Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-111
.' 825 A nemzetgyűlés 111. ülése 1947, mini tíz vagy húsz esztendővel ezelőtt volt, hogy a kitermelt szén minősége miért hanyatlik egyes bányakörzetekben néha elég .jelentős mértékben, hogy a szénben miért sok helyeukirit' a kő vagy pwrNos, igen t. Nemzetgyűlés, én megkíséreltem erre az általam, többek mellének szögezett kér; désre valamelyes feleleltet találni és én csak egyet mondhatok!. A fejtés körülményeinek megkönnyítése, az .úgynevezett réselő eljárásnak gépek segítségével való folytatása, a szénnek és a, kőzetnek; egymástól való jobSb és pontosabb elválasztása a robbantásoknak a szénrétegekre korlátozása és a kőzetnek ebből a szempontból való kikapcsolása igen komoly lehetőségekkel kecsegtet, ugyianakikfor pedig minőségi szeneink arányának* megjayülását is igéri. Ebben a tekintetben tehát a szükséges beruházások múlhatatlanul sürgősek és azt hiszem, folyamatban is vannak. Énnek >a referátumnak és ennek a nem lényegtelen ' kérdésnek a kereteit bizonyos mértékben túlhaladja az, hogy részletéiben is beleimenjek annak a tervnek taglalásába, amely bányaművelésünk 'legközelebbi esztendejére vonatkozik. A. tervek itt vannak, a dosszié a kezemben van, számok, kalkulációk, , adatok, tények, térképek bányakörzete;nkint és aknáníkint pontos részletezés sel; amelyek rámutatnak arra, hogy hol kell modernizálni, hol kell racionalizálni, hol kell a technikai berendezéseket felfrissíteni, hol kell alapvetően fontos berulházásokat aikal maizni!, például a dorogi bányászatban a víztelenítés ellen, a vízszint alatt lévő és elárasztott aknák megmentésére a cementális eljárás folytatása szempontjaiból, hol kell egy merész és érdekes technikai berendezés alkalmaz ás ával megfelelő, néhányszáz tonnás cementplombáikat alkalmazni a víz kiszorítására és a vízszint ajatt lévő bányából a szénfejtés lehetővé tételére hol kell és hol szükséges bizonyos geofizikai kutatások elvégzésié. Mindez pontosan le van fektetve 1 . Hozzá kell azonban fűznöm, hogy kiértékelve még. nincs és a két munkáspárt Myejnítrányú terveinek egybevetése, egybeíhangolása, a szakértőknek, hogy úgy mondjam összeeresztlése, nyilt és szabad vitatkozás ebben a tekintetben, a feladatok és célok további tisztázásáhoiz fog vezetni és egy ép'kézláb, hasznos, célirányos és a végrehajtás során az ••'. ország nemzetgazdaságának végtelenül előnyére váló egységes munkaterv és beruházási terv kialakításához fog hozzájárulni. Igen t. Nemzetgyűlés! Amikor itt ternie^ ^ léspolitikánk és iparpolitikánk kérdéseiről beszélünk, hadd mutassak rá arra — megitat a lélektani tényezők szerepére kitérve —• hogy az elkerülhetetlen rögtönzések során a legnagyobbak és a legjelentősebbek közül való az, amit a szakszervezeti mozgalom produkált a m/unkaviszony szabályozása, a kollektív szerződések rendszerének kialakítása és az egész fizetési és bérpolitika valamelyes újszerű irányított, átgondolt és tervszerű vonalvezetése tekintetében. Azért kell ennek a problémának alapvető fontosságára rámutatnom, mert saját, idestova háromiévtizedes szakszervezeti multam alapján elmondhatom azt, hogy a magyar kapitalizmus vezetői, tényezői részéről münden, de minden megtörtént abban az ; irányban, hogy a szervezett munkások és alkalmazottak életét elkeserítsék, (Igazi Ugy van! a szociáldemokrata- és a kommunisiapárt