Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-112
.1023 A nemzetgyűlés 112. ülése 1947. tartó intézmények és az úgynevezett szociális intézmények minimális szükségletének fedezése, a szükségletet fedezni tudom. A szabadpiacon esetleg kialakuló elviselhetetlenül magas áraiktól teihát megvédhetem ezeket a roppant kötött, büdzsével dolgozó intézményeket. Ezen túl menni már nem leheteti Ha i. képviselőtársaim megnézné és megnézte volna ezt a rendeletet interpellációja bejegyzése előtt, akkor azt is^ tudná, hogy igenis intézkedés történt a vetőmagburgonya biztosításáról, mégpedig abban a formában, hogy a meglévő hal; latiamul szűk keretből is a földtniívelésügyi miniszter úr által igényelt 200 vágón vetőmagburgonya a dézsmaburgonyábó 1 van biztosítva. Ebből a tegnapi napig 50, a mai napon további 20. tehát összesen 70 vagon vetőmagburgonya ki is ment a növénytermelő intézeten keresztül a gazdák felé. A különbözet menni fog. Hallatlan szerencsétlenségünkre azonban odáig kell mennünk éppen a vetcVmagnemesítés tökéletes lehetetlenülése miatt, hogy az időközönként felújítandó vetőmag, vetőgumó biztosítására be kellett hoznunk 600 vagon burgonyát (Kiss Ferenc (msz): Már benn van?) Ez a 600 vagon burgonya van arra hivatva, hogy a (burgonyaaktív terülteteklen tehát ahonnan majd a következő évek vetőgumó szükséglete kikerül, kerüljön most elvetésre s az ott kétségtelenül meglévő vetőgumó elmenjen a burgonyapasszív területekre^ ahol már nem vetésre, hanem csak saját szükségletre termel-, nek, hogy így biztosítsuk a vetőmag felújítását. Meg kell mondanom, hogy kompenzáció formájában viszonylag igen előnyös, de egyébként érthetetlen és magyar viszonylatban talán elképzelhetetlen helyzet adódott azáltal, hogy nekünk kell vetőmagburgonyát behoznunk. Ám aki a burgonyakérdést ismeri, aki a vetőgumó felújítási, szükséglettel tisztában van, az tudja hogy nemesítő telepeink boMogabb időkben is csinálták azt, hogy az itt nemesített gumót kivittük és a kint nemesített gumót behoztuk, mert: minél nagyobb sugarú körben cserélődlik a vetőgumó, annál bizonyosabb a burgonyatermés hatékony növelése. Itt sincs tehát szerencsédé. Ha, még ma is a 100—120 fiUér közt mozgó burgonyaárnál a kormányzat 46 filléres burgoinyamagot tudott biztosítani, aikkor tárgyilagos igény és kritika mellett tetemrehívás- , nak aligha lehet helye. Ám — és ezt kénytelen vagyok itti megállapítani — Kiss.Ferenc t, képviselőtársam mindenképpen idehozni kíván olyan kérdéseket, amelyeket az ő megítélése szerint is felesleges idehozni, mert^ az adott viszonyok közt lehető legkedvezőbb és legjobb megoldás már hetekkel ezelőtt biztosítva volt.' A hivatkozott rendeletek, amelyek ezt a kérdést szabályozták, a Magyar Közlöny március 2-i számában jelentek meg. Március 19-én jó volna, ha mondjuk, legalább azok előtt,, akik a kérdéssel foglalkozni kívánnak, ezek a rendeletek már ismertek volnának. (Juhász István (szd): Illenék! Iliiének!) Megint csak azt kell mondanom, t- Nemzetgyűlés, elsősorban az interpellált összkormány, de másodsorban a magam részéről, a szaktárca részéről is, hogy minden lehető módon igyékszühk a fogyasztás, a továbbitermelés és a közellátás vonalán is eleget tenni kötelességünknek. Ha valaki ismeri , a kérdést és életrevaló gondolattal jön, akár interpelláció formájában, akár anélkül én is, de az összkormány is szívesen áll rendelkezésre, de tegészen más az. ha valaki azért jön elő valamivel, mert a haza összes évi március hó 19-én, szerdán. 