Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-102

11 A nemzetgyűlés 102. ülése 1947. Duna-híd, majd a miskolci Sajó-híd, a siófoki Sió híd, május 19-én a szolnoki közúti Tiszahíd. június 2-án a matolcsi Szamos-híd, majd az endrődi Körös-híd, augusztus 20-án a budapesti Szabadság-híd, szeptember 1-én a tokaji Tisza-híd, november 3-án a szigetcsűcsi Duna-híd, novemiber 10~én iaz algyői közös vasúti és közúti Tisza-híd, december 14 én a győri Sétatéri-híd, december 15-én pedig a szentes—csongrádi közös vasúti ós közúti Tiszahíd megépítése és a forgalomnak való átadásta követte. (Taps a kommunistapárt soraiban.) Amikor ezeket az egész világ csodálatát méltán kiváltó nagyszerű teljesítményeket felsorolom, kegyelettel emlékezem meg a hídépítés hősi halottjairól és az elismerés büszke hangján szólok derék hídépítő munkásainkról, a kiváló hídépítő mérnökökről és mindazokról» akik a hídépítésből bármely formában kivették a részüket. A hídépítés munkája lankadatlan erővel folyik tovább, hiszen ezen a téren még sok a tennivaló, de most már nem rohammunkával, hanem tervszerű munkával. A közlekedésügyi tárca beruházási és újjáépítési feladatának megvalósítására előirányzott 76-612.000 forintból hídépitési és fentartási valamint roncskiemelési munkára öszszeseü 32-550.000 forintot fordítunk. Ebben a költségvetésben a budapesti hidak újjáépítésére 9,900.000 forintot irányoztak elő. A tárca már ebből az előirányzatból fejezte be a Szabadság-híd építését és ebből építette meg a szigetcsúesi hidat. - Az előirányzott összegből épül újjá,^félszélességben a Margithíd, amely az év végére el fog készülni. Ez azonban csak úgy valósulhat meg, hogy a székesfőváros közönsége a Margit-hid újjáépítéséhez ebben a költségvetési évben tízmillió forinttal járult hozzá, a székesfővárosi Duna-hid alap keretében. Megemlítem még, hogy a Lánchíd tervezési költségeinek fedezésére 200-000 forint van előirányozva. Remény van arra, hogy a jövő költségvetési évben megkezdődnek a hid helyreállításának előmunkálatai is. A vidéki, hidak újjáépítésére 10,320.000 forint van felvéve. Ebből az összegből nyernek fedezetet a bajai dunai hajóhíd, a gubacsi Duna-hídi, a tiszaugi Tisza-híd ideiglenes helyreállítási és a szegedi hajóhíd kiegészítési és felá lítási költségei, valamint a vármegyei hidak szükségletei. Már ennek az előirányzatnak terhére fejezik be többek között a tokaji közúti Tisza-hidat és az algyői és a csongrádi közös vasúti és közúti Tisza-hidat is. A hidak újjáépítésével párhuzamosan halad ia hídroncsoknak a hajózás biztosítása és az árvízveszély megelőzése céljából fontos kiemelése. A budapesti hidak roncsainak kiemelésére a költségelőirányzatban 4,050.000 forint van előirányozva. Ez az összeg szolgaijai a Margit-hid és a borárostéri-hid, valamint a szigetcsúcsi-hid roncskiemelési munkáinak költségeit. A hidroncsok kiemelése vidéken is lankadatlan erővel folyik. Erre a célra a költségvetésben 4,400 000 forint van előirányozva. Ebből nyetr fedezetet a vásárosnaiményi, a záhonyi, a tokaji, a tiszaugi, a. csongrádi és az algyői közös vasúti és közúti Tisza-hidak roncsainak kiemelése, továbbá a Rába, Za'a, Sajó, Hernád stb. folyókban fekvő egyes hidroncsok kiemelése« évi február hó 27-én, csütörtökön. 