Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-109
633 A nemzetgyűlés 109. ütése 1947.. is volt!) Eu még' azt is hozzátettem, hogy ez a huszonöt év alaposan lerombolta a magyar kultúrát- Mert mi voU itt az elmúlt huszonöt év alatt? (Pászthory István (msz): Tatárjárás is volt, móÉács.i'vész is volt, török uralom is volt!) '• ; - . Nem tudom, ;i képviselő úr kii akar védeni, azokat-e, akik Petőfit kiverték, a választókeirü> létéiből, . vagy azokat védi, akik Baesányit emigrációba kén\ ••szeri lett ék? (Zaj a szabadságpárt oldalán.) , Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. • Révész Ferenc (szd).:. Vagy talán azt a huszonötéves szellemet .védi. amikor a magyar gondolkodók a' »kéz" kezet mos« elv alapján egymást naponta halhatatlanokká magasították? Vagy aztt a szellemet védi, auiely mindig »Az élet kapujá<cval ment Svédországba a Nobeldíj ért? 43 Nem tudom, hogy miért ilyen ideges? Ha ezt a szellemet védi; tudomásul vesszük és nyugtázzuk. ' (Pászthory István (msz): Védjük 'az ezeréves Magyarországot!) Ugyanis egész politikai magatartásából logikailag az következik. Azért is nagyon nehéz tehát ez a probléma, mert itt ezer év mulasztásait, és további huszonöt év mulasztásait kell pótolni, (Pászthory István (msz): De mégis csak éltünk ezer évig! —''Rudas László (kp): De hogyan? — Juhász István (szd): Az ügyvédek csak jól éltek! — Pászthory István (msz): Úgy, mint a szabók! — Rudas László (kp) Pászthory István felé: Maga továbbra is úgy szeretne élni, mhlt eddig!) Nehéz ez a probléma azért isimért egy nagyon szegény országban, egy kirabolt, kifosztott országban akarunk újareú embereket nevelni. Végignéztem a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetését, és őszintén meg kell mondanom, szomorú számadatokat tapasztaltam. Összességében és részleteiben is • nagyon, keveset fordítottunk e -tárca problémáinak megoldá sá na. De túl ezen, hogy .szegények vagyunk, még egyéb hibáink is vannak. A magyar _ kultúr-politikának egyik legnagyobb itragédiáját én i<9 abban látóim, amiben Losonezy elvtársaim képviselőtársam és barátom is látta, hogy a magyar kultúrpolitika teljesen összeborul az egyházpolitikával. (Mozgás a szabadságpárt oldalán.) A legnagyobb bajt ott látoto, hogy a magyar egyházi főhatóságok nem a, lelkek megnémesítésére törekszenek, (Zaj és ellentmondások a szabadságpárt oldalán.) hanem állandóan politizálnak, és a napi. politikai kérdésekbe beleavatkoznak. (Parragi György (pk): Ki viszi a politikát az iskolába? A MADISz viszi be a politikát az iskolába! —- Justus Pál (szd): Pontosan erről beszélünk képviselő úr, hogy ki viszi be! — Zaj.) E'nök: Csendet kérek, képviselő urak. Révész Ferenc (szd): Ezen a területen az egyház néni úgy politizál, ahogyan fiévész László képviselőtársunk mondotta, (Losonezy Géza (kp): De nem ám!) hogy mindig és maradéktalanul az elnyomottak, a szegények és a kizsákmányoltak mellé áll, hanem demokráciánk rövid történetében is sok példát'láttunk, hogy — meg kell mondanom, tisztelet a kivételnek — sajnos nagyon sok területen még a ' szószék is, még a templom is agitációs épületté alakult át. (Ügy van! Ugy van! a szociáldemokratapárt oldalam-) Ez nemcsak a, demokráciának árt, hanem a jól értelmezett kereszténységnek is