Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-102

43 Á nemzetgyűlés 102. ülése 1947. ' rel pontosan megtalálta, az együtt működést, az iparügyi minisztériumhoz tartozó üzemek dolgozói pontosan teljesítették Gerő miniszter úrnak a rendelésekre vonatkozó kívánságait, mert hiszeto a hidak alkatrészeit a szocialista miniszter vezetése alatt álló üzemek állították ©lő a megfelelő időre. A két miniszter együttműködése azt mutatja, hogy ha politikai felfogás és munkakészség tekintetében együtt dolgozik két minisztérium, iákkor csodákat tud művelni, de ez a csoda valójában a magyar dolgozó nép élniakarásának csodája is- (Andrássy Dániel (kp:): Na ugye, hogy van csoda? — Derültség.) Mégëgyszer hangsúlyozom, hogy képviselőtársam ne értsen félre, én a csodát a munkaerőben, a vállalkozásban és abban az élniakarásbaln látom, amely itt két esztendő alatt megnyilvánult. Meg kell mondanom, hogy a közlekedésügyi tárcánál a miniszter is és munkatársai is nagyon jól sáfárkodtak, jó munkát végeztek. Most csak arra kérem a miniszter urat, gondoskodjék arról, hogy ez a munka fokozódjék, szélesedjék ki; az utánam következők majd a részletekben is el

1 fogják mondani, amit szükségesnek tartanak. ~ Engedje meg ezután á nemzetgyűlés, hogy ennek a költségvetésnek vitáját felhasználjam arra, amire mások is felhasználták, hogy a ma- • gyár demokráciát ért nagy 'támadásról és sérelemről, az összeesküvésről is -beszéljek, legfőképpen azért, mert nekem módomban volt az iratokiat megnézni, tanulmányozná és megállja* pítani, hogy milyen nagy merénylet készült a magyar demokrácia ellen. Annál is inkább ma kell erről beszélnem, mert ma kezdődött el az a tárgyalás,

5 amelyről egyszer *majd a történetírók pontos képet fognak adni; el fogják mondani, hogy mire készült az ittmaradt kísértet- ; járás, az ellenforradalmi Magyarországnak — mondjuk így — utolsó mohikánjai, akik azt hiszik, hogy a történelem kerekét vissza lehet fordítani. Mi nem félünk 'attól, hogy »a magyar demokráciát meg lehet döholteni. Mi csak jellemzőnek tartjuk, hogy ebben az országban mnnak olyan rétegek, — katonák és civilek — amelyek fellázadnak a magyar demokrácia ellen, a mai társadalmi rend ellen, az ellen a társadalmi rend ellen, atmely végső fokon a ] dolgozó nép munkájából és akaratából épült fek Két dologra azonban rá kell mutatnom; mind a kettő a világ legnagyobb népcsalása". Az egyik az, hogy itt jogfolytonosságról beszéltek. A másik pedig az, hogy á oaaiaigyar nép fajvédelméről beszéltek. Ebben a parlamentben huszonöt esztendő »alatt nagyon sokait beszéltek magyar fajvédelemről. Szeretnék ezekről nagyon röviden néhány szót szólni. Jogfolytonosság? Megpróbáltam magamban ezt történelmileg és politikailag megmagyarázni. Hol volt itt jogfolytonosság? Négyszáz esztendővel ezelőtt idegen dinasztia ült rá a magyar nép nyakára. Ez négyszáz évig líártott. Ez is jogfolytonosság? Aztán valaki felült Szegeden egy fehér csikóra, besétált Budapestre, meg sem kérdezi, hogy a magyar népnek egyáltalán kell-e, huszonöt évig koonányoZj tönkreimegy az 'ország

1 és egy-két csatlós» jogfolytonosságról beszél. Hát mi a jogfolytonosság? Megkérdezték a magyar népet ebbetai az országban az utolsó négyszáz esztendő alatt, hogy akar-e államfőt; választani? (Andrássy Dániel (kg): Most igen,!) Nem mostanról beszélek, de kérdem, mert-e valamelyik ki- • rály, császár, — ismétlem, nem mos tanról beévi február hó 27-én, csütörtökön. 44 szélek, képviselőtársam — uralkodó, banditavezér odaállni a magyar nép elé, hogy: Aklartok-e engem? Ilyen nem volt De jogfolytonosságról beszélnek. Nézzük meg ezt a jogfolytonosságot Az ő fogalmazásuk szerint ez azt jelenti, hogy ami 1944 márcdus 19 után történt, az semmis.