12 ' A roncskieinelés terén eddig is jelentős eredményeket értünk eL Ezeket az eredményeket csak akkor tudjuk igazán értékelni, ha visszagondolunk arra, hogy tavaly ilyenk>r komoly árvízveszélytől kellett tartani éh attól kellett félni, hogy ia folyók a medrükben levő' hídroncsok következtében jégtorlaszokkal torlaszolódnak el és az árvíz elönti a fóvárost és környékét, ímeg egyes vidéki helyeket. A nyár és az ősz folyamán a mostani költségvetésben előirányzott hitelek terhére önfeláldozó búvárok és szorgalmas roncskiettne'ő munkások szakképzett mérnökök vezetésével eltávolították a Margáthid négy nyílásának és a boráros»- > tiéíri hid középső, 150 méter hosszú nyílásúnak roncsait, a dunaföjdvári Duna-hid roncsainak 90°/o át és a tiszaugi Tisza-íhid roncsainak egy részét. Teljesen ki vannak emelve a tokaji és szolnoki közúti Tisza-hidak, valamint a csongrádi és algyői közös vasúti és közúti Tisz-ihidak roncsai. Ezeken kívül még számos más hidniál történt részleges kiemelés, ami az árvíz zavartalan lefolyását biztosítja. T. Nemzetgyűlés! A hidiépítések mellett a közlekedésügyi tárca legfontosabb feladata sz állami közutak fenntartása. A jó út az ország gazdasági ütőere 'és gazdasági fontossága nem vitatható el. Az út szorosan veltt közigazgatási szerepe mellett rá keill mutatnofmi arra, hogy ä jó út elsősorban a tömegek, a dolgozó kisemberek ^ gazdasági, " szociális és kulturális érdekeit biztosítja azáltal, hogy a tanyák és falvak népét elzárkózottságából kiemeli; közelebb hozza a városhoz és lehetővé teszi a falu ternirai vényeinek s a város iparcikkeinek minden időben történő kicserélését. A pormentes út a pusztító népbetegség, a tüdővés'z terjedését akadályozza meg, tehát a népegészséget szolgálja. A háborús behatások az ország közúti hálózatát sem kímélték meg. Közútaink a, harci események folytán, s a karbantartási munkák elmaradása miatt erősen leromlottak. Ebhez még hozzájárult az, is, hogy árháború folytán a vagon- és munkaerőhiány mellett nem lehetett megfelelő anyagot ezekre az utakra szállítani. Gerő miniszter úr az utak állapotának javításához és a további rongálódás megakadályozásához a legnagyobb eré'lyel látott hozzá. Az állami közutak helyreállítására 28.320.000 forintot irányoztak elő. Ma állami közútaink hossza 4.742 kilométer, ebből állandó burkolattal ellátott közút 2163 kilométer, mafcadámburkolatu közút pedig 2579 kilométer. A nagyobb jelentőségű és nemzetközi útvonalaknak és főforgalmi utaknak egyes szakaszait már az 1946. év folyamán és a

t folyó költségvetési előirányzat terhére állítottuk helyre. Az eddig kijavított fontosabb útvonalak a következők: az 1. számú Budapest— bécsi ál

1 ami közút pestmegyei és győrmegyei szakasza, 2. szármái Budapest—balassagyarmati állami közút Vác—érsekvadkerti szakasza, a 3. számú Budapest—Miskolc—kaissai ál)ami közút minte'ky felerészben, a 4. számú Budapest— püspökladányi közút pestvármegyei és hajdumegyei szakaszai, az 5. számú Budapest—Szeged—belgrádi közút Budapest—kecskeméti szakasza, a 7. számú Budapest—nagykanizsai közút somogymegyei szakasza 'és sok más állami közút hosszabb, illetve) rövidebb szakasza. A folyó költségvetési évben elvégzendő munkák: az 1. számú Budapest—bécsi állami közút kómárommegyei szakaszának, a 2. számú Budapest-^Balassagyarmat—kassai állami köz-