Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-111

913 A nemzetgyűlés 111. ülése 194 ilyen mértékben való dotálása szánalmas, »ém­anât setmt ér. Igaz, azt hozhatnák fel véleményemmel szemben sokan, hogy a tanonciskolák fenntar­tása nem állatmi, ihianeim elsősorban községi fejadat. De ez az ellenvetés csak neszben helyt­álló, mert nem kétséges, hogy az államnak is feltétlenül selgítenie kell az iparoktatásnak és az ipar jövőjének ezen a területén is, úgyhogy ez az összeg, amelyet erre fordítunk, arányta­lanul kevés 1 . A községek pedig egyszerűen nem tudnak megbirkózni ezzel az oirszágos jelentő­ségű feladattal és — tisztelet a kivételnek — csak úgy félkézzel és félszívvel oldják meg a rájuk rótt feliadaitokat, úgyhogy bizony sok helyen községi viszonylatban -az iparoktatás szánalmas és egyáltalában neon felel meg fel­adatának­Az államhatalomnak — jelen esetben az iparügyi , minisatériumnak — magának is hozzá kellene éhhez a kérdésbe/, nyúlnia és a hatvanesztendős meddő küzdelem után még mta.is gyermekcipőben járó tanonciskoláik tá­mogatásária kellene sietnie, legalább _ olyan mértékben, ahogyan ezt a középfokú iskolák­nál teszi. •'''•» Az indokolásban a miniszter, úr ezt mond­ja: »Célom öntudatos és becsületes iparosokat nevelni, a zavartalan term élésben nélkülözhe­tetlen munkásokat a jövőben is elsősorban ki­képzés, átképzés, vaiamini, a tanoncutánpóüás megszervezésével kívánom biztosítania De ne így, miniszter úr, mert így nehezen fog menni. Hiányzik a tanonciskolák megfelelő anyagi ellátásia, de hiányaik új önálió iskolák léte­sítése, tankönyvek és vezérkönyvek kiadása, tanonciskolái tanítók à n tanerők tanulmányi segélye, azok továbbképzése, a tanonciskolái berendezések pótlása és kiegészítése, a népmű­velési célok elősegítése, hogy csak néhány ide­tartozó adatot említsek. Sajnálattal állapítom meg, hogy az ipar­oktatási intézetek fejlesztésére, gondozására hivatott Országos Iparoktatási Tanács is mindössze 8800 forint ellátásban részesüli akkor, amikor« a kereskedelemügyi miniszter a Kereskedelmi Szakoktatási Tanácsot 15.168 forinttal, a földmíveilésügyi tárca pedig a mezőgazdiasági szakoktatást már 63.000 forint­tal dotálja a költségvetésiben, holott ezek az iskolák iaz ipariskoláknak egy negyedrészét sem teszik ki. Rendkívül kicsi összeg az a 27.000 forintos összeg is, amellyel a munfeás­továbbképzést, s entíek keretében az iparügyi minisztérium egyik legszebb demdkratikus intézményét: a dolgozók ipari középiskoláját kívánja az iparügyi miniszter úr támogatni. Huszonkét dolgozók ipari középiskolaija műkö­dik jelenleg. Ezenfelül számos helyen felső­ipariskolai és ipari középiskolai felnőtt tagozat van. Nyilván ez az oka annak, hogy a feHiniő'tt tagozatok támogatásban nieim részesülhetnek és az odajáró anfunikásofcnak kell soványt jiövédel­mükből fenntiarítiainiok azokat. Ez így nem helyes, miniszter úr! Ha mindezek után mégis elfogadom a költ­ségvetésit, akkor ezt annak a két ténynek az alapján teszem, amelyet örvendetesen tapasz­talok a költségvetésiben. Az együk a körzeti tanonciskolák felállítás» és megszervezése. Sajnos» jelenleg csak az ország négy helyén működik ilyen iskola: Pécsett, Győriben. Deb­recenben és Szegedén* de kísérleti jelleggel szükség lenne az ország három másik helyén is, Miskiüßon. Szolnokon és Békéscsabán is NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ VI. évi március hó 18-án, kedden. . 