Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-115

207 A nemzetgyűlés 115. ülése 1947. hajthatók és így telepeseink tekintélyes része saját élelmi ellátását sem tudta biztosítani. Ezekben a községekben a földadóknak búzában való behajtása, különösen pedig az 1945. évi hátralék követelése teljesen indokolatlan és véleményünk szerint] méltánytalan. Feltétlenül szülkiség van arra, hogy az önhibájukon kívül földadót fizetni nem tudó új telepesek 1945. és 1946. évi adóhátraléka töröltessék, hogy amikor végre az idén először aratnak maguknak, ne kelljen három év adóterhét megfizetniök, amire képtelenek lennének. De hiba van a kereseti-adókivetéseknél is. Az ország számos területén különösen a kisipar igen nehéz helyzetbe került. Vannak területek és éppen a háborús cselekmények által kevésbbó sújtott részeken, ahol az építőiparosság és az építőiparral együtt egyéb kisipari ágazatok úgyszólván semmiféle munkához jutni nem tudtak, ennek ellenére a kivető bizottságok adóosztályokba sorozták őket. Terheket róttak rájuk anélkül, hogy üzleti tevékenységüket folytatni tudták volna. Feltétlenül szük- séges, hogy az önhibájukon kívül teljesíteni nem tudó, de exisztenciájukat fenntartani kívánó k H adózókat arra az időre, amíg üzemüket szüneteltetni kénytelenek, az adózás alól mentesítsék. Kétségtelen, hogy a pénzügyi kormányzat az elmúlt hónapokban tett is előre egy lépést abban az irányban, hogy az adóterhek fokozottabb mértékben terelődjenek át a telejsítőképesebb, nagyobb vagyonú, nagyobb jövedelmű rétegek vállára. A vagyon, és jövedelem többletadó-rendelet már egy hónapja megjelent, ennek ellenére végrehajtására mindezideig nem került sor. Mivel ez a két adónem kizárólag olyan rétegeiket érint, amelyeknek havi jövedelme messze túlhaladja az ezerforintos nívót, ezitlk a rétegek természetesen mindent elkövetnek, hogy koncentrikus támadással lehetetlenné tegyék a rendelet végrehajtását vagy legalább is azt hosszabb időre kitolják. • A pénzügyi kormányzatnak a legnagyobb eréllyel kell szeuibeszállnia az ilyen törekvésekkel, mert tisztában kell lenni azzal, hogy amikor az államháztartás egyensúlyának biztosítása a bevételek emelését, teszi szükségessé, ezt a hallatlanul alacsony színvonalon élő munkás- és ipari rétegek terhére nem lehet végrehajtani. Kennünk kell ia pénzügyi kormányza• tot, hogy a két rendelet végrehajtási utasítását a legrövidebb időn beüül adja, ki .és a rendeleteknek az életbe való átültetésére azonnal tegye meg a szükséges lépéseket. De van egy másik ok is, amely miatt a pénzügyi kormányzat adópolitikájával szemben igen sok panasz merült fel. Alig van az országban még egy olyan apparátus, amelybe a demokrácia olyami kevéssé hatolt volna be, mint éppen a pénzügyi adminisztrációba. Ez az okia> annak, hogy míg több helyen, például Budapesten, aa adóhatóságok általában megértéssel kezelik a kisemberek panaszait, addig vidéken, különösen ott, ahol, a realkció erős. a pénzügyi apparátus map-nap után/ hoz igazságtalan intézkedéseiket, amelyek a, kisemberekre rónak elviselhetetlen terheket, ugyanakkor, amikor nagyvália lik ozók» unallomtulajdonosok stb. nevetségesen csekély összegekkel járulnak hozzá a közterhek viseléséhez. Feltótlenül szükség van) arra, hogy aa adóhivatalok személyzetét demokratikus elemek/ évi március hó 26-án, szerdán. 20S kel felfrissítsék és eltávolítsák ebből a karból azokat, akik a reakció aktív képviselői. Természetesen ehhez arra van szükség, hogy magából a pénzügyminisztériumból más szellem áradjon ki. mert amíg a személyzeti osztályt olyan személy vezeti, íaki egymásután akar pénzügyigazgatónak vagy helyettes pénzügyigazgatónak kinevezni fasiszta múltú, reakciós beállítottságú tiszt visel őket, a demokrácia szelleme a pénzügyi hatóságoknál nem tud tért hódítani. T. Nemzetgyűlés! Aninak reményében, hogy a pénzügyi kormányzat figyelembe veszi mindazokat a kéréseket, amelyekkel hozzá fordultunk, pártom és a magam nevében a címet elfogadom. (Taps a kommunistcvpárton.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül'? Hegyesi János jegyző: Kővágó József! Kővágó József (ki?): T. Nemzetgyűlés! A 15. cím a rendes és rendkívüli kiadások összeállításában több fontos problémát tárgyal. Ezek közül különösem a rendkívüli kiadások alatt átmeneti kiadások címén az 1. rovatban »közületek támogatási alapjához állami hozzájárulás« kérdésével szeretnék behatóbban foglalkozni. Ez a rovat lényegében ezt tartalmazna, hogy a pénzügyminiszter úr és a pénzügyi kormányait szükségéit, láitja amnak, hogy egye« közületeket, amely közületek saját hibáikon kívüli a legtakarékosabb gtazdálkodásisal sem képesek a saját kiadásaikhoz megfelelő bevételeket előteremteni, a kormányzat megsegítlsen. Ez

1 kétségkívül rendkívül helyes gyakorlat mert hiszen a közületek közül több olyan vian, amely a legszigorúbb, legridegebb, a legkedvezőbb gazdálkodással sem képes mindazokra a kiad ások na fedezetet (találni, amelyeik számarta létszükségletet jelentenek. Ez a támogatási alap biztosítja azt, hogy az autonómiáikra épült magyar demokrácia ezek közötti az autonómiáik között meg akarja teremteni azit a kapcsolatot, amelyre feltétlenül szükség van, hogy együttes munkájuk eredményéből a. magyar demokrácia gazdiasági eredményei egyre sokasodjanak. Az autonómiák történelmi múltja a magyar nemzet történetében hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Ezek közül az autonómiák közül különösen a, vármegyei autonómiák jelentősége emelkedett igen magasra és egészen 1848-iig messzire felülszárnyalta a községek és városok autonómiáját és messzire felülisizárnyalta azokat az eredményeket, amelyeket a községek és városok elérhettek- 1848 szabadságszerető, haladó szellemű törvényhozói segítségével azonban ia megye mellé a városok és községek autonómiája mint a fejlődés egyik jelentős hordozója lépett be a nemzet történelmébe. Kétségtelenül ez egy haladó szellemű és a kor követelményeinek mindenben megfelelő elvnek ŰÍZ érvényre jutájsa, volt, mert hiszen a világon mindeiniütt, így Magyarországon is a mult században jelentékeny fokra emelkedett városiasodás szükségszerűen magával hozta, hogy a megyei autonómiák mellé a városi autonómiák is, mint az ország fejlődésének jelentős fázisai sorakozzanak fel. Ezeknek a községi és városi autonómiáknak a működése sok-sok kötetre szóló könyvet jelont eue, eredményei nagyrészt, ismeretesek a t. Nemzetgyűlés előtt En ezek közül az autonómiák közül Budapest székesfőváros műkő-