Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-105

301 'A nemzetgyűlés 105. ülése 1947. évi március hó 5-én, szerdán. 302 tak a beszédidőt kihasználni, «hogy előttük szólott 'képviselőtársaik felszólalását bírálják s néni ritkán támadják. Én most, amennyire gyenge- képes&ége'mtől kitelik, megkíseriem, hogy a közellátásügyi tárca költségvetésével, valamint az ezzel szorosan összefüggő' termelési kérdésekkel foglalkozzam. T. Nemzetgyűlés! Megállapíthatjuk, hogy állami költségvetésünk keretében.alig van fontosiabb tárca,' mint a köz-ellátásügyi tárca. (Zaj.) Ennek a tárcának keretében kell ugyanis gondoskodnia a korimúnynak a mindennapi kenyér biztosításáról, ennek a tárcának keretében kell gondoskodnia a k-öaeiliastásügyi miniszter úrnak ai mindennapi élet fenntartásához . szükséges élelmioikkeknek, valamint minden közszüíkségleti cikknek az előállításáról és igazságos, okszerű szétosztásáról. Gondoskodnia kell a közellátásügyi miniszter úrnak arról, hogy minden társadalmi réteg hozzá tudjon jutni a közszükségleti .cikkekhez, meg tudja kaspni mindazokat a közszükségleti cikkéket, amelyekre a dolgozó társadalomnak nemcsak a mindennapi élet fenn tartásiáthoz van szüksége, hanem amelyekre ezen túlmenően az életszínvonal emeléséihez is szüksége és joga is van. (Ügy van! a kisgazdapárton.) T. Nemzetgyűlési Az! etoult évben benne éltünk, éreztük .rettenetes, nyomasztó súlyát, erkölcsi és anyagi romboló hatását annak az inflációnak:, amelynek hullámaiban gazdasági életünk költségvetés nélkül hányódott. Láttuk, hogy egyes lelkiismeretlen emberek, vagy csoportok milyen mérhetetlen meg nem érdemelt, meg nem szolgált anyagi haszodhoz, vagyonhoz jutottak akkor, amikor a dolgozó munkásmilliók életszínvonaluknak a minimumra való csökkentésével élhezve. rongyoskodva, . dideregve dolgoztak országunk Jujjáépíftési munkáján (Taps a kisgazdapárt soraiban.) Az előbbiek lelkiismeretlenül egyéni aljasérdeketilket szolgálták, míg az utóbbiak — a parasztság, a munkásság, s a velük együttérző, demokratikusan gondolkozó értelmiség — egyedül csak szívükre, magyar lelkük szavára hallgatva dolgoztak és dolgoznak ma is elesett, rombadöntött országunk felépítésén. T. Nemzetgyűlés! Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy gazdasági életünknek' előbb említett hiénái még ma sem elégelték meg garázdálkodásaikat, még ma is nap mint nap lehet hallani, olvasni hol egy panamáról, hogy egy sikkasztásról, hol egy áru-, ékszer-, aranyvagy valutarejtegető hiéna bűnös üzelmeiről. (Csíkos Sándor (kg): Nem egyről, hanem százról!) Innen, a nemzetgyűlés házából bátorkodom felhívni az igen t. kormány figyelmét airra^hogy gazdasági életünknek ezekre a parazitáira, akik még ma sem átallják és még ma 'sem szégyel\k azt, hogy visszaélnek a magyar munlklásmilliók türelmével és a magyar demokrácia jóhiszeműségével, sújtson le kímélet nélkül, a törvény legteljesebb szigorával. (Taps a kisgazdapárt soraiban.) Annak érdekében pedig, hogy közellátás unk soha többé ilyen súlyos helyzetbe ne kerüljön, mint amilyenben ma van, méltóztassék megengedni, hogy felhívjam a közellátásügyi miniszter úr és a földmívelésügyi miniszter úr figyeknét arra: nem szabad elfelejtenünk,, hogy mezőgazdasági ország vagyunk. Bár a magyar parasztság sohasem ment és sohasem dolgozott jelszavak után, most