Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-111

851 A nemzetgyűlés 111. ülése 1947. i hogy ne szállítsanak palát és követ neki. (Zgyerka János (kp): Nekem mondja, Ián ott élek- a bányában!) T. képviselőtársam, ón csak azt tudom, amit Gerő Ernő írt önökhöz, szénbányász okihoz, hogy: »ne küldjenek követ es palát, mert nem tudom a vonatokat beindí- i tani«. Értse meg képviselő úr, én nem megrovásként mondom ezt, ém nem kritizálni akarok, ha- j néni én fel akairomi hívni a miniszter úr figyelmét arra, hogy a szénfeltárásokat, amelyek a'komoly széngazdálkodásnak alapját képezik, csinálják komolyan. Mert hu> ia szakszerű feltárások elmaradnak], akkor egy év murva egy évre való tartaléksziene sem lesz aiz országnak. (Oszitrovszki György (kp) : Es hagyják elveszni a feltárt szénmenmyiséget? Azt nem lehet ott hagyni!) ....;' T. Nemzetgyűlés! Nagyon szeretném, ha az igen t. miniszter úr a) bányászat állaim osításáról szóló törvényünknek azokat a fontos pontjait is betartaná, és azokkal is törődne, amelyek nemzetközi vonatkozásúak. Annyival is inkább fontos eiz a kérdés, mert a békeszerződós ratifikálása előtt állunk, tehát nem tudunk kitérni, azí igények, a követelések elől, a jelentkező külföldiek kívánságai elől. Nem szeretniém, ha struccpolitikát folytatnánk ebben a kérdésben és egyszerűen bedugva fejünket ia homokba, ímegvárnánk, amíg esetleg nem tudom, honu'an remélhetünk valamit. A törvény 27. §-a elreindeli azt, 'hogy a nagyhatalmiak érdekeltsége tisztázandó. A jogi kérdésekéit