1024 gondjait saját vállára akarja venni és mindenároji, minden kérdést a legjobban akar tudni. (Derültség a kisgazdapárt és~a szociáldemokratapárt soraiban.) Megkérünk mindenkit, hogy segítsen nekünk ebben hangtalanul, az eredményeket szívesen átengedjük, az elismerést is szívesen átengedi az összminisztérium is és minden szakminiszter is. A jövőre is kérem t képviselőtársamat, szíveskedjék jönni a maga; jobb gondolataival, (Juhász István (szd): Van jobb is?) készséggel fogunk azokból is hasznos eredményeket kihozni, de azt mondani egy országosan, sőt Európaszerte ismert kérdésben, hogy adjunk több erőtakarmányt, több korpát és több pogácsát, mint amennyi van, azt követelni egy kormányzattól, amely a minősből is adott már és amely ma erőtakarmány tekintetében 700 vagon túldiszpozjcióban van, egy olyan országban, amely 45.000 katasztrális holddial kevesebb területen termelt az • idén burgonyát, mint jaz elmúlt gazdasági évben, egy olyan országban, ahol hallatlanul nagymérvű és majdnem kerek három évtized óta nem tapasztalt! aszálykár után f vagyunk, ahol az elmúlt gazdasági év termésátlaga mögött holdankint 12.5 métermázsával maradt el a burgonyatermés, mondom, egy ilyen országban egy kormánytól azt követelni, hogy a 2000 vagon burgonyából a szükséges 6000 vagon burgonyát adja, tiszta képtelenség,, eredménytelen követelés, .amely a köznyugalom (Juhász István, (szd): Ez az! Ez a cél!) és főként a hallatlan nehézségekkel küzdő kormányzat iránti közbizalom és hitel megerősítésére semmiképpen nem lehet alkalmas. T. Nemzetgyűlés! Visszatérve a tárgyhoz, megállapítom, hogy amikor a növényneimesátő intézettek által igénybevett küldeményeknél a kormányzat a neki bevételit jelentő szállítási igazolványok kiállítási díját éppen a vetőmagnál kilogrammonkint fél fillérrel szállította le, amikor a gazdákat segítendő', 30 kálómé tere s körzetben engedélyezte a kormányzat a szállítást, amikor a nemesítő állomások címére menő, a gazda saját részére;- az alkalmazottai, jószágai részére!, tehát étkezés vagy takarmány céljaira szükséges burgonyát a szállítási engedélyitől megszabadította, akkor többet kívánni a kormányzattól tárgyilagos ítélettel nem lehetKérem a t; Nemzetgyűlést, _ szíveskedjék válaszomat tudomásul venni. (Élénk taps a kisgazda- és a szociáldemokratapáríon.) Elnök: Kiss Ferenc képviselő urat a. viszontválasz joga megilleti. (Zaj és felkiáltások a szociáldemokratapárton: Ne erőlködjék!) Kiss Ferenc (msz): T. Nemzetgyűlés! Nagyon sajnálom, hogy a miniszter urát elképesztette az általam kért dolog. Én nem kívántam tőle, hogy a burgonya termesztésiéről nekem tájékoztatást adjon. Én elég sok burgonyát termeltem életemben, nagyon jól ismerem annak termesztési módját és köszönöm szépein a miniszter úr kitaníftásait. Ebből nem kértem. viszont nem (kértem tőle azt sem, hogy engem az 50.860. és 100.220. számú rendeletekre kitanítson, mert azokat is eilolivastami. (Egy hang a szociáldemokratapárton: De neon fogott rajta! — Erőss János közellátásügyi miniszter: Még modorban is rászorul a kitanításra! — Ugy van! Ugy van! — Zaj.) Igenis kértem a miniszter urat és joggal kértem a termelés megindítása érdekében, hogy a 25 százalékos lefölözést,