Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-104
?"iö A nemzet gyűlés 104. ülése 1947. évi március hó 4-én, kedden, 216 témánál természetesen a katonai szelemről kell' beszélnem. T. Nemzetgyűlés! Mi sofkiszo-r beszéltünk ezeréves történelmünkről, holott ma már az összehasonlító nyeil/vtudomány és .az archeológia révén körülbelül 3000 esztendőre tudunk visszamenni, ha a magyarok őseit kutatjuk. Én ebből a régmúltból egy időpontot [pagadok ki Krisztus 1- születése előtt körülbelül 1300— 1400-ból, lafmikor a lovakat még „nem ismerő finn-ugor eredetű, úgynevezett előmagyaroíkiat meghódította egy török-mongoloid katonás és előrehaladott, civilizált nép. Ide vetítem én vissza ezt a kérdést. Akkor úgy látszott, hogy katasztrófa, megsemmisülés következik, holott a hódító nép megtanulta a meghódított nép nyelvét, századokon keresztül összeházasodtak, kialakult az egységes magyar nemzet, megtanulták a török katonád szokásokat és ez a katonás szellem tartotta fenn azután a honfoglalás és Krisztus« születése közti ezer esztendőn át a nagy orosz síkságokon ezt a kis magyar népet. Ha nincs katonás szellem, — üzenem ezt Szent-Györgyi Albertnek -r akkor ő nem magyar nyelven írt tanulmányaival nyerte volna el a Nobel-díjat, mert tisztán és pusztán ez a katonás szellem volt.az, amely kibírta azokat a lökéseket, amelyeket a. népvándorlás korában a magyarság kapott. Egy másik nagy történelmi pillanat vagy nagy történelmi esemény a honfoglalás. Ez .nem máról-holnapra való lerohanása volt jelenlegi hazánknak, hanem egy politikailag és katonailag előkészített művelet, amely úgyszólván véráldozat nélkül következett be. (Néínethy Jenő (msz) : Egy kicsit csatáztak azért Szvaioplukkal! Nem olyan könnyen adta át az országot!) Voltak kisebb-nagyobb csaták, de komolyabb nem volt. A komoly ütközet lent volt a bolgár cár elleni hadjárat során, amelybe egyik vezérét küldte ki Árpád- (Ternay István (msz): Zalán sem futott olyan könnyen!) T. Nemzetgyűlés! Miért szólnak a harangok minden.déliben? (Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Nándorfehérvár miatt!) Hunyadi János nándorfehérvári diadala óta. Itt tört meg az ozmánság Nyugatra való törése. A többi állam, Bulgária, Szerbia, Kománia stb. elesett, Magyarországot azonban sohasem tudta az ozmánság tökéleteslen. elfoglalni. (Közbeszólások a szabadságpárt oldalán: Ezt sohasem hangoztatják!) • ' Hivatkozom a Habsburgok négyszáz esztendős szakadatlan, lankadatlan elnyomási kísérleteire, amelyekkel szemben a szabadságharcok egész sorozata következett be. Ha nincs katonaság, ha nincs katonás szellem, elsepertek volna bennünket. Hiszen a ^mágnások nem tudtak magyarul beszélni; a nagy Széchenyi is csak felnőtt korában tanult meg magyarul. Legyen szabad ehhez még hozzátennem azt, hogy a magyar parasztság rendíthetetlen passzív magatartása volt még segítségünkre, hogy meg tudtunk maradni. (Nagyiván János (msz): Most is az segít!) Hivatkozom az utolsó nagy fellángolásra, t. Nemzetgyűlés, 1848-ra. Ha 1848-ban ell is vérzett lés el is bukott az eszme, de viszont .ma is érezzük ennek a szabadságharcnak világító fényét. Ott is a katonás szellem segített és ha a következő háborús eseményeknél nekünk nemzeti háborúink lettek volna (Juhász István (szd): Nem 