Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-112

955 A nemzetgyűlés 112. ütése 1947 venni különösen a nehézipari vállalatokat, az ottani munkakört, az ottani gépi berendezése­ket és megelőzni, hogy a munkás elessen, biz­tosítani, hogy ne vérezzen el a munka frontján. T. Nemzetgyűlés! Tudom azt, hogy nem a mai vezetés az oka annak, hogy az ilyen szűkre szabott költségvetés nem ad módot arra, hogy gyökeres szociálpolitikai, egészségügyi vagy védő berendezéseknek a pótlását hirtelen elvé­gezzük, vagyis az előbbi kormányzati rendszer­nek egész mulasztását most hirtelen egy hu­szárvágással pótoljuk. Nem. Ellenben meg kell emlékeznem arról, hogy első és legsürgősebb kö élességünk a balesetelhárító berendezések­nek a megteremtése. A diósgyőri vasgyárban beleesett egy ember a forróvízbe és formálisan megfőtt a Martin-üzemben. Csak utána kerí­tették körül azt a medencét egy korlát) al, hogy a jövőben ez meg ne történhessék. Tehát az • öparfelügyelőnek lett volna a dolga, hogy kö­rülnézzen annál az üzemnél és javasolja sür­gősen, sőt rendelje el, hogy ezt a medencét kor­láttal lássák el, még mielőtt valaki beleesik és megfő benne. Ez az egyik. A másik az, hogy minden nehézipari üzem-­ben^ de más ipari üzemekben is előfordulhat baleset és a legtöbb esaben amiatt kell a mun­kásembernek elvéreznie és elpusztulnia, mert az első orvosi segítség nagyon messze van. Ezt nem úgy kell érteni természetesen, hogy kilométerekre van, hanem úgy, hogy nagyon sok időbe telik, amíg a szerencséienség szín­helyétől eljut az orvosi rendelőig. (Rácz G;á­bor (kg): Bélistára tették az, orvosokat!) Ezért kérem az iparügyi miniszter urat, hogy beavat­- kozásával ez az áldatlan állapot szűnjön meg­Különösen most, amikor már állami ellenőrzés alá ve:ték a nehézipari üzemeket, rendelje el, hogy minden ilyen nehézipari vállalatnál lehe­tőleg a meleg üzemek központjában — nem elég, hogy a gyár területén vagy a gyár mel­lett legyen a rendelő, hanem bent kell lennie az üzemek központjában — közvetlenül a műhe­lyek melletti éjjel-nappali inspekcióval ellátott orvosi rendelőben necsak ápolói segédszemély­zet legyen alkalmazva, hanem egy-egy orvos mindig ki legyen jelölve inspekcióra. Ha vala­kit utolér a szerencsétlenség, ne kelljen 500 mé­terre vagy egy kilométerre cipelnie két ember­nek rendszerint egy hordágyon, mert mire a helyszínre ér, rendszerint elvérzik. Számtalan esetben történt meg ez Diósgyőrben. Ha a holtanyagok védelme megérdemli azt, hogy nagylétszámú tűzoltó személyzeteit alkal­mazzunk, ami talán sokkal drágább, mint az előbb említett éjjeli-nappali inspekcióval be­, rendezett rendelő, merit, hiszen inspekcióval meg lehet oldani, akkor annál nagyobb figyelmet érdemel az általam javasolt rendelőnek a léte­sítése, mert a holtanyagot, a'deszkáit, ha meg is ég, pótolhatjuk, kivágjuk az erdőben, vagy megvásároljuk Romániából és helyreállítjuk a kárt, de egy gyermeknek az édesapját, egy hit­vesnek a férjét . nem tudjuk visszaállítani. (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárton) Az egészségvédelemről is szeretnék még egyet-mást mondani. Ugyancsak a nehézipari üzemeknél, különösen a Martin-kemencékkèl rendelkező üzemeknél történik meg, hogy min­den nyolc-tíz esztendőben teljesen kihalnak^ a Martin-üzemi kőművesek, s az egész garnitúra kicserélődik. Miért van ez? Azért, mert a ke­mencét lehűteni nem lehet, mert az nem rentá­bilis állta pot, ha minden javításnál leállítjuk a kemencét; óriási anyagi veszteség volna az, évi március hó 19-én, szerdán. 