Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-112

961 A nemzetgyűlés 112. ülése 1947. párt soraiban: Hallatlan!) Itt kérem az illeté­kes miniszter urat és az illetékes fórumokat hogy sürgősen szereztessék be minden üzemhez a mentőkészüléket. Szólnom kell még a bányamunkások mun­kaidejéről is. Végre itt volna az ideje, hogy törvényesen rendezzük a bányamunkások mun­kaidejét. Annakidején »többször megkötöttük szervezeteinken keresztül a munkaidőre vonat­kozó megállapodást, de a bányavállalatok ab­ban a pillanatban felrúgták* amikor nekik tet­szett. Itt volna tehát az ideje annak is, hogy a bányászok munkaideje itörvényesen legyen ren­dezve. Szóvá kell tennem még azt is, hogy még na­gyon sók olyan bányatelep van, ahol a bánya­munkásoknak egyáltatlán nem áll fürdő a ren­delkezésükre. Tudjuk azt is, hogy kilométere­ket tesznek mieg a bányamunkások munkahe­lyüktől hazafelé: sárosan, vizesen, izzadtan, piszkosan mennek haza és természetesen nin­csen fürdő az, üzemnél, így kénytelen a bánya­munkás odahaza az egyszoba-konyhás lakásba» fürdeni, (Vas Miklós (sad): Lavórban!) és ahol család ils van, gyermekek is vannak, a gyer­mekeket kénytelenek a bányászcsaládok, kikül­deni addág, amíg az apa tisztába teszi 'magát­Ez az állapot is tűrhetetlen. (Révész Mihály (szd): Ugy van! — Vas Miklós (szd): Ezeréves átok!) Kérem tehát az illetékes fórumokat, has­sanak oda, hogy minden bányaüzemnél sürgő­sen létesítsenek fürdőket. (Helyeslés.) Itt kell megállapítanom azt is, hogy 1927­ben, amikor néhai Vass József népjóléti minisz­ter beterjesztette a bányatárspénztárak köz­pontosításáról szóló törvényjavaslatot, abban az időben a szooiáldennokratapárt képviselői kifo­gásolták azt a törvényjavaslatoit, mire a népjó­léti minisziter azt mondotta, hogy a bányamun­kásságot ismeri annyira, hogy ők nem hagyják ezt jóvá, hanem lépésről lépésre fogják köve­telni a társpénztárak központosításának módo­sítását. Ez a törvény még mindig abban a for­mában van, mert iparkodtak a bányamunkáso­kat leszerelni; üldözőbe vették, földönfutóvá tetiiék, még az országból is kiüldözték azokat az embereket, akik a bányamunkások érdekeiért szálltak síkra; így a törvény megmaradt. Mert ebben a törvényben az van, hogy 40 évi szolgálatot és 60 êye& életkort kell a bányamunkásnak elérnie ahhoz,, hogy esetleg megtalálja a számítását, ímegkaphassia azt a nyugdíjat, amely ebben a törvényében van. Felhívom a t. Nemzeitgyűlés figyelmét arra, hogy ha egy vasat ledugunk 30—40 eszten­dőre a föld gyomrába, az is tönkremegy, a rozsda megeszi, .Hát egy ember, aki 40 eszten­dőt tölt el a föld alatt, a .föld mélyén, aki hús­ból és vérből van:, hogyne menne tönkre. Itt is kérem az illetékes miniszter urat, sürgősen ter­jesszen be egy olyan törvényjavaslatot, amely szabályozni fogja a bányamunkások nyugbér­igényét. Még egyet kell megemlítenem ezzel kapcso­latosam, még pedig azt, hogy a bányászok pén­zét, a bányászok társládáját nemcsak most a nyilasok vititék el, hanem elvitték már az elsÖ világháborúban is hadikölicsömbe, (Révész Mi­hály (szd): Ugy van!) és mi lépten-nyomon követeltük; hogy ezt adják vissza a bányamun­kásoknak, de mindig arra hivatkoztak, hogy az ország olyan nehéz helyzetbe jutoitt, hogy ők nem tudják ezt visszaszolgáltatni a bányamun­kásoknak. Itt: kérem a t. Nemzetgyűlésit, -az ille­tékes forumokat és az összkormányt, hogy ta­NEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ VI, évi március hó 19-én, szerdán. 