oldalán.) minden. de minden megtörtént abban az irányban, évi ?nárcius hó 18-án, kedden. / 826 hogy a szervezett szocialista dolgozókat attól a kísérietüktől, hogy sorsukat megjavítsák és a tőkével szemben' frontot csináljanak, elriasszák. (Vásáry József (msz) : Az akkordot iisi elitéltek!) A feketelistáik- tömege, a munkások bérnyúzása, a kiépített, sajnos, túlontúl jól kiépített munkáltatói érdekképvisel eteknek a rendőrség illetékeis osztályaivali való nyilt és titkos együttműködése, a különböző munkáltatói testületek részéről a harcos dolgozóknak, a szocialista úttörőknek minden lehető es lehetetlen módon való üldözése, hántása, félreállítása, bebörtönzése folyt. Mindez a magyar dolgozó társadalom igen jelentős része számára a szakszervezeti mozgalomban való részvételt nem tette éppen vonzóvá és kívánatossá. r Tagadjam-e azt. a tényt, hogy 1944 március elején 1 , amikor utoljára volt alkalmam a szakszervezeti tanács ülésén résztvenni, mélyponton volt a magyar szervezett dolgozók száma? Tagadjam azt, hogy a katonai parancsnokok miféle terroruràlmat fejtettek ki a nehézipari termelésiben, a háborús katonai kényszergazdálkodás alá helyezett magyar gyáriparban 1 ? Feledkezzünk el arról, hogy mi történt a magyar szakszervezeti mozgalom színe-javával, hogy amikor már minden elveszett a magyar fasizmus részére, hogyan hurcolták el a még valamiképp eini összeszedhető és valamikép még előállítható szakszervezeti vezetőket, vagy 188-at és vitték el őket Nyugatra, s alig-alig tért valaki közülük haza? Feledkezzünk el arról, hogy a nehézipari fronton mi történt felejthetetlen jó barátunkkal, ennek a Háznak egyik igen érdemes és kiváló képviselőtagjáyaL Kabók Lajossal, a Szakszervezeti Tanács elnökével és Karácsony Sándorral, akliit az úgynevezett nemzeti számonkérő szék címén szervezkedett nyilas pribékek a szó 1 szoros értelmében agyonvertek? (Igaz! TJgy van! a szooialdenbokrafapárt oldalén.) 72 • Igeinl t. Nemzetgyűlés! Nem! Amikor az ipari termelés problémáiról, amikor az új magyar berendezkedés és az új magyar gazdaság 1ipolátika alapvetéséről beszélünk, nem szabad csak úgy hallgatással mellőznünk azt, hogy évtizedes, keserves, szörnyű ádáz harcok vannak mögöttünk, harcok, amelyek megedzettek (bennünket, harcok, amelyek eredményeképp tisztán látjuk feladatunkat és semmiféle hangulatkeltés és semmiféle átmeneti nehézség nem fog visszatartani bennünket attól, hogy ezeket a helyesen felismert célokat most a demokratikus berendezkedés során megvalósítani törekedjünk. (Taps a szociáldemokratái- és a kommunistapárt oldalán.) A magyar szakszervezeti és munkásmozgalom embered közül nagyon sokan sokkal fontosabb — és hadd tegyem hozzá — veszélyesebb helyeken is állanak, mint az önök előadója. Ezek a barátaim és elvtársaim, nálam hivaitottabbak, fognak majd hozzászólni az itt ma. szőnyegen lévő kérdésekhez a szakszervezeti munkásmozgalom, a különböző ipari szék; torok, a különféle termelési ágak dolgozói szempontjából. Én "itt csak arra kívánok rámutatni, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom nemcsak hogy egészen új feladatok elé keriült, egészen új réteg problémáinak megoldásával kellett foglalkoznia, hanem mondhatnám, a semmMbol kellett kialakítani a kollektív szerződések rendszerét és annak alapvetését. Széles munkásrétegekre kiterjedő általános bérrendezés Magyarországon eddig
