Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-103

141 À nemzetgyűlés 103. ülése 19í7. •< szociálpolitikai feladatokra fordított kiadások 24 százalékát teszik ki a békebeli kiadásoknak. Külön kell beszélnem itt pénzügyi szem­pontból a hadigondozás kérdéséről. Ellentétben az imént felsorolt költségvetési címekkel, a hadigondozás az a cím, amelynél a békebeli kiadásokkal szemben — akkor ezek a kiadások a honvédelmi tárca költségvetésében szerepel­tek, — kereken 15 százalékos emelkedés mutat­kozik. Hozzá kell fűznöm, hogy a népjóléti tárca kiadási előirányzata — ha ideszámítjuk» amit ide kell számítanunk; a nyugellátásoknál szereplő hadigondozási pénzellátásokat — összesen kereken 164 millió forintot tesz ki. Ebből az összegből 80.5 millió forint esik a hadigondozási kiadásokra. Kitűnik tehát, hogy a népjóléti tárca kiadásainak majdnem ponto­san felerészét a hadigondozás ellátására» a hadigondozási szükségletek fedezésére fordítja. Többet egyelőre erről a kérdésről nem akarok beszélni, később majd részletesen foglalkozom a hadigondozás problémáival. Említettem az imént, hogy a-költségvetés helyes összeállítása mellett kereken 164 millió forint kiadás irányoztatik elő a népjóléti tárca szükségleteire. Hozzá kell azonban ehhez fűz­nöm, hogy ez az összeg egyébként 10.3 száza­léka az állami közigazgatás összes kiadásai­nak, tehát'nem lényegtelen összeg. Figyelembe kell vennünk a. következőket a. helyzet helyes értékeléséhez. • Bár a rendes költségvetésben a népjóléti -tárca kiadásaira ezek szerint csupán 164 millió forint van elő­irányozva, de időközi póthitelek biztosítása révén a helyzet mégis lényegesen javult, lénye­gesen kedvezőbbé alakult. Itt vannak mindjárt a kórházi költségek. Erre a célra a fővárosi bevételekből átengedve, biztosítva van 20 millió forint hitel. Azután itt van a hadigondozás kérdése. A költségvetés a hadigondozás pénzellátására, a személyi pénzellátásokra összesen 72 millió forintot irányzott elő, a valóságban azonban ezeknek a pénzellátásoknak folyósítása évi 84 millió forintos keretnek megfelelő összegben történik, ami máris 12 millió forint évi külön­bözetet jelent. Sikerült tehát legalább annyit keresztülvinni, hogy a hadigondozási pénzellá­tások havi összegét egy-egymillió forinttal emeljük. Ez lehetővé teszi azt, hogy a leg­súlyosabban ráutalt hadirokkantak, a munka­képtelen vagy nagymértékben csökkent munka­képességű hadirokkantak havi járadékát lénye­gesen emeljük és lehetővé fogja tenni azt is» hogy a hadifoglyok hozzátartozóinak hadi- ' segélyét a gyermekek számához viszonyítva, szintén nem lényegtelenül emeljük. Elég iaz hozzá, hogy itt is mutatkozik — minthogy ez a tervezett havi egymillió forin­tos emelés április 1-ével lépne életbe — a költ­ségvetéssel szemben egy 16 millió forintos többlet. Itt van azután a közalkalmazottak beteg­ségi ellátása. Április 1-től kezdve a kormány a közalkalmazotti illetmények 2.5%-át • fogja folyósítani a közalkalmazotti betegellátás cél­jaira, ami által április 1-től kezdve az illetmé­nyek 5%-a fog erre a célra rendelkezésre állni. Ez az április 1-től kezdve folyósításra kerülő 2.5% egy évre átszámítva megfelel majdnem kerekem 15 millió forintnak» havi 1.2 millió forintnak. Ez tehát április 1-től kezdve a folyó költségvetési év végéig megint 4.8 millió forin­tot jelent. Más összefüggésben fogok részletesebben évi február hó 28-án, pénteken. 