Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-112
lOlä A nemzetgyűlés 112. ülése 1947 kg-ot, nikkelből 94.480 kg-ot, krómból 4000 kg-ot. Könnyű megérteni, milyen hatalmasak nemesfém veszteségeink — amely nemesfémekből nemes acélokat készít à nehézipar —, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a veszteségek magukban majdnem meghaladják az 5 miilió forint értéket, Hol vannak még a gyári berendezkedések és a gépalkatrészek'? Es mégis arra kell törekednünk, hogy mennyiségileg és minőségileg a legnagyobb teljesítményt adja, ezentúl a gyáripar. Mert nem elég a mennyiségi gyártás, ha nem üti meg a minőségi mét*téket. Nagyon sok esetben hiába gyártunk nagymennyiségű fazonvasat vagy egyéb ter méket, ha nem olyan kivitelű, amilyen követelményt vele szemben támasztanak. Ha javítható, akkor a javítások több költséget emésztenek fel, mint ha teljesen élőiről kezdenök a gyártást. Ennélfogva össze t kell kapcsolnia mennyiségi termelést a minőségivel, mert egyik a másik nélkül nem ér semmiL A bérkérdésben rá kell mutatnom arra, hogy ha már teljesítiménybért fizetünk és azt kívánjuk, hogy a bérek ellenében teljesítményt is kapjunk, hiszen ezt a jóvátételi kötelezettségeik is megkövetelik, figyelni kell arra, hogy az akkordbéreknél v a kalkulációt ennek megfeUVően be is tartsuk .Mert a munkásember szívesen doldozik akkoráiban, ha látja, hogy >a megfeszített munkája árán elért eredményt meg is becsülik. De ha csalódnék és az történnék, mint ahogyan az elmúlt időben is megtörtént, hogy bizonyos, akkordbérek megállapítása után, amikor elérték a megfelelő teljesítménymértéket, egyszerűen leszállították az akkordbéreket és a munkásság nem kapta meg a jogosan megillető bérrészét, természetes, hogy elmegy a kedve a. gyártástól és csökkenni fog a termelés. A Ganz-gyárban, a Weiss Manfrédban, Ózdon, a Rimamurányi gyárban, stb., az összes állami üzemekben, — különösen most, hogy össze vannak vonva: egy központi szerv, a NIK vette ezeket a kezelésébe — így tehát könnyebb ellenőrizni a termelést, ezek a szempontok érvényesüljeinek, amelyeket az előbb elmondottam. A hároméves terv szociálpolitikájáról is szeretnék egyet-mást mondani. A hároméves terv tartalmaz egy szociálpolitikai grafikont is. Én azt szeretném, ha erre a szociálpolitikai többtermelésre nem , volna szükség. Miért 1 ? Azért, mert minél nagyobb lendületet vesz a gazdasági élet, minél erőteljesebb lesz az iparunk, minél jobb körülmények közé kerülnek a munkások százezrei, annál kevesebb szegényházról álmodom és annál kevesebb úgynevezett népjóléti intézményre van szükség- (Zaj a szociáldemokratapárt soraiban.) Ha fpedig a gyermeknevelésre gondolunk, — tessék csak meghallgatni — akkor nekem az volna^ a legszebb álmom, ha a nő nem a munkagépeknél foglalna helyet, (Nemes Julia (szd): Jó volna!) hanem felszabadulhatna és a férj olyan fizetést kapna, olyan megbecsülésben lenne része, ho""^ ne kelljen, mint ahogyan meggyőződtem róla, a környékből a-fiatal férjnek és a feleségének is reggel felülni a vonatra és bevonatoznia Budapestre- (Taps a kisgazda- és a szabadságpárton.) Én ilyen gazdasági körülményekről és haladásról álmodozom, hogy a nő neveli jen gyermeket, legyen hű