Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-105
28? A nemzetgyűlés 105. ütése 1ÔÀ7. évi március hó 5-én, szerdán. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlési méltóztatik-e a 3. címet elfogadni 1 ? (Igen! y Határozatilag kimondom, 'hogy a nemzetgyűlés a 3; címet elfogadta. ÍKérem a jegyző urat, szíveskedjék a 4. címet felöl vais ni. Gyurkovits Károly jegyző (felolvassa a 4. címet, amelyet a nemzetgyűlés hozzászóléis nélkül elfogad.) \\ Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a honvédelmi tárca költségvetését! részleteiben is letárgyalta. Napirend szerint következik a közellátásügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak ai szót megadnám, a t Nemzetgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához a Független Kisgazdapárt, a Magyar kommunista Párt, a Szociáldemokrata Fart, a Nemzeti Parasztpárt és a Magyar Szabadságpárt jelentettek be szónokokat, mégpedig ±Saráth Endre, Kossa István, Hajdú Ernone, Bartha László és Kis® Ferenq nemzetgyűlési képviselőket. *'•••', , , i A nemzetgyűlés a bejelentest tudomásul veszi. Virágh József előadó urat illeti a szó. Virágh József (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Legyen szabad a közellátásügyi tárca költségvetését ismertetnem; és ezzel kapcsolatban rávilágítanom azokra a feladatokra, amelyeket ez a minisztérium a múltban végzett és amelyeknek elvégzése a jövőben ihárul rá» Azt hiszem, az elmúlt napokban és ihletekben, amikor a kenyérellátás gondja újból reánlknehezedett, bebizonyosodott, hogy a közellátásügyi tárca ma is az egyik legfontosabb feladatkört van hivatva betölteni és hogy ennek a minisztériumnak munkájára nagy szükség van. .Ennél a megállapításnál mindjárt szeretnék utalni azokra a kijelentésekre, amelyeket több oldalról _ nem is egy esetben hallottunk, hogy ez a minisztérium hivatását jól-rosszul, bár inkább rosszul betöltötte és még ennek az évnek a folyamán jó termés esetén feleslegessé válik. T. Nemzetgyűlés ! Én azt hiszem, hogy a tárca feladataival való foglalkozás, annak megállapítása mellett, hogy a közellátásügyi minisztériumra háruló nagy feladatok megoldása e fminisztérium fenntartásával relatíve milyen kevés összegbe kerül, milyen elenyésző csekély megterhelését jelenti az adózóknak, meg fogja győzni a nemzetgyűlés tagjait arról, hogy a minisztérium közeli megszüntetéséről tett kijelentés sem nem volt időszerű, sem pedig nem volt eléggé meggondolt. Gazdasági helyzetünk a magyar, parasztság, az ipari munkásság, az ország újjáépítésében résztvevő értelmiség erőfeszítései nyomán bármennyire is javult, még mindig távol állnnk attól, hogy a javak fogalmának teljes szabadsága biztosítaná mindenkinek egyformán a kenyerét, az élelmiszerekkel való ellátását, mégpedig olyan áron, amely keresetével és jövedelmével arányban áll. Megítélésem szerint a közellátás terén az állam hivatalos beavatkozására még nagyon is szükség van és még nagyon is szükség lesz. ' (Az elnöki széket 11 óra 52 perckor Kossa István foglalja el.) .' Rá kell mutatnom itt egyik szomszédos országunk, Románia példájára. Románia a háború dúlásaitól sokkal kisebb miértekben szenvedett, mint Magyarország. 1945-ben Románia Magyarországhoz képest az élelmiszerellátás terén nagy bőségben volt- Ennek nyomán felszabadították a legtöbb áru és termény for* galmát, sőt az árát is t> ós az 1946. évi rossz termés, a közellátás gépezetének megszüntetése és hiánya olyan katasztrofális helyzetbe sodorta ennek az országnak lakosságát, hogy Moldvában — miként a lapokban olvassuk — száz- vagy talán ezerszámra szedi az édunség áldozatait. Vigyázzunk tehát a tempóvalv amikor meglévő intézmények lebontása tekintetében nyilatkozatokat teszünk vagy különösen intézkedéseket hozunk. Saját példánkon is okúihatunk azonban.. Magyarország, szemben Romántiával, kétségkívül a legnagyobb Ínségben 1946- tavaszán volt, mert hiszen Magyarország végigszenvedte a háborúnak, azt megelőzően a nnegszátllásnak 'minden kínját és megpróbáltatását. À harci cselekmények folytán az ország vetésterületeinek kis hányada nyert megmunkálást, gazdasági eszközök, igavonó állatok, vetőmag t hiányában a termelés a legnagyobb nehézségekkel indult meg. El kell ismerni, hogy a magyar parasztság és a magyar ipari munkásság termelő munkájáú felül a közellátásügyi szervezet volt az, amely a lehetetlent lehetővé tette s eljuttatta, íha, szűkös mértékben is, a rendelkezésre álló élelmiszereket Budapest és a nagyvárosok dolgozóinak, eljuttatta a bányászokhoz és biztosított számukra a mezőgazdasági és ipari árucsere megszervezésével, a, kereskedelem bekapcsolásával olyan kalóriamennyiséget, amely a további termelés lehetőségét fenntartotta. 1945 novemberében Budapestnek alig pár napi lisztkészlate volt, Zsír- és cukorfejadagra még csak gondolni sem lehetett, és ebben az országban mégsem balt éhen senki amiatt, mert nem jutott számára egy darab kenyér, és nem ütötte fel fejét az anarchia a miatt, mert a kormányzat kellő szakérteleméinél nem nyúlt bele á dolgozók ellátásának biztosításába. T. Nemzetgyűlés! Legyen szabad ezek után rövid tájékoztatást adnom ia< legfontosabb élelmezési cikkeik helyzetéről- Kenyérgabonahely- N zetünk súlyos, bár egyáltalán nem reméniyite" len- A mezőgazdaság, az új gazdák a régi gazdákkaíli vállvetve megtették kötelességüket, de hiábavaló volt a dolgozó parasztság minden erőfeszítése, hoigy minél több kenyérgabonát) termiéi jen, mert az aszály olyan mérhetetlen! károkat okozott, hogyezt az elemi csapást emberi erő és aíkarat jóvátenni nem tudta. Na* gyón jól tudjuk, hogy >az ország vetésterületének igen tekintélyes része a múlt év tavaszán bevetésre került, akármilyen mostoha körülmények között állt is a magyar mezőgazdaság igavonó áillat, mezőgazdasági gépek és felszerelések terén.. A Statisztikai Hivatja! előzetes adatai szerint a földművelésügyi minisztérium termésbecslését figyelemíbevévé, arra lehetett számítani, hogy 6.5 mázsás átlagtermést fogunk kapni, tehát a közellátásügiyi kormányzat a beszolgáltatási kötelezettség mértékét a bevetett terület é<? a fenébb említett terméseredmény összevetéséből alapította meg. Hogy az alacsonyabb termés mellett ai beszolgáltatási kötelezettség teljesítése súlyos nehézségekbe ütlközik, az — azt hiszem — a nemzetgyűlés minden tagja előtt világos. A helyzet annyival nehezebb, mert ha a közellátásügyi kormányzat szigorúan végrehajtja á beszolgáltatási kötelezettség (teljesítésére vo"
