Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-104
207 A nemzetgyűlés 104. ülése 1947, hagyta azt, amit nem lehetett) ( ráhúzni a magyarra. így említem meg a hűbéri rendszert, amely megállott az ország nyugati határain és Szent István a magyar emberre sajátos viszonyokat, rendelkezés»ket foganatosított. • T. Nemzetgyűlés! Aki a történelem lapjait olvasgatja és aki komolyan belemélyed a magyar történelembe, láthatja, hogy az ezer esztendő leforgása alatt a politikai géniuszok olyan szellemei jelentkeztek a magyar életben, mint Szent István, III. Béla, Mátyás, jBethlen, Rákóczi, Kossuth (Hegymegi Kiss Pál (msz) : Boeskay!), Ugrón Gábor, Ady Endre és a sört lezárta a nagy vértanú: Bajcsy-Zsilinszky •Endre. A politikai. vonalvezetésnek mind külpolitikai, mind belpolitikai szempontból olyan stafétáit tudja felmutaníi a magyar történelem, amilyeneket a történelemben számottevő nemzetek között keveset lehet találni. (Az elnöki széket délután 1 óra 2 perekor Kéthly Anna foglalja el.) A magyar nép megtalálta azt az utat, amelyet az adott körülmények (között követnie helyes volt Tele vau a magyar történelem küzdelmekkel. Sokszor lenyomtak bennünket, voltak nagy vészjárások, amelyekből mégis csak megmenekült a magyar nép- Ha nagy elhajlást találunk, azt 1867-tól kellett tapasztaiTnunk egészen napjainkig. 1867 és 1945 között a dunai jellegű külpolitikától eltért a magyar, a