Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-102

s 15 A nemzetgyűlés 102. ülése 1947. költségvetésben élőirányzott 12-000 forint. A közúti közlekedés biztonságának foko­Z ci S el. valamint a közúti géperejű közlekedési eszközök forgalmának előmozdítása érdekében létesített Országos Gépjánműügyi és Közúti tKözlekedléisrendészeti Bizottság jelentős ered­ményeket ért eü ;a gépjáróanű állomány növe­lése, a »avarban gépjárómű közlekedés bizto­sítása, a gépjárómű vezetők színvonalának emelése és a szakszerű vizsgáztatással a gép­járómű közlekedés üzembiztonságának fokozása tanéin, továbbá eredményesen mozdította elő a közlekedés motorizálátsát célzó vagy ezzel ösz­szefüggő tudományos és ismeretterjesztő mun­kásságot. Itt meg kell említenem, nogy az el­' tmiu't év végéig 27.600 gépjárómű vizsgáztatása történt meg. A _ költségvetésben a fenti célra előirányzó tit kiadások a bevételekből megtérül 1­neik. Jellemző adatként hozom fel, *n,ogy a múlt év végén 1684 MATEOSz teherkocsi volt már üzemben, szemben az 1938-as 606 MATEOSz kocsivá], A magántulajdonban lévő autóbuszok stzáma, 1938-ban 189 volt, ma 76. De talán nem érdektelen az sem, hogy ma már mintegy 600 géperejű bérkocsi áll a budapesti nagy közön­ség rendelkezésére. f Az, előadottakból: megállapítható, hogy -a közlekedésügyi tárca a rendelkezésre álló szű­kös anyagi erővel, céltudatos munkával szer­vezi hazánk gépkocsiállományának fejleszté­sét. T. Nemzetgyűlés! Végezetül rátéreik a koz­forgaltmi repülés költségvetésének ismerteté­séire. Itt is az újjáépítés, az elet megindítása jelentkezik központi feladatként. Ennek meg­felelően ""történt a kiadási előirányzat, ahol, a repülőterek újjáépítésére és felszerelésére 12.360.000 forint van biztosítva* A felszabadulás után teljesen elölről kellett kezdeni közfor­galmi repülésünk megiszieirvezését. Személy­szállító repülőgépünk és repüőtéri berendezé­sünk és felszerelésünk egyáltalán nem maradt. Repülőtereink pedig hasznavehetetlenekké vál­tak. A háború pusztításai több, mánt 14.5 mil­lió 1938-as pengő kárt. okozott légiközlekedé­sünknek. Gerő Ernő miniszter úr a pótolha­tatlannak látszó veszteségek ellenére megtette a kezdő lépéseket a légiközlekedés újjáéleszté­sére^ 1945 folyamán főleg a Dunántúlon fel­lelhető géproncsok, felszerelések, rádiók, stb. összegyűjtésére volt még lehetőség, azóta a ma­gyar repülés megindult. A kedvező fordulatot az 1946. évi március 29-én megkötött imagyarHszovjet légiforgalmi egyezmiémy hozta meg. A szerződés értelmében létrejött a Magyar Szovjet * Légiforgalmi Tár­saság 50—50°/o-os érdekeltségi alapon. A Szov­jetunió repülőgép ekeit, gépkocsikat, járómü ve­keit, rádiókat és egyébb felsaelrelést hozott b3, miaigyar részről pedig* ' a repülőtereknek öt éven át való újjáépítésével teszünk eleget az egyeizmléfnyben vállalt kötelezettségeinknek s a forgótőke megteremtésében ugyancsak 50°/» erejéig 600.000 forint befizetésével veszünk részt. Ezzel lehetővé vált, hoigy a magyar lé­giközlekedés ténylegesen meginduljon. A MASZOVLET jelenleg öt 21 személyes utas­szállító és öt 2 személyes taxirepülőgéppel biztosítja repülésünk forgalmát A közlekedésügyi tárca .a magyar-bzovjet légiforgalmi egyezményben vállalt kötelezett­ségeinek megfelelően látott hozzá a repülőte­rek újjáépítéséhez. Már eddig bekapcsolta a légi forgalomba Debrecen, Szombathely, Sze­ged és Győr Vvárosokat Még ez évben sor ke­évi február hó 27-én, csütörtökön. 