914 ilyen iskolákra azért, mert a körzeti iskolák lehetőségei vidékenkint változnak és anind^ egyik vidéket M kellene kísérletezni. A körzetű iskolák mielőbbi teljes kiépítését kérném. A második fontos, jellemző és érdekes tétel a gíazdlasági szaíkbainárképző intézet tá­mogatására azzal az indokolással felvett 3000 forint, hogy az iparóstanonciskoliai tanárok kiképzését ennefc az intézetnek útján kívánják kiegészíteni és megvalositami. Ennek la rend­kívül fontos kérdésinek helyes megoldásához vezet az az út, amelyet a miniszter úr válasz­tott, mert az iparositainionciskollák értéke és eredménye a tanerők kiképzésén múlik. Ezt nagyon jól látták eddig is. dte 63 év óta nem mertek ehhez a kérdéshez hozzányúlni. A mi­niszter úr, mondom, a helyes^ megoldást is megtalálta, amikor a gazdásági szaktanár­Ütépző intézetre .állapítja tervéit Ezzel ja leg­olcsóbb, a .legértékesebb és legegységesebb megoldást választotta. Osiak ne tanfolyiamsze­rűen toldozgat ássál kísérletezzenek, hanem tel­jesértékű, az iparoktatási szempontokon^ túl a tanonciskolái szeinpontokatl is érvényesítő ki­képzést és szervezést nyújtsanak ezek az iskolák. Abban a reményben, hogy a fejlődés a most kijelölt úton a lehető leggyorsabb ütemben ha­lad és megfelelő anyagi ellátottság mellett fo­lyamatos lesz és az ipari szakoktatás, elsősor­ban a tanoncok-tatás jobb dotálása már a folyó költégvetési évben legalább póthitel keretében megfelelő megoldást talál, a költségvetést a magam és pártom nevében elfogadom. (Taps a kispazdapárton.) Egy mondattal kívánok csak az előadó úr egy megjegyzésére reflektálni. EJiiök: A képviselő ÜT beszédideje lejárt. (Felkiáltások a kisgazdapárion: Egy mondat!) Gálik János (kg): Egy mondat csak! A kis­iparosság rovására általánosítást lehet kiérezni abból a kijelentésből, hogy a tanoncokat mos­tolván ikerelték és nem úgy kezellek, ahogyan fellett volna. (Kertész Miklós (szd) előadó: Nem korlátoztam a kisiparosságra! — Malasits Géza (szd): Ha ezt a múltra vonatkozóan mondotta, igaza van!) Ezt a kivételt nem tette hozzá az előadó úr, ezért tisztelettel bátor vagyok ellen­vetéssel élni, mert a kis- és középiparosság a tanoncait nem kezeli mostohán, hanem osalád­tagként asztalához ülteti és a jövő ipari után­pótlását kívánja velük biztosítani. (Taps a kis­gazdapárton.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az általános vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a í[. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az iparügyi tárca és a vele kapcsolatos állami üzemek költ­ségvetését általánosságban a részletes' tárgya­lás alapjául elfogadni 1 ? (Igen! — Felkiáltások a szabadságpárton: Nem!) Ha igen, határoza­tilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés az ipari tárca és a vele kapcsolatos állanm üzemek költ­ségvetését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. T. Nemzetgyűlés! Most határ óznunk kell az általános vita során Dénes István képviselő úr által benyújtott határozati javaslat felett. Ké­rem a jegyző urat, szíveskedjék a határozati javaslatot felolvasná. Kiss Károly jegyző (olvassa): »Utasítsa a nemzetgyűlés az iparügyi miniszter urat, hogy addig is, amíg az egész szénbányászat államo­• 58-

Next

/
Thumbnails
Contents