96 2 láljanak miódot arra, hogy járuljanak hozzá a bányamunkások nyugdíjalapjának felemelésé­hát az a nyugdíj legyen olyan, hogy abból itisz­szágban a nyugdíjat,. elsősorban a bányamun­kások azok, (Ugy van! Ugy van! Taps.) akik 40 esztendőt töltenek el a föld alatt. Aki ugyanis 40 esztendőt tölt el a föld gyomrában, az úgyis csak pár hónapig tudja élvezni a nyugdíjat, te­hát az .ai nyugdíj- legyen olyan, hogy abból tisz­tességesén megélhessen a bányamunkás. (Ugy van! Ugy van!) Mert nagyon sok esetben elő­fordult, hogy ha egy ilyen bányamunkás nyug­díjasnak nem volt hozzátartozója vagy nem volt gyermeke, elmehetett koldulni vagy utcát söpörni, ha pedig ezt szégyelte, akkor legfel­jebb öngyilkos lehetett. Ezt a jövőben nem sza­bad megengednünk. (Ugy van! Ugy van! a szociáldemokratapárt soraiban.) T. Nemzetgyűlés! A két világháború pusz­tító vihara nemcsak az emberek tízmillióit ir­totta ki, hanem a megingadhatatlanul szilárd­nak vélt kapitalista, világrendet is kiforgatta régi alapjladból. Uj, forradalmi átalakulások küszöbén állunk. A kapitalista világrend adott formaijaiban teljesem tairthaitaitlan és ed­dig nem isimért szölrnyű válságba döntöttél r a dolgozó emberek óráiási többségét. Tízmilliók éheztek és nyomorogtak. A kapitalista világ­rend a dolgozók életszínvonalát olyan" ala­csonyra sülyesiztette, hogy az utóbbi években már legelemibb szükségleteinket sémi . tudtuk megsízerezni- A válság azonban egészem más jellegű, mint az első világháborút r megelőző korban volt, mert im,osit az utóbbi években a nyomorgó ipari ési mezőgazdasági munkások mellé oidataszították a nyomorgó iparost, ke­reskedőt, orvost, az ügyvédek, mérnökök és tisztviselők minden csoportját. Uj világ készül, mert a régi tömegesen döntötte nyomiorblaí azokat is, akik a, régi rend­szer pilléreinek számítottak. Megszűnt és el­tűnt a jómódban élő középosztály és néhány tízezer kiváltságos gazdaggal a szó legszoro­sabb értelmében millió' és millió nyomorgó ke­rült szembe, a megtaposottaknak, a. lealázot­• taikmak tömegei, akiket legszentebb életérdekük korbácsolt tarera a termelés és a javak igaz­ságosabb remdeszeréért. Ezek ia válságos idők most már égess emberéket követelnek az or­szág élére és nem leihet ott folytatni, ahol a háború alatt megállítunk, hanem olyan férfiak kellenek, akik a dolgozó milliók életérdekeit nem áldozzák fel kicsi csoportok osztályönzé-­sége. Munkát a földeken elsősorban azért, hogy élet igazi szükségleteihez alkalmazkodva a.% egész nemzet erejét fel tudják használni egy újabb katasztrofális ösisizeomlás elkerülésére. Mi, szociáldemokraták minden erőnkéit latbavötjük azért, hogy tömegeinket rávezessük a fokozottabb munkateljesítményre, a többter­melésre. Mi azt . mondjuk, hogy munkát a földeken, harcot a fasizmus ellen, harcot a demokráciáért: ez most a kötelességek köteles­séige. Munkáit a földeken elsősorban azért, hogy éhen nie vesszen az ország; munkát a földeken, hogy ez bizonyosság legyen a feudalizmus ellen; munkát a földeken, hogy ez bizonyosság legyen arra, hogy demokráciánkat még tudjuk tartani. Munkát a földeken, de munkát a , bányákban, gyárakban, műhelyekben is, az ipari munkásság éljen szabadságával, segítsen lerakni a demokrácia alapjait, ragyogó szak­képzettségével, találékonyságával, szorgalmá­val, öntudatával, lendítse magasra a gépek kerekeit, indítsa el a munkát mindenütt. 61

Next

/
Thumbnails
Contents