatos munka. Lehet'-e szebb és emberségesebb kötelessége egy demokratikus országnak, mint az, hogy bányászaink munkáját megkönnyítse és életbiztonságukat a technikai berendezések modernizálásával fokozza? A modern bányaművelésnek és a munka megkönnyítésének egységes megoldása kidolgozott mérnölki terveik alapján kell hogy történjék. Ezért a koalíciós kormány és a törvényhozás ennek a magasabbrendű szempontnak megfelelően a^ szénbányászatot államo. sította. A szénbányák vezetőségén a son hogy a még fennálló háborús károkat megszüntesse, a bányaművelési berendezésieket racionalizálja, a bányákat modern berendezésekkel szerelje fel, (Dénes István (pk): A hetes bizottság íe»ladata ez? Ez a kérdés, mert ha igen, akkor nem lesz belőle semmi!) a bányászok életbiztonságát fokozza, mert mindezelk' megvalósítása magával fogja hozni a termelés nagvmérJékű fokozását, a termelés költségeinek csökkenését és a bányászok életbiztonságát. De szükség van a bányák és a kohóüzemek modernizálására és racionalizására azért is, niert háborús káraink megszüntetésének minden technikai követelménye ide torkollijk be. Gpndoljunk tönkrement hidaink, vasútaink, vágányanyagszükségletünk és kocsiparkunk rendbehozására, a mezőgazdaság gépesítéséhez szükséges vas- és acélanyagok nagy mennyiségére, és akkor világosan áll előttünk, hogy ennyi anyagot, amennyire most szükség van, azelőtt évtizedek alatt fogyasztottunk, most pedig évek alatt kell előteremtenünk. Ezért a bányászatra és kohászatra igen nagy feladat vár. Bányászatunk kapacitását számszerűen legalább 50°/o-kal, kohászatunk kapacitását pedig 40%-kal kell növe>línünk az 1938. érvi nívóhoz képest, hogy az életnívó tervezett felemelését ezeken a termelési ágakon keresztül is biztosítani tudjuk. T. Nemzetgyűlés! A bányászat és a kohászat keretében meg kell oldanunk a hazai kéntermelést is, amit a hazai szánfajták nagy kéntartalma lehetővé tesz. Vagy a kelenföldi erőmű égéstermékéből vonhatjuk ki a ként, vagy a fővárosi gázműveknél nyerhetjük, de van más lehetőség is: Keszthelytől északra és Hévíz-Szennandrás környékén kiváló kénkovandfeltárasunk van, amelynek arzénmentes kéntartalma a recski 38%-kal szemben 47-5%. A ma fennálló mintegy 103 millió forint értékű kénbehozatalunkat így meg tudjuk szüntetni. Ez az összeg pedig több mint a földadó egész, évi bevétele. Az energiaellátás szempontjából új bányák nyitása is szükséges lesz. Itt térek ki arra, hogy hazánk teljes (geológiai feltárásának munkáját íis rendkívül sürgősen el kell végeznünk, hogy nyersanyagkészleteink mennyiségét megismerjük és a jövő éoítő munkájába rendszeresen be tudjuk illeszteni. Megoldásra vár a feltárási munkával kapcsolatban a munkaellátásunk egységes irányítása, mert ma ez az ügy a földművelésügyi az iparügyi és a pénzügy minisztérium hatáskörébe tartozik és helyesebb az, ha egy ügynek nincsen ilyen sok gazdája. T. Nemzetgyűlés! Bányatörvényünk az 1859. évből származik és sok tekintetben elavult. Az 1929. évi román bányatörvény Európa legújabb bányatörvénye és sok tekintetben követendő példa. A törvényben a Földtani Intézetet az eddiginél nagyobb hatáskörrel kell majd felruházni Nyersanyagokban szegény állam vagyunk, és éppen ezért kell a feltáras munkáját gyorsan elvégeznünk, hogy anyagkészletünket lehetőleg mrinél jobban bővítsük. Gondolhatnánk arra is, hog-jt a bányászkodást monopolizáljuk, s ezzel az államnak bevételi lehetőséget teremtsünk. Szólnom kell még az energiatermelésről. Az elmúlt húsz esztendő alatt a közművek által termelt villamos energia*fogyasztása a négyszeresére emelkedett. Ma i» meglehetős energiahiánnyal küzdünk. Energiatermelésünket óq gazdálkodásunkat országosan átfogó tervbe kell foglalni. Foglalkoznunk kell új energiatelepek létesítésével, amelyeket a szénmedencéknél kellene elhelyezni, hogy a vasutat tehermentesítsük a nagytömegű szállítástól. Az öntözéssel kapcsolatban megvalósításra vár és kimunkálás alatt is áll a hároméves terv keretében vízierőművek létesítése. (Dénes István (pk): Hol?) Ebből ds mintegy évi 500 millió kilowattenergiát termelhetünk- # Meg kell valósítaná az országos táv-körhálózatot, hogy a kalorikus és. a vizienergiatelepek kooperációját megoldjuk. Vizi energiatelepek létesítése mind a villamosítás, mind az iparfejlesztés szempontjából fontos. Figyelemmel kell lennünk a Tiszántúl energiaszegénységére, amely a borsodi kalorikus energiatelepek és a tiszai erőműtelepek létesítésével megoldható.