mégis bele kell vinni a köztudatba, hogy nekünk többet és jobbat Ml termelnünk; nemcsak annyit kell termelnünk, amennyi egy évre elegendő* hanem tartalékot is keil teremtenünk, hogy arma az esetre, ha, Isten őrizzen tőle, még egyszer a múlt évihez hasonló katasztrofális időjárás jönne, legyen valamelyes tartalékunk, amelynek birtokában minden külső segítség nélkül is biztosítani -tudjuk közellátásunkat, valamint a békeszerződésekben vállalt kötelezettségeink teljesrtósét. (Csíkos Sándor (kg): Tavaly aszály volt, most pedig áradás jön!) Azzal is tisztában Ikiell lennünk, hogy a több termelés sikerén vagy sikertelenségén álll vagy bukik egész nemzeti életünk, stabilizációnk, fejlődésünk, felemelkedésünk , és demokráciánk. Haladéktalanul gondoskodni kell mezőgazdasági termelésünk fokozásának érde-_ kében mezőgazdaságunlk) átállításának feltételeiről» hogy a több termelést megvalósíthassuk. ' Legsürgősebb feladata a mezőgazdaságnak olcsó hitellel való ellátása. Enélkül ugyanis komoly eredmények elérése csak hiú ábránd. ürömmel keil megáilapitanoim itt, hogy a Gazdasági Főtanács már megtette az első lépést ebben a tekintetben, az újgazdák részére kiutalt a földmívelésügyi . minisztériumon keresztül 20 millió forintot állatok és gazdasági eszközök beszerzésére. Méltóztassanak azonban megengedi, hogy kijelentsem: ez-még igen kevés. A mezőgazdaságnak nyújtandó hitelnek ez az összeg szerény becslésem szerint csak mintegy lO^o-át teszi ki- Egyéb gazdasági eszközök beszerzésére ezen az úton tovább kelti haladniHitelnyújtás esetén lehetővé kell tenni, hogy a kamatterhek arányban legyenek a mezőgazdaság jövedelmezőségével; a mezőgazdaságnak nyújtott hitelt ne három havonkint kelljen megújítani, mint a múltban volt, mert a gazda csak egyszer arat egy évben, tehát a hitelnyújtást is ennek megfelelően kell rendezni. Ezzel kapcsolatban legyen szabad arra kérnem az igen tisztelt kormányt, hogy amikor az újgazdákról gondoskodni kíván, egy pillanatra se feledkezzék meg a régi törpebirtokos kisgazdákról sem- Köztudomású ugyanis, hölgy a háborús események a régi kisgazdákat is majdnem éppien úgy tönkretették, mint az újonnan földhözjuttatott kisgazdákat. A háborús események következtében ezek elvesztették állatállományukat, gazdasági felszerelésüket, a termeléshez szükséges eszközöket^ s ez a társadalmi réteg is éppen olyan^ nehézségekkel, éppen olyan nyomorral küzd, mint most a kezdet kezdetén levő földhözjuttatott kisparaszitság. (Az elnöki széket déli 1 óra 8 perckor Kéthly Anna foglalja el.) Lehetővé kell tenni a kisgazdaságok részére is traktorok és egyéb mezőgazdaságig gépek és • eszközök kedvezményes beszerzését. Feltétlenül meg kell szüntetni az agrárollót. A parasztság két éven keresztül megmutatta, hogy tud áldozni a közösségért; a magyar parasztság két éven keresztül odaadta nemcsak terményfeleslegét, hanem igen sokszor nehezen nélkülözhető állataiból is az egyiket, vagy igen sok esetben az utolsót is, ellenértéket pedig legtöbbször nem kapott érte, vagy ha kapott is, ha egy számos állatnak az árát megkapta, az infláció következtében másnap vagy azután már csak egy számos állatra való kötelet tudott annak az árán venni. , ' . T. Nemzetgyűlés! Nem szabad rossz hitelés árpolitikával megutáltatni a földet a parasztsággal, mint ez a múlt rendszerben volt-