Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-112

961 A nemzetgyűlés 112. ülése 1947. párt soraiban: Hallatlan!) Itt kérem az illetékes miniszter urat és az illetékes fórumokat hogy sürgősen szereztessék be minden üzemhez a mentőkészüléket. Szólnom kell még a bányamunkások munkaidejéről is. Végre itt volna az ideje, hogy törvényesen rendezzük a bányamunkások munkaidejét. Annakidején »többször megkötöttük szervezeteinken keresztül a munkaidőre vonatkozó megállapodást, de a bányavállalatok abban a pillanatban felrúgták* amikor nekik tetszett. Itt volna tehát az ideje annak is, hogy a bányászok munkaideje itörvényesen legyen rendezve. Szóvá kell tennem még azt is, hogy még nagyon sók olyan bányatelep van, ahol a bányamunkásoknak egyáltatlán nem áll fürdő a rendelkezésükre. Tudjuk azt is, hogy kilométereket tesznek mieg a bányamunkások munkahelyüktől hazafelé: sárosan, vizesen, izzadtan, piszkosan mennek haza és természetesen nincsen fürdő az, üzemnél, így kénytelen a bányamunkás odahaza az egyszoba-konyhás lakásba» fürdeni, (Vas Miklós (sad): Lavórban!) és ahol család ils van, gyermekek is vannak, a gyermekeket kénytelenek a bányászcsaládok, kiküldeni addág, amíg az apa tisztába teszi 'magátEz az állapot is tűrhetetlen. (Révész Mihály (szd): Ugy van! — Vas Miklós (szd): Ezeréves átok!) Kérem tehát az illetékes fórumokat, hassanak oda, hogy minden bányaüzemnél sürgősen létesítsenek fürdőket. (Helyeslés.) Itt kell megállapítanom azt is, hogy 1927ben, amikor néhai Vass József népjóléti miniszter beterjesztette a bányatárspénztárak központosításáról szóló törvényjavaslatot, abban az időben a szooiáldennokratapárt képviselői kifogásolták azt a törvényjavaslatoit, mire a népjóléti minisziter azt mondotta, hogy a bányamunkásságot ismeri annyira, hogy ők nem hagyják ezt jóvá, hanem lépésről lépésre fogják követelni a társpénztárak központosításának módosítását. Ez a törvény még mindig abban a formában van, mert iparkodtak a bányamunkásokat leszerelni; üldözőbe vették, földönfutóvá tetiiék, még az országból is kiüldözték azokat az embereket, akik a bányamunkások érdekeiért szálltak síkra; így a törvény megmaradt. Mert ebben a törvényben az van, hogy 40 évi szolgálatot és 60 êye& életkort kell a bányamunkásnak elérnie ahhoz,, hogy esetleg megtalálja a számítását, ímegkaphassia azt a nyugdíjat, amely ebben a törvényében van. Felhívom a t. Nemzeitgyűlés figyelmét arra, hogy ha egy vasat ledugunk 30—40 esztendőre a föld gyomrába, az is tönkremegy, a rozsda megeszi, .Hát egy ember, aki 40 esztendőt tölt el a föld alatt, a .föld mélyén, aki húsból és vérből van:, hogyne menne tönkre. Itt is kérem az illetékes miniszter urat, sürgősen terjesszen be egy olyan törvényjavaslatot, amely szabályozni fogja a bányamunkások nyugbérigényét. Még egyet kell megemlítenem ezzel kapcsolatosam, még pedig azt, hogy a bányászok pénzét, a bányászok társládáját nemcsak most a nyilasok vititék el, hanem elvitték már az elsÖ világháborúban is hadikölicsömbe, (Révész Mihály (szd): Ugy van!) és mi lépten-nyomon követeltük; hogy ezt adják vissza a bányamunkásoknak, de mindig arra hivatkoztak, hogy az ország olyan nehéz helyzetbe jutoitt, hogy ők nem tudják ezt visszaszolgáltatni a bányamunkásoknak. Itt: kérem a t. Nemzetgyűlésit, -az illetékes forumokat és az összkormányt, hogy taNEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ VI, évi március hó 19-én, szerdán. 