16 rül Pécs és Miskolc bekapcsolására is. A bü* daörsi repülőtér már most is alkalmas nem­zetközi forgalom lebonyolítására az elvégzett újjáépítési munkálatok eredményeként. Ta­vasszal indulnak meg a ferihegyi repülőtér helyreállítására irányuló munkálatok, ame­lyek során a tárca ezt a legkorszerűbb köve­te menyeknek is megfelelően nemzetközi légi­kikötővé kívánja kiépíteni. Érdeklődésre tart­hat számot az a terv is, hogy 25 vidéki városi­sai légi taxi kapcsolatot teremtünk meg. Fel kell hívnom ia sportrepüiéssel kapeso­latban^ a nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy a tárcának az a célja, hogy a dolgozó tömegek minél szélesebb rétegei részére elérhető legyen a sportrepü és. Most már nem katonai kiképp zésről lesz szó, hanem a dolgozók tömegsport­járól. A. belföldi légiforgalom újjáépítésén túl­menőleg, a nemzetközi légiforga lomba való be­kapcsolódás érdekében szükséges előkészületek is megtörténtek. A közlekedésügyi tárca a' szűk anyagi lehetőségek ellenére a közfor­galmi repülés terén komoly eredményeket mu­tathat fel és minden kilátás megvan a ked­vező fejlődésre. összegezve a közlekedésügyi tárca költ­ségvetési prograanmját, megállapíthatjuk, hogy a, 93,098.000 forintot kitevő kiadásukból beruházásokra és újjáépítésre, vagyis produk­tív cé okra 81,153.000 forintot, tehát 8L2 0 /o-ot fordít. Ez azt bizonyítja, hogy a közlekedés­ügyi tárca az elvégzendő nagy feladatot ke­dves szemé yi és egyéb adminisztrációs költ­séggel oldja meg. T. Nemzetgyűlés! A közlekedésügyi tárca eredményeiről számot adni, annak költségve­tésé^ ismertetni, úgyis mint a Magyar Kom­munista Párt tagjának, inint t a vasutas szak-' i szervezet főtitkárának és mint költségvetési előadónak, egyáltalán nem volt számomra há­látlan feladat. Ha a közlekedésügyi miniszté­rium két esztendős munkájára visszatekin­tünk, pártállásra való tekintet nélkül meg kell állapítanunk, hogy a közlekedésügyi minisz­térium volt az utolsó két évben a demokra­tikus Magyarország igazi újjáépítési minist ítériuma. (Taps a kommunistapárton.) Gerő Ernő miniszter úr kiválóan működtetté a rá­bízott tárcát és intézményeket és szervezte meg a dolgozó tömegeket, a dolgozók tízezrei pedig egy emberként követték a munkásmi­nisztert, merít tudták: ha éhezve, fázva, szen­vedve is, de ezeréves történelmünk folyamán végre először önmaguknak, szebb és jobb éle­tük reményében dolgoznak. De felsorakoztak a dolgozó tömegek azért is, mert tudták, hojyy az a miniszter, aki egyenrangú félként írás­ban szerződik velük a munka eredményére, aki fagyos .téli éjszakákon a Kossuth-hídnál le.kesítette őket a muníkiára, aki leszállott a folyó mélyére, a keszonokba, aki imiegtalálSható a 314 méter magas antenna-itornyon, aki ott terem minden beteg vagy szerencsétlenül járt munkás kórházi ágyánál: az a miniszter való­ban értük dolgozik. Gerő Ernő miniszter úr egynek erezte magát a tömegekkel, a dobo­zokkal és a dolgozók egynek érzik magukat Gerő miniszterrel és ez az ő sikerének titka! (Taps a kommunistapárton-) Gerő Ernő miniszter úr szokta hangoztatni, hogy a kiadott utasítás nem olyan, mint egy postagalamb, amely magától is biztosan célhoz ér. Az utasításnak utána kell menni! És való­ban» ő nemcsak kijelölte a feladatokat, megszed

Next

/
Thumbnails
Contents