Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-110
773 A nemzetgyűlés 110. ülése 1947. évi még a tárnioly amok is nehezen? Mert azt tapasztalatból tudom, hogy nehezen mennek. Van ugyanis ezeknek a legszebb kultúrprogrammokinak egy óriási ellen felük: a kártya és az ifjúság számára ai tánciskola. Igenis meg kellene szabályozni ezeket a vidékeken,, failuhelyen garázdálkodó tánciskolákat. (Igaz! Ügy •van! — Taps a Ház minden oldalán. — Pászthory István (msz): A MaDISz-t is meig kellene szabályozni!) Nem, nem kell ide a MaDISz, a gyerekek elmennek maguktól is sziveisen oda, ahol szórakozhatnak, jól töVlthetik el idejüket. (Juhász István (Wl): Táncolniuk is kell!) Mindenesetre nagyon fontosnak és szükségesnek tartanám) azt, ha ez ellen valami intézkedést tennének az illetékes, szak" értök. Találják meg annak a módját, hogyan lehet gátat vetni annak, hogy a legszebb kiultúrprogTiammoik- megakadályozására is lehetősége legyen egy 'tánciskolának, hogy ne ronthassa le valaki azt, amit mi itt építeni akarunk, kizárólag pénzszerzés céljából és a • szülők valóban nehezen, keservesen és izaadtsáigigal megszerzett forintjainak- árán ne vonják el az ifjúságot .alttól, hogy nevelődjön, művelődi jön, tanuljon' enimek a nemzetnek ß, számára is. Elnök: Képviselőtársnőnk beszédideje lejárt. . t, Thuróczy Gézáné (kg): Beszédemet befejeztem. (Elénk és hosszantartó taps a Ház minden oldalán. — A szónokot sokan, a nőképviselők pártkülönbség nélkül üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a 3. címhez feliratkozott szónokok közül"? Kiss Károly jegyző: Gr óh József! Gróh József (pk): T. Nemzetgyűlés! Ügyiétszik, jf népoktatás vitája az elméleti síkról a gyakorlati térre terelődött, mint ezt as előttem szólott 'képviselőtársunk szavad kifejezésre juttatták. Magam is egészen gyakorlatilag kívánok ezzel a kérdéssel foglalkozni és a felekezeti népoktatásnak egy súlyos panaszát felhozni. (Zaj.) . (Az elnöki széket 15 óra 27 perckor Kossa István foglalja el) Elnök : Szíveskedjenek csendben maradni, képviselő uraik! Tessék, képviselő úr. Gróh József (pk): A felekezeti népoktatásnak egy súlyos panaszát kívánom a Ház elé tárni. A felekezeti népiskolákat a felekezetek , hívei önaidóztatáis útján beszerzett pénzösszegekből tartják fenn. Ezeknek az egyházi adóknak 'kivetése korábban zavartalanul olyan módom történt, hogy az egyházközségek ezt az adót kivetették & földadó, a házadó és a kereseti adó alapján. Az elmúlt esztendőben aaonban a kivetés ennek alapján meg nem törtem he tett és kivetésá. alap hiányában a felekezeti iskolák nem tudták híveiktől a. szükséges öszszegeket beszerezni Ennek ' következtéiben ezek az, iskolák anyagilag válságos helyzetben vannak» A kivetés pedájg azért nem történhetett meg, mert hiszen ma a földadó búzában fizetendő éis az egyház iskolája részére nem követelhető búzáiban az adó. A házadéban benne Q foglaltatik a községi adó is. tehát a kivetés alapjául nem szolgálhatott, a kereseti adóba leletették a jövedelmi adót is; ennek követ" keztében ez sem lehetett ,aiz egyházi adó kivetésének alapja. Teljesen tájékozatlanul álltak az egyházközségek és vagy npm vetettek ki adóit, vagy méltánytalanul vetették ki az adót és ennek következtében a hivők nem fizettek, március hó 13-án, csütörtökön. 774 aminek következtében az iskolák ezrei abba a keserű helyzetbe jutottak, hogy aiem volt az adóból fedezet , a személyi és dolo>gi kiadásokra és a 'tanítás a g Z ó legszorosabb érteimébein megbénult. Nincs értelme a sok elknéleti tárgyalásnak, amikor gyakorlatilag eigészen kicsiny közigazgatási hibák miatt a szükséges anyagi eszközöket nem tudjuk előteremteni. Az én kérésem 'tehát az volna a kultuszminiszter úrhoz, hogy máként koraibban a vallásifelekezetekkel és a péinizüigyminiszter úrral megegyezőleg szabályzatot alkottak aziránt, hogy ' mi legyen az egyházi és iskolai adó kivetésének alapja.. ; , Elnök: Képviselő úr, szíveskedjék a címhez szólniGróh József (pk) : A népiskolák fenntartásáról besizélek. Elnök: Az általános- iskola van sorom (Mozgás.) Gróh József (pk): Az általános iskola és a népiskola ugyanaz Elnök: Ne tessék az elnökkel vitatkozni. Gróh József (pk): A második kérdés, amelylyel foglalkozni kívánok, az^ hogy az iskoláik; fenntartásához szükséges anyagi észközöket jelentékeny' részben a korábbi földbirtokosok szolgáltatták. A földbirtokok az állam kezébe kerülvén, az állam megtagadta ezekneJk a földeknek állami adója után a felekezeti iskolák fenntartásához szükséges pótadó kivetését. Ez az okai annak^ hogy számos felekezeti iskola a szó, legszorosabb értelemben pénz nélkül áll és nem tudja betölteni rendeltetését. Az előzőn kívül tehát még azt a kérelmet terjesztem a kultuszkormány elé, hogy mivel az állam tulajdonába került ingatlanok után korábban a felekezeti iskolák hozzájutottak az iskolai adóhoz, ezt az állam, mint tulajdonos térítse meg és ne helyezkedjék arra az álláspontra, amelyre korábban a részvénytársaságok és más jogi személyek helyezkedtek, hogy mivel nekik nincs felekezetük, ennék következtében iskolai adót nem fizetnek. Az állam ezzel az indokolással nem élhet,' mert ezzel megbénítja a felekezeti iskolák működését, miközben egyébként iskoláról nem gondoskodik. Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Kiss Károly jegyző: Kondor Imre! Kondor Imre (pp): T. Nemzetgyűlés! Már előbbi felszólalásomban jeleztem, hogy a kultusztárcánál három olyan téma van, amely körül vita alakul ki, sőt az ellenzék fogalmazásában esetleg kultúrharc is. Eziek közül sorrendben második a tankönyvkiadás ügye, amelyre vonatkozóan a miniszter úr válaszában már jelezte, hogy körülbelül egy éve elkészítette a tervezetet arra, hogy az általános iskolák bevezetésével felmerült tankönyvprobléma úgy oldódjék meg, hogy az általános iskolához meg-' felelően demokratikus szellemben írt tankönyvet bocsásson az állam rendelkezésre, ami eddig nem volt. Mivel kifogások merülitek fel ez ellen a prögrammpont ellen, én most egészen; tárgyszerűen szeretném a követelményeket az állami tankönyvkiadással kapcsolatbán felállítani. Azon a véleményen-vagyok, hogy a nevelésben nem elsőrangú tényező a tankönyv, -- az elsőrangú tényező maga a nevelő — ellenben a nevelés legfontosabb eszköze éppen a tankönyv. Ezért nem elhanyagolandó szempont a tankönyv raegítelesében az, hogy itt most már 49*