96 2 láljanak miódot arra, hogy járuljanak hozzá a bányamunkások nyugdíjalapjának felemeléséhát az a nyugdíj legyen olyan, hogy abból itiszszágban a nyugdíjat,. elsősorban a bányamunkások azok, (Ugy van! Ugy van! Taps.) akik 40 esztendőt töltenek el a föld alatt. Aki ugyanis 40 esztendőt tölt el a föld gyomrában, az úgyis csak pár hónapig tudja élvezni a nyugdíjat, tehát az .ai nyugdíj- legyen olyan, hogy abból tisztességesén megélhessen a bányamunkás. (Ugy van! Ugy van!) Mert nagyon sok esetben előfordult, hogy ha egy ilyen bányamunkás nyugdíjasnak nem volt hozzátartozója vagy nem volt gyermeke, elmehetett koldulni vagy utcát söpörni, ha pedig ezt szégyelte, akkor legfeljebb öngyilkos lehetett. Ezt a jövőben nem szabad megengednünk. (Ugy van! Ugy van! a szociáldemokratapárt soraiban.) T. Nemzetgyűlés! A két világháború pusztító vihara nemcsak az emberek tízmillióit irtotta ki, hanem a megingadhatatlanul szilárdnak vélt kapitalista, világrendet is kiforgatta régi alapjladból. Uj, forradalmi átalakulások küszöbén állunk. A kapitalista világrend adott formaijaiban teljesem tairthaitaitlan és eddig nem isimért szölrnyű válságba döntöttél r a dolgozó emberek óráiási többségét. Tízmilliók éheztek és nyomorogtak. A kapitalista világrend a dolgozók életszínvonalát olyan" alacsonyra sülyesiztette, hogy az utóbbi években már legelemibb szükségleteinket sémi . tudtuk megsízerezni- A válság azonban egészem más jellegű, mint az első világháborút r megelőző korban volt, mert im,osit az utóbbi években a nyomorgó ipari ési mezőgazdasági munkások mellé oidataszították a nyomorgó iparost, kereskedőt, orvost, az ügyvédek, mérnökök és tisztviselők minden csoportját. Uj világ készül, mert a régi tömegesen döntötte nyomiorblaí azokat is, akik a, régi rendszer pilléreinek számítottak. Megszűnt és eltűnt a jómódban élő középosztály és néhány tízezer kiváltságos gazdaggal a szó legszorosabb értelmében millió' és millió nyomorgó került szembe, a megtaposottaknak, a. lealázot• taikmak tömegei, akiket legszentebb életérdekük korbácsolt tarera a termelés és a javak igazságosabb remdeszeréért. Ezek ia válságos idők most már égess emberéket követelnek az ország élére és nem leihet ott folytatni, ahol a háború alatt megállítunk, hanem olyan férfiak kellenek, akik a dolgozó milliók életérdekeit nem áldozzák fel kicsi csoportok osztályönzé-sége. Munkát a földeken elsősorban azért, hogy élet igazi szükségleteihez alkalmazkodva a.% egész nemzet erejét fel tudják használni egy újabb katasztrofális ösisizeomlás elkerülésére. Mi, szociáldemokraták minden erőnkéit latbavötjük azért, hogy tömegeinket rávezessük a fokozottabb munkateljesítményre, a többtermelésre. Mi azt . mondjuk, hogy munkát a földeken, harcot a fasizmus ellen, harcot a demokráciáért: ez most a kötelességek kötelesséige. Munkáit a földeken elsősorban azért, hogy éhen nie vesszen az ország; munkát a földeken, hogy ez bizonyosság legyen a feudalizmus ellen; munkát a földeken, hogy ez bizonyosság legyen arra, hogy demokráciánkat még tudjuk tartani. Munkát a földeken, de munkát a , bányákban, gyárakban, műhelyekben is, az ipari munkásság éljen szabadságával, segítsen lerakni a demokrácia alapjait, ragyogó szakképzettségével, találékonyságával, szorgalmával, öntudatával, lendítse magasra a gépek kerekeit, indítsa el a munkát mindenütt. 61