'kell háború!) egészen másképpen nyilatkozott volna meg ez a katonás szellem. Természetesen nem kelt háború, t. képviselőtársam, de mit csináljunk, ha mégis van. (Juhász István, (szd): Katonák nélkül m.em lesz!) Hivatkozom ennél a kérdésnél, hogy van-e szükség honvédségre, arra. hogy minden más állam tart katonaságot. Svájcban talán 150 éve, vagy már régebben nem volt háború, mégis van katonaság. T. Nemzetgyűlés! Gondolom, hogy arra, amit most elmondtam, adódik egy másik kérdés: nos hát eddig szükség volt. de most már minek? Hiszen láttuk a két utolsó világháború során, hogy jobb lett volna, ha talán nem lett volna. (Juhász István (szd): Helyben vagyunk!) T. Nemzetgyűlés! Erre én a következőket mondom. Itt dübörög kapuink, előtt a kossuthi álmok megvalósulása. Halljuk a hangokat Románia felől, Jugoszlávia felől, most már talán igazodik ez a kérdés észak felől. Csehszlovákia felől is- A dunai jellegű külpolitika, \ahogy nálunk előbb-utóbb, ugyanúgy fog érvényesülni a szomszéd népeknél is, amilkfor előbb-utóbb valami formáját megtaláljuk annak, hogy egymással valamelyes- - szövetségbe í kerüljünk amikor a határvonalak, vámsorompók leomlanak és boldogabbá tehetjük mindannyian, saját népünket az összefogással. Amikor ezek a kérdések szőnyegre fognak kerülni, nem közömbös az alkudozásoknál, a tárgyalásdkínál, hogy melyik nemzet milyen erőt tud felmutatni, milyen erőt tud a serpenyőbe vetni. (Juhász István (szd): Láttuk ezt az előnyt. — Mozgás.) Nem a katonák létszámát és nem az ágyúk számát érteném ezen. hanem, azt a történelmi hátteret, amelyet magáénak vallhat egyegy ország. , _ Egyébként is utoljára hagyom ennél a kérdésnél! azt, t. Nemzetgyűlés, hogy még abban az' idegen szellemű katonaságban is szolgálni, nem ártott meg az egészségnek. Láttuk, hogy egy katonavàsejt embernek milyen volt a kiállása. (Juhász István (szd): Ellopták tőlük az időt ^Fiatalságukat ott- kellett tölteni!) T. képviselőtársaim, neJkem is mondta azt egy zupás káplár, hogy azért van fejem, hogy" a sapkát legyen hova tenni, ezt szemrebbenés nélkül le kellett nyelni; és- volt tízszer a kantin'íg és vissza futólépés és így .tovább, i Derültség.) Kibírtuk. (Juhász István (szd) : ' Van rá szükség? Nincs szükség rá! — Közbeszólás a kommunistapártról: Mire-jó vz?) A fegyelmezettség miatt kellett. Azt mondtak: így akadják betörni' az embert a fegyelembe. T. Nemzetgyűlés! Itt kapcsolódom és simulok át arra a kérdésre, hogy milyen legyen ez a honvédség? Ha katonaságról beszélünk, akkor, először fegyelemről (kell beszélnünk, mert fegyelem nélkül nincs katonaság. De ezt a fegyelmezettséget, amelyet örökös vexaturákkal, büntetésekkel és piszkálódásokkat értek el a régi katonai alakulatoknál, — itt kell nagyot változtatni — demokratikus szellem bevezetésével is elérhetjük. Nagyon könnyű lesz ezt megvalósítani- nálunk, amikor többié nem cseh és osztrák tisztek, hanem magyar tisztek vezényelhetik majd a honvédséget. A két világháború közé eső iidőszakban is tele voltunk idegen szellemű tisztekkel. Ennek tulajdonítható, hogy az 1944 október 15-én bekövetkezett első teherpróbánál összeroppant az egész tisztelt honvédség és az esküt tett tisztek tovább szolgáltak 19 (Jancsecz ' Imre (szd)': Gse>r>enhagyfcàk n gazdát!)