1 rendezni kjll, mert ezt nem halászhatjuk tovább. Meg'kell 'állapítanunk, hogy melyek a nagyhatalmak részesedéséi, hány százalék a részesedésük, melyek a kivételezett érdekeltségek, amelyek nem, esnek államosítás alá. Ezt a kérdést nagyon sürgősen kell tisztázni, mert sürget az idő bennünket, mert a nagyhatalmak után. egészen biztosan fog jelentkezni .Franciaország, Belgium, Svájc és azok a többi hatalmak, amelyeknek szintén érdekeltségeik! vaihnák itten, össze kell tehát ülni a legkiválóbb szénszakértőknek, kereskedőknek és jogászoknak, s tisztázniuk kell ezt a kérdést. Meg kell állapítani ok a különböző érdekeltségek százalékarányát, hogy végre valahára a nemzet tisztában legyen azzal, mennyi az, ami a miénk, amit államosítottunk és mennyi az, ami nem a • miénk, vagyis ami után nekünk kártérítést kell majd fizetnünk. Mert nem kétséges, t. Nemzetgyűlés, hogy kártérítést kell fizetnünk, és pedig nemcsak a nagyhatalmaknak, hanem a többi nemzetnek is. Hiába akarjuk elkerülni a kérdést, nem tudjuk, mert ime itt • vannak a kapuink előtt ezek a hatalmak, kopogtatnak és követelik a maguk részesedését és járandóságát. T. Nemzetgyűlés! En szeretném, ha minél hamarabb kapnánk erre vonatkozólag az igen t. miniszter úrtól alapas» tájékoztatást éte alapos megoldást, hogy ezek a függő kérdések végre rendezve legyenek. Etekintetben bátorkodom egy határozati javaslatot beterjeszteni, amely • a következőképpen szól (Olvassa): »Utasítsa a nemzetgyűlés az iparügyi miniszter urat, hogy addig is, amíg az egész szénbányászat államosítása befejezést nyer, tájékoztassa a nemzetgyűlést, 1. minő intézkedéseket tett a pécsi kőszénbányászatnál a magyar állami érdek megóvása céljából? 2. megtörtént-e a hivatalos és szakszerű át. íyi március hó 18-án, kedden. 852 adásv illetve átvétel? Ha igen, a megállapodást a nemzetgyűlésnek mutassa be. 3. Tegyen jelentésit a szakszerűség érvénye, sütésének mikéntjéről és* tegyen jelentést arról, hogy az Országos Szénbányászati Szaktanácsot a mai napig miért nem hívta össze és nem hallgatta 'meg egyetlen egy ízben sem. , 4- Tegyen jelentést, mi az oka annak, hogy a szénbányászat vezetőségéből a szénbányászati szakértők kimaradták. '"• 5. Mondja ki a nemzetgyűlés határozatilag, hogy a szénbányászat körül tapasztalt eddiigi visszásságok kivizsgálása céljából parlamenti vegyes) bizottságot küld ki, amelynek feladata a szénbányászati államosításával és gazdálkodásával kapcsolatos minden kérdést megvizsgálni és erről a nemzetgyűlésaek sürgősen jelentést tenni.« T. Nemzetgyűlés! Minthogy én különben az iparügyi vonal vezetésével egyetértek, és az ipari munkásság iránt a legnagyobb tisztelettel viseltetem, magát az iparügyi költségvetést elfogadóm. Efnök: T. Nemzetgyűlés! Bejelentem a nemzetgyűlésnek, hogy Dénes Istváni képviselő úr .a névsorok összeoserélése folytán (tévedésből került a kijelölt szónokok közé. Kénytelen va. gyök ezt a bejelentést megtenni, nehogy ez aiz eset precedensül szolgáljon. Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? Gyurkovife Károly jegyző: Osztrovszki György! Osztrovszki György (kp): T. Nemzetgyűlés! Magyarország iparának kifejlődésére az utolsó évtizedekben ráütötte bélyegét az osztrák és a német imperializmus. A magyar ipar nem az ország és nem a dolgozók érdekébeni hanem néhány belföldi vagy külföldi iparbáró és bányabáró érdekében fejlődött. Törvényes képviseletük igen erős volt és ez mindvégig meglátszott a magyar ipar fejlődésében ésS a magyar iparpolitikábam Törvényes képviseletük később a Gyáriparosok Országos Szövetsége lett, amely a maga érdekeinek megfelelően tudta irányítani Magyarország egész iparpolitikáját. A múltbeli állapotot leginkább az jelleme zte, hogy egész iparunk a külföldtől, elsősorban Németországtól függő viszonyra épült fel és így mindenkor ki volt szolgáltatva a külföldi tőkés körök érdekeinek. r

A gazdasági helyzet konjunktúrája szerint dobra verték az ország nyersanyagkincseit s jórészt egyes nyugati tőkés körök függvényévé tették az ország iparát. A régi ip átszervezés legsúlyosabb hibája az volt, hogy a revíziós politika miatt nem teremtették meg a szükséges ipari kooperációt közvetlen szomszédainkkal, a dunamenti államokkal. Műszaki szempontból ipartelepeink építésében, konstrukciójában rengeteg hibát lehet találni, amelyekből végeredményben mindenhol látható, hogy a múltban elsősorban nem mérnökszakemberek hagyták jóvá a terveket, hanem rendesen pénzügyi és egyéb körök; amennyiben ezt a szénbányászatnál reklamálják, úgy egész sor magyar üzem építésénél ki lehet ezt mutatni. Az ipari vagy tudományos kutató munkát egyes kivételektől eltekintve, ahol az eredmény nem ,is maradj el, nem támogatták, és a szociális, üzemi, higiéniai és munkabiztonsági szempontokkal alig törődtek. Még itőkés szempontból is rengeteg hibát látunk üzemeinik építése körül, és ezek a hibák vég-