956 ha ki kellene hűteni a kemencéket, így tehát csak egy vékony fallal elhatárolják a javítandó kemencerészt és így kénytelen az üzemi kőmű­ves oda bemenni, ahol legalább 80—100, sőt 150— 200 fokos hőség uralkodik, amely leforrázza a tüdejét. (Zsedényi Béla (pk): Ez borzalom! — Egy hang a kisgazdapárton: Ez már egyenesen gyilkosság! — Ugy van! Ugy van! a kisgazda­párton.) így azután 8—10 esztendő alatt az üzemi kőművesek garniiturája (teljesen elhull és újabbak és újabbak lépnek helyükbe. (Rácz Gábor (kg): Ez így van most is, így volt a múltban is!) A gyárvezetőséggel érintkezésbe léptem ebben a kérdésben és azt ajánlotta a gyárvezetőség, tegyem szóvá a nemzet.gyűlés­ben, hogy az iparügyi miniszter úr tegye lehe­tővé, még akkor is, ha ez nagy áldozatokat kí­ván, hogy — mint Amerikában vagy más nyu­gati államokban — kondicionáló készü iákeket szerezzünk be, amelyek hatástalanítják az üzemben tóvő forró levegőt. (Helyeslés és taps a kisgazdapárton.) De továbbmegyek. Ismét a nehézipari üze­mekről beszélek, ugyancsak Diósgyőrről, bár valószínű, hogy máshol sem rózsásabbak az ál­lapotok. Tudom, hogy a múlt bűne volt az, hogy modern építő szellemben kívülről tetsze­tős egészségügyi helyeket építettek. Ha valaki idegen bejön a gyárba és végigmegy, azft mondja: milyen szép egészségügyi helyek van­nak itt építve. De azt már nem mutatta meg senki és nem nézte meg senki, hogy belülről milyenek ezek az egészségügyi helyek. Szeret­ném, t Nemzetgyűlés, ha gyárlátogatások al­kalmával valaki megtekintené. A latrinákat megszégyenítők ezek az egészségügyi helyek. Nincs semmi néven neveze;ndő ülő alkalmatos­ság. (Mozgás.) A munkások szégyenkezve és arcpirulva vették tudomásul, amikor ezekéit megépítették. s Tehát az a mi kötelességünk most, hogy ezeket a hibákat jóvátegyük. (Egy hang a szociáldemokratapárton: Sokkal régeb­ben kellett volna beszélni róla!) Nem voltam itt régen. (Pásztor Imre (szd): A minisztert nam lehet okolni ezért! — Egy hang a szociáldemo­kraiapárton: Megállja a helyét osztatyhiarc szempontjából!— Zaj a kisgazda és szabadság­párton.) A közbeszóló képviselő úrnak csak azt akarom mondani, hogy ha ő 1932-től kezdve kitette volna magát olyan veszélyek­nek, mint amilyeneknek én... (Visnyei Sán­dor (szd): Rossz helyre adresszálja! Sokkal többön mentem át! — Egy hang a kisgazdapár­ton: Dehogyis! — Zaj.) 1932-től a gyárban ál­landóan üldözött munkás voltam, fel is mond­tak nekem ebben, a szörnyű diósgyőri gyárban, ebben az embertaposó malomban és csodák­csodája, hogy valahogy ki tudtam húzni. Kár ilyen közbeszólással zavarni beszédemet. Még egyszer ismétlem: az egészségügyi helyeket sürgősen át kell építeni; nem pucolni kell, amint egyik közbeszóló képviselőtársam mondotta, hanem át kell építeni, ez az egyedüli gyökeres megoldás. (Helyeslés és taps a kis­gazdapárton.) ­örömmel vettem tudomásul, hogy a költség­vetés tartalmaz egy 2,016.000 forintos tételt, amely mosdóikra és egyéb fürdőberendezési célokra van beállítva, ezt azonban kevésnek találom. Ezért kérem az iparügyi miniszter urat, hogy'az egész költségvetés keretén-belül valahonnan csipjen le még egy .keveset erre a célra, mert. abesszin állapotok uralkodnak ezekben a nagy üzemekben.

Next

/
Thumbnails
Contents