Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-111

865 A nemzetgyűlés Ül. ülése lût eredően, továbbá a nép szaporodás következtében egyne nagyobb tömegek kényszerülnek az ipari elhelyezkedésire. A 300.000 teljesen földnélküli és tekintélyes számú törpebirtokos! kellő foglalkoztatása feltétlenül igényli iparunk tevékenységének szélesítését ée terjesztését. Mindé« csak úgy lehetséges, ha a magyar ipar termiékeit a közeli Balkánon vagy akar a távolabbi piacokon megfelelő termelési árral el tudjuk helyezni. E nagy feladat • megoldásához feltétlenül az szükséges, hogy a magyar ipar elmulasztott _korszerű átszervezése, technikai felújítása mielőbb megtörténjék, mert az olcsó ipari termelés alapja, két tényezőn múlik, mégis látni kell, hogy bár a fegyelmezett munka nem nélkülözhető a megfelelő többtermelés elérésénél, de nem szabad figyelmem kívül hagyni azt sem, hogy a felszabadulás óta fizikai erőre épített többtermelésünk és a munkaerőigénybevétel sem végtelen. t Nem folytathatunk a magyar munkásság fizikai erejével rablógazdálkodást, (ügy van! a szociáldemokratapárt oldaláról.) Ezért külön felhívjuk az iparügyi miniszter úr figyelmét iparunk korszerű felszerelésének és elengedhetetlen átalakításának szükségességére.^ Mélyen t. Nemzetgyűlés! Ha a környező államokat tekintjük, azt látjuk, hogy Csehszlovákia szudétavidéki iparát nagyrészben a felvidékre helyezi át. A cél az, hogy a Felvidéken lévő nyersanyagokat egyrészt a helyszínen felhasználhassák, másrészt pedig, hogy a sebes, folyású folyók energiáját elektromos árammá átalakíthassák, miáltal az ipari termeléshez olcsó energiát nyerhetnek. Csehszlovákia iparának korszerűsítésére 70 milliard osehkoronát fordít. Ebből 22 milliárdot a Felvidék iparosításába fektet be. Ausztriában lázas sietséggel építik a vizierőműveket. Románia nagy nyersanyagforrásokkal rendelkezik, Jugoszlávia is erősen iparosodik. Midőn mindezeket magunk előtt látjuk és ismerjük dunai fekvésünknek országunk szempontjából meglévő előnyeit, nem szabad szemet hunynunk a szomszéd államok nagy ipari felkészülődései előtt, hanem gyors és tervszerű munkával át kell építenünk a magyar ipart és alkalmassá kell tennünk a magyar demokrácia és a magyar nép emelkedettebb gazdasági és kulturális igényeinek kielégítésére. Nincs kétségem az iránt, hogy a magyar mezőgazda, ipari munkás és technikus ezeknek a nagy feladatoknak meg is fog felelni. Erre feljogosít ímindaZb amit ipari termelésünk javulása terén 1945 január óta eddig tapasztaltunk. Ha néhány számot nézünk iparunknak a felszabadulás óta elért eredményeivel kapcsolatiban, akkor azt látjuk, hogy faipari termelésünk a következő képet mutatja. Bámyafatermelésünk az 19á8. évi havi 13-000 köbméterről 22.000 köbméterre emelkedett. Talpf à elő állításunk a havi 30.000 darabról 55.000 darabra növekedett, tüzifatermelésünk pedig az 1939. évi 150.000 tonnát a mostani 116.000 tonnával már megközelíti. Vegyiiparunkon a nyersanyaghiány igen erősen látszik, ez szorul elsősorban átszervezésre. Meg kell ugyan állapítanom, hogy ennek az iparágnak a mezőgazdasággal is igen szoros összefüggése van a műtrágya, a kénsav és a szériumgyártás tekintetében. A bőripar terén lassú javulás tapasztalNEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ.

VI. : évi március hó 18-án, keddeú. 866 ható, ami állatállományunk kif osztottságából és a cserzőanyagok hiányából ered. Textiliparunk terén eredményes és állandó javulás mutatkozik. A papíripar a nyersanyaghiány következtében csak lassan tud fejlődül Ugyanez vonatkozdk a gumiiparunkra is, itt azonban közlekedésünk egyre nagyobbmér~<"ú fejlődése sürgőssé teszi a- nyersanyaghiány mielőbbi kiküszöbölését. Gyógyszeripara ak részben nyersanyaghiány, részben kellő átszervezettség hiánya miatt igen nehezen tud termelni. Itt íh mélyreható átszervezésre van még szükség.' Építőiparunk a békebeli kapacitásának mintegy 50 százalékát teljesíti, aminek szervezési és részben a szénhiányra visszavezető okai vannak. Olajtermelésünk jól fejlődik, s ez nyilván egyik legfontosabb, tényezője lesz ipari tevékenységünknek. Szén- és energiatermelésünkről kell még szólnom. Ezen a téren állandó javulást tapasztalhatunk. A békebeli 780.000 tonna havi szén átlagtermelést a múlt év végén 577.000 tonnával megközelítettük. Itt fel kell hívnom az iparügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy a hároméves tervgazdálkodásiban szereplő ipari tevékenységhez külfödi szénbehozatalra feltétlenül szükség lesz. De ugyanekkor felhívom a miniszter úr figyelmét a vizienergia kiépítésének eliodázhatatlanul szükséges megkezdésére is. Közelünkben mindenütt erre a legolcsóbb energiára rendezkednek be és ez számunkra is paranesolóvá teszi, hogy foglalkozzunk vele.. Ipari ' tevékenységünk ilyen átalakítása mellett utolsósorban, de nem utolsóként kell szólnom a legjobb eredményt felmutató vases gépipari termelésünkről, amelynek területén a legnagyobb javulás tapasztalható. Bár a kohászati 'alapanyagoknál a nyersvas és.'a koksz yilágparitási ár ' feletti ' be szerzési ára igen megdrágítja az előállított terméket, mégis vasipari . termelésünk az 1938. évi termelésnek mintegy 75—80%-át éri el. Kohászatunknak ilyen nagy és örvendetes javulása mellett lehetőség nyílt arra, hogy Magyarországon a gépgyártás fellendüljön és igen szép eredményeket érjen el. Ma imái* világviszonylatban is becsültek azok a szerszámgépek, azok az erőműgépek, amelyeket Magyarországon a magyar gépgyártás előállít. De ugyanígy szólnunk] kell a villanyégőtestek gyártásáról és a rádiógyárak termékeiről is, amelyek mind eredményes. munkát végeznek. Ennek az export szemponté jából, valamint országunk pénzügyi és nyersanyagbehiozatali szempontjából igen nagy fontossága van. Igen jelentőssé válhatna országunkban r a bauxittermelés is- Az európai jtermelésnek kétharmadát Magyarországon állíthatnánk elő, ha megfelelő olcsó energiával rendelkeznénk. Az ipari tevékenység ilyen állása mellett meg kell még emlékeznem a magyar ipar hitelproblémájáról is. Középiparunknál és nagyobb gyárainknál is igen nagy forgótőkehiány mutatkozik és ez akadályozza azt a lehetőséget, hegy kis mennyiségű nyersanyaggal nagy értéket előállító középgyáraink! külföldi megrendeliéseket elvállalhassanak. Az iparügyi miniszter úr keresse a módját annak, hogy ezt a fennálló akadályt minél előbb kiküszöbölhessék, de olyan módon, hogy ez ne a vállai*