hitves, ezzel szemben a férj kötelessége, mint ahogyan má ; s időben is volt, családját tisztességes körülmények között eltartani. (Zaj a szociáldemokrataévi márcim hé l§-én, sz&rddn. 1014 párton.) Tessék megkérdezni a nőket. Hogy mennyire így van ez rendjén, azt éppen a nők panaszaiból tudom, akik elmondják, hogy amikor leteszik a szerszámot és hazamennek férjükkel a gyárból, — egyik a nehézipari telepről, a inásík á szövőgyáriból — akkor végtelenül szomorú, hogy a nőnek ott kell elkezdenie hivatását, ahol reggel kellett volna kezdenie. (Taps a'szabadságpárt soraiban.) A nőknek kell tehát kipótolniuk az egész napi munkát. (Kocsi Lajos (kg): Képviselőnőkre nem vonatkozik! — Derültség.) T. Nemzetgyűlés! A így ári pari termelésnek a jövőben arra kell törekednie, hogy minél több olcsó és jó mezőgazdasági gépet gyártson. Miért? Budapesten például azért nincs ma tej, mert az üresen ásítozó istállókban szerénykedő egy-két tehénkét nem tej haszonra neveiliik, hanem igavonásra. Az igavonás miatt ez a jószág, hogy úgy mondjam, fügét mutat nekünk, mert egy rókáról két bőrt lehúzni nem lehet. Ezért kellene minél több traktort beállítani. hogy tejhaszonra tudjuk tartani a jószágot. Akkor több tej kerülne Budapestre! Lássuk most már a mezőgazdaság szükségletét. Szeretném, ha a magyar gyáripar a 'legközelebbi időkben nagy figyelmet fordítana a hazai félkészárufogyasztásra. Hiányos még mindig a gazdák legelemibb szükséglete, nincs félkászáru, nincs elég gömb vasunk, spannringvaisunk, patkóvasunk, albroncisvasunk (Egy hang a kommunistapárton: Mégis csak többet kellene termelni!) és nagyon sok esetben kénytelenek a gazdák uzsoraáron megvásárolni a szükséges dolgokat. Szeggyáraink annyira kihasználják ezt az időleges konjunktúrát, hogy például nagyon sok helyen még ma sincs szög és 12—14—16 forintos áron kell megvásárolni a szög kilogrammját. Ez nagy sérelme a mezőgazdaságnak. A mezőgazdaság vesztette el talán a legtöbb értékét, mert amit onnan elvittek, azt soha többé jóvátenni nem tudjuk. A vidéki szekereknek legalább 60%-a tönkrement vagy elhurcolták- Ezeket mind pótolni kell. mert a szállítást a gazda nem tudja nélkülözni. Készárura van ! szükségük a gazdáknak: ekevasra, kapára, ásóra, gereblyére- Ilyesmiket, még mindig nem gyárt a nehézipar, olyan mennyiségben, hogy azok megfelelő áron juthassanak el a gazdához, ha pedig van i* ezekből, Ndyan magas áron kell megvásárolna, hogy a gazda bizony nagyon sokszor töri a fejet: Istenem, miből is fogom én ezt megszerezni? Ennyit óhajtottam mondani erről a kérdésről. Az állami üzemek idevonatkozó költségvetését pártom! és a magam nevében elfogadom. (Tups a kisgazdapárion.) Elnök: A fejezethez több felliiratkozott szónok nincs. A vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom.. Következik a hatá~ rozathozatal. Felteszem a kérdést, méltózlaitnak-ie a XXVIII. fejezetet elfogadni? (Igen!) Ha igen, azt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a nemzetgyűlés az inarügyi tárca és a vele kapcsolatos állami üzemek költségvetését részleteiben is letárgyalta. Az ülést 5 percre felfüggeszteni. (Szünet, délután 5 óra M perctől 5 óra 53 percig.) Elnök: É Nemzetgyűlés! Az ülést újbó] mflgnyrtom. 64*
