Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-109

653 A nemzetgyűlés 109. ülése 19í?: aetgyülés! Bár Zaedényi képviselötáraaim nem a költségvetés tételeihez szólva mondotta el deklarációját, előadói jogommal élive a négy függetlenségi front kebelébe tömörült párt véleményének adok kifejezést akkor, amikor leszögezem, hogy ez a deklaráció nem ia szabadságjogok érdekében, hanem a szabadságjogok ellenére hangzott el. (Taps és felkiáltások a kommunista' és a szociáldemokratapárt oldalán: Úgy is van! — Egy hang a szociáldemd kratapárt oldalán: Mi van a hipokritapárttaill! — Nagy zaj) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak tudomásulvenni a jobboldalon: meg vagyunk győződve arról, hogy országosan . • ? (Ternay István (msz): Túlzás! — Egy haMg a kisgazdapatt oldalán: Legyen aki elhiszi! — Pászthory István (mfc): Gyönyörű előadó!) Elnök: Bászthory képviselő urat rendreutasítom ! Farkas Ferenc (pp) előadó: ».. a szülők nagy többsége továbbra is kívánni fogja gyermekeinek vallásoktatását. (Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Biztosan!) Mi azonban a kisebbség jogait követeljük akkor, 'amikor a kisebbségben lévő szülők jogát akarjuk biztosítani- (Zaj.) Kétségtelen, hogy ezek a szülők kisebbségben lesznek, de azt csak nem vitatja a képviselő úr, hogy a vallásoktatás kényszerét a szülők akarata ellenére érvényesiteni^ lehessen. (Ternay István (msz) : Akkor a számtannál is kérdezzék meg a szülőket! — Milassin Kornél (msz): Miért éppen pont csak a vallásnál

1

? — Zaj. — Az elnök csenget.) Mélyen t. Nemzetgyűlés! A demokratikus szabadságjogok kiforgatása lenne, ha a szabadságjogokra való hivatkozással a kény szervallásoktatás kérdését fenn kívánnák tartani. Egyébként legyen szabad utalnom Zsedényi képviselőtársam (Juhász István (szd): Ugy is mint Johannita, mi a véleménye'?) deklarációjával kapcsolatban arra, hogy ezzel az egyházi vezető férfiak legnagyobb része nem ért egyet, A tegnapi pártközi éiHjskezleteai kormányunk vezetője közölte azt, hogy ,a püspöki ' kar ellenkezés nélkül tudomásul veszi a fakultatív vallásoktatás bevezetését, csupán 'azt kéri, hogy a demokrácia és áz egyház viszonyának rendezésénél egyenrangú félként ülhessenek le a tárgyalóasztalhoz, (Ternay István (msz): f