6 A legélesebben és a leghatározottabban utasítom vissza azt, hogy valaki az 1944 decemberi nemzetgyűlést, vagy az 1945. évi választást, Európa legdemokratikusabb választását (Élénk helyeslés és'taps a kisgazdapárt és a' szabadságpárt oldalán.) összehasonlítsa ezzel a társasággal. * (Andrássy Dániel (kg): Teljesen igaza van! — Zaj.) Amikor 1944 decemberében itthagyták az urak az országot és a fővárost, akkor miért állt ide valaki 1945 januárjában, februárjában, márciusában és májusában jogfolytonosságról beszélni? Mert félt attól, hogy a nemzeti felháborodás esetleg egy gyönyörű szép kötéllel másvilágra segíti. Miért nem állt ide akkor valamelyik katonatiszt vagy diplomata arról beszélni, hogy jogfolytonosság is van; sem a nemzetgyűlés, sem a köztársaság, sem a földosztás, sem a többi nem stimmel. Akkor nem volt bátorságuk. Megvárták, míg az újjáépítés megtörténik. Most megvan a masina és szépen , beülünk a vonatba, újból huzatjuk magunkat, mert feltételezzük, hogy a magyar nép elég buta lesz ahhoz, hogy tudomásul vegye ezekéi a jogfolytonossági elméleteket. De nézzük meg a magyar nép,, a magyar faj védelmét. Soha semilyen országban még így vissza nem éltek ezzel a szóval, mint nálunk. A fajvédelem összekapcsolódik a jogfolytonossággal. Ha az urak vissza. akarták ; állítani azt a helyzetet, amely 1944 március 19. eiőttvolty ez azt jelenti, hogy a jogfolytonosság és a magyar faj védelme maga után vonta volna Magyarországon a 80 filléres napszámbért, a 8 pengős heti ipari munkásfizetésit, a cselédkönyves orvosokát, a rosszul fizetett tanítókat és a kormányzó úrnak a kenderesi kúria csárdájától Esterházy herceg 200.000 hold földjéig a bankárok, a pénz- és földbirtokosok uralmát. A magyar népnek vissza kellett volna mennie arra a területre, ahová őt szorították volna. Szóval fajvédelem- 'Akkor beszéljünk egy kicsit Magyarországon kívül más országokról is. Ha valaha a magyar parasztságból ki lehetne vinni százezer embert külföldre, hogy nézzék meg. más európai országokban mi történt, mondjuk, a legutóbbi száz esztendő alatt s azután jöjjön haza< nézze meg a magyar falut ősszel, amikor sáros kezd lenni, télen, amikor megfagy a rög, azután, amikor újból sáros, majd poros lesz a falu. akkor másképpen beszélnének itthon. (Andrássy Dániel (kg): Es több a tüdővész, mint Budapesten!) A magyar parasztnak, aki pedig fenntartotta ezt az országot, nincs rendes parasztviskója. Ha a magyar paraszt rájön arra, bogy külföldön — talán illetlen szót fogok használni — különb lakása van a disznónak, amelyben hizlalják és tenyésztik, mint Magyarországon a parasztnak, ' akkor mi lesz? Milyen fajvédelem volt ez és mivel dicsekedhetnek ezek az urak? De hasonlítsuk össze az életszínvonalat, az emberi jogokat más országok parasztjainak és munkásainak életszínvonalával és emberi jogaival. Amit a magyar parasztsággal és munkássággal csináltak, az Európának és a világnak a . szégyene, (ügy van! TJgy van! a szociáldemokrata- és kommundstapárt oldalán.