súlyos sérelmeket ' okoz, amikor évi•március hó 12-rn, szerdáit. .634 a lelkek helyett a testekkel és az anyagokkal foglalozinak. (Pászthory István (msz): A szószékre is Önök szeretnének felmenni?) Elnök: Csendet kérek. Révész Ferenc (szd): Legyen szabad ai továbbiakban a nehézségekkel kapcsolatban még valamiről beszélnem. Most következik a fctuib ' tuszminisztérium és a kulUiszminiszter úr. Ezt' a Kérdést elintézem két-három mondattal, Alinál is inkább, merit lapjainkban, gyűléseinkon kifejeztük, sőt Justus képviselő társam és barátom a parlamentben is klasszikusan megfogálmazltla, hogy mi nem vagyunk bizalmatlanok a miniszter úr személyevet szemben, de egy rettentő nagy baj van, az, hogy átvette elődjének minisztériumát és — ahogyan Justus barátom mondotta — elődjének elődjeit is átvette, ez a legnagyobb haj. • En tudtam , volna ideál-típusokat ajánlani neki .vagy az eljövendő miniszternek. (Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Nem kérünk belőle! —Belső GyuJa (pk): A magyar nép nem fogadja el magától! — Zaj. — Az elnök csenget.) Lehet, hogy egészen ismeretlen típusokalti fogok mondani, a képviselő urak x részéről ismeretlen típusokat: Báró Eötvös József... (Justus Pál , (szd) Belső Gyula fejé: Ez ellen tiltakozott a. képviselő úr! — Belső Gyula (pk) közbeszól.) Elnök: Kérem Belső képviselő urát, szíveskedjék csendben maradni. in; /avarja a tárgyalást. . Révész Ferenc (szd): En nem nehetek róila, hogy a mélyen t. szélsőjobból diainak nem vált be az, akit ajánlottam, mert különben talán nem lettek volna ilyen idegesek. Báró Eötvös Józsefnek, mint kultuszminiszternek szellemét ajánlottam, (Justus Pál (szel): Mi közük nekik ahhoz? — Pászthory István (msz): Az báró volt és »reakciós«! —- Derültség.) és tudnék még valakit ajánlani, akinek nevét nem fogják' iilyem osztatlan szeretettel vagy némasággal fogadni: Kunfi Zsigmond kultuszminiszter szellemét. Seimmiesetre'sem azt a szellemet, amelyet KlebeíLsberg Kunó testesített meg Magyarországon. (Pászthory István (msz): Az nekünk sem tetszett!) Lagyen szabad megmondanom, hogy nemcsak, hogy ifietszett, de çgyes helyeken a szobrai a magyar demokrácia nagyobb dicsőségére még mündig épen állanak. Legyen szabad megmondanom azt is, hogy a demokrácia újjáépítésének rettenetes tragédiája a pedagógusok helyzete. Mentsenek fel az alól, hogy erről beszéljek, mert hiszen ez közhely. Mindenki beszélt róla, de komoly segítsé.gét nem nyújtanak a pedagógusok számára. El keli mondanom azt is, v hogy a pedagóguisok korszerű átképzésével kapcsolatban súlyos problémák' vaunak. Ugyanis nem vagyok hajlandó és pártom sem hajlandó minden pedagógust úgy elfogadni* hogy ez már egy megtért bárányka. (Milassin Kornél (msz): Nem akarnak belépni >a pártba!) 'Még élénken emlékszünk arra, hogy néhány évvel ezelőtt: a. magyar nyi. laskeresztespárt egyik legerősebb szekciója Kmetty Istvánnal az élén vezérkedő nyilaskeresztes pedagógus csoport volt. Nekem, is az a véüeményem, —• és itítf véletlenül egyetértek Teruay képviselőtársammal — hogy ezek az urak és ezek a hölgyek hat hét alatt vagy hat előadás után nem lettek, demokraták. (Parragi György (pk) gúnyosan: Ha politikai saeimlináriumot végeznek, akkor igen!) Van itt egy alapvető problémája a magyar