konkordátum kell!) amihez valamennyi párt észségèl hajlandóságot mutat. (Ternay István (msai: Konkordátumot!) Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezeknek tudomásul vételével Zsedényi Béla és társai deklarációját utasítsa el. (Nagy taps a koni munistd-, a szociáldemokratái' és a (parasztpárt oldalán. — Nagy Vince (msz) : Nemi lehet elutasítani! Ez a szólásszabadság'? — Ternay István (msz) : Vagy konkordátumot, vagy fakultatív Írásoktatást!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! (Nagy Vince (HIKZ): Nem indítvány, csiak deklaráció! Nem lehet utólag belefojtani!) Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? HegyesiJános jegyző: Futó József! Futó József (kg): Tisztelt Nemzetgyűlés! 1946. május 8-án interpellációt intéztem a vallás- és^ közoktatásügyi miniszter úrhoz, amelyben kértem őt arra, hogy a ^pedagógusok »anyagi helyzetének rendezésére komoly intézkedéseket foganatosítson. (Némethy Jenő (msz) : Kondor azt mondja, hogy nem érdemelnek, meg többet!) Interpellációmra 1916 július y.éévi március hó 12-én, szerdán. i 054 gén ka.pta.rn választ és azt -abban a reményben, hogy a stabilizáció a köztisztviselőknek és így ia pedagógusoknak is, legalább az életminimumot meg fogja adni, tudomásul vettem. Most, amikor a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr tárcája tárgyalásakor felszólalok, meg kell említenem, hogy ebben a reményemben meglehetősen csalódtam. Felszólalásomban a népműveléssel óhajtok foglalkozni. Tanítócsalád gyermeke vagyok, magam is tanító» 18 esztendős koromban ma^r egy biharvármegyei kis községben 109 gyermeknek kezdtem tanítani a betűvetés mesterségét, orosz hadifogságában lévő fiam pedig tanárember, így a pedagógusok életét elég jól ismerem. És most, amikor a pedagóguskérdéssel akaróik foglalkozni, szívvel-lélekkel és őszinteséggel kérem a nemzetgyűlés minden egyes tagját, szíveskedjenek azzal a türelemmel végighallgatni, amelyet a, pedagógus élete, küzdelmei és kínlódásai megérdemelnek. Önkéntelenül felvetődik az a kérdés, hogy 1946. évi interpellációm óta történt-e már valami komoly lépés a pedagógusok anyagi helyzetének megjavítása érdekében. El kell ismernem, hogy a státusrendezés kísérlete — mert _ ezidőszerint csak kísérletről van szó, miután ' még nem fejeződött be — határozottan komoly lépés a pedagógusok fizetésének rendezése terén. A tanító évekkel ezelőtt még nem is gondolhatott arra, hogy a VI.

N-fizetési osztályba jusson, a tanár pedig arra, hogy bejuthasson az V. fizetési osztályba. Ez tehát kétségtelenül komoly lépés, de azt is meg kell mondanom, .nem egyéb, mint egy komoly elvi lépés. Mert nézzük meg t. képviselőtársaim, mit jelent N a státusrendezés"? Ezidőszerint egy önálló mun'kát végző, kezdő tanító havonta — értsd és mond —159 forintot kap munkájáért, (Egy hang a kisgazdapárton: Éhbér!) Ezt a 159 forintot a státusrendezés után fel fogják emelni 174 forintra. Tévedések elkerülése végett ismétlem: havonta! 157 forintért fog tehát komoly, felelősségteljes munkát végezni az a kezdő tanító 50, 60, esetleg 100 gyermekkel. (Milassin Kornél (msz): Kondor mondta, hogy ennyit sem érdemelnek meg! — Némethy Jenő (msz) : Ezt is sokallja!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Futó József (kg): T. Nemzetgyűlés! Ha a stabilizáció el fogja érni azt, hogy nemcsak a pénzt, de az árakat is stabilizálja olyan mértékben, hogy a pénz vásárlóértékéihez - képest' megfelelően lehet majd árukat vásárolni, ez a 25 forint, amit a, státusrendezés jelent, tényleg komoly differencia fog lenni, de a mali körülmények között, amikor 25 forinttal emeljük >: a státusrendezés következtében, egy kezdő tanító fizetését, ezt tényleg nelm lehet egyébnek mondani, mint csak egy fontos elvi lépésnek. T. képviselőtársaim, méltóztassanak — leg" alább is lélekben és gondolatban '— beleilleszkedni ebbe a helyzetbe: 174 forintból kell megérni egy hónapban, tisztálkodni, #

a ruha mosását elvégeztetni,, önművelésre bizonyos összeget fordítani, újságot vásárolni és esetleg még ruhát is venni! Meg kell mondanom nyiltan és' őszintén, hogy a tanítónak még soha nem- volt ilyen kevés a fizetése mint mpst, mert minden más alkalommal, akármilyen körülmények között, egy hónapi fizetéséből tudott venni,magának legalább egy öltözet ruhát, de a mostani körülmények között egy öltözet ruha csinaltatására sem elég a havi fizetése. (Zaj. —-Az el-