142 beszélni a mezőgazdasági biztosításról. Már itt megemlíteni azonban azt, hogy ennek haladék­talan életbeléptetését szintén részben állami hitelekre támaszkodva akarjuk keresztülvinni és ez megint jelent a költségvetési év végéig 2,750.000 forintot. Ha ezeket a tételeket összegezzük, akkor kiderül, hogy csak az eddig biztosított póthite­lek révén a népjóléti tárca kiadásainak, szük­ségleteinek fedezésére a költségvetésileg bizto­sított 164 millió forinton felül további 43.5 millió forint mutatkozik, vagyis egy 25—26%-os többlet, amihez képesít már jelenleg ezeknek a •szükségleteiknek ellátására nem 164 millió forint, hanem 207.5 millió forint van bizto­sítva. Áttérek a népjóléti minisztérium központi igazgatásának költségvetésére. Nem ma, de már a költségvetési vitában elhangzott a kö­vetkező észrevétel: a népjóléti minisztérium a belügyminisztérium ügykörének egy részét vállalta 1 át, hogyan lehetséges akkor az. hogy ma a belügyminisztérium és a népjóléti mi­nisztérium együttesem jóval nagyobb tiszt­viselői létszámmal dolgozik, mint annakidején a belügyminisztérium'? ^ A kérdésnek ez a beállítása téves. A mai népjóléti minisztérium nemcsak a belügy­minisztériumtól vett át ügykört, nemcsak a belügyminisztérium ' legutolsó békebeli ügy­körének egy részét vette át, hanem átvett kü­lönböző tárcák köréből teendőket és átvett ezenfelül a múlthoz képest lényegesen meg­sokasodott feladatokat Itt van mindenekelőtt a hadigondozás kérdése. A hadigondozás a múltban a honvédelmi minisztérium feladata volt, majd később a miniszterelnökség hatás­körébe került. Ez ma a népjóléti minisztérium­hoz tartozik. Itt vam továbbá a szociálpolitikai igazgatás, az az apparátus, amelyet régebben ONCsA-apparátusnak neveztek. Ez a szervezet az úgynevezett szociális felügyelőség és a köz­jóléti szövetkezetek. Ezek a legutolsó béke­évben, 1938/39-ben még egyáltalán nem léteztek» később jöttek létre, tehát semmiképpen sem lehet ezeket figyelembevenni akkor, amikor a népjóléti minisztérium mai tisztviselői létszá­mát összehasonlítjuk a békebeli létszámmal. De itt van továbbá a lakásügy is. Ez ugyan a multbam is a belügyminisztérium ügy­körébe tartozott, de világos, hogy ennek az ügykörnek a feladatai, teendői egészen lénye­gesen megszapatrodtak, amióta a háború követ­keztében a közismerten súlyos, nehéz lakásvi­szonyok be állottak. Végül itt van a társadalombiztosítás. Ezen a területen a népjóléti minisztérium átvette á pénzügyminisztériumtól a közalkalmazotti! v betegellátás feladatait, és átvette a földmíye­lésügyi minisztériumtól a mezőgazdasági biz­tosítás feladatai'i (Halljuk! Halljuk! a szabad­ságpárt soraiban.) Mindezek világosan mutatják azt, hogy nem lehet szó a népjóléti minisztériumnál égy túlságosan felduzzasztott itásztviseílŐii appará­tusról, világosan mutatják azt, hogy helytelen az a számbeli szembeállítás, amelyből az iménti) kiindultam. Megjegyzések hangzottak él Stühmerné képviselőtársam részéről a minisztérium köz­ponti igazgatásának kiadásaival kapcsolatban. Többek: között kifogásolta azt, hogy a minisz­térium fogalmazói karában a sok miniszteri tanácsossal, miniszteri osztálytanácsossal

Next

/
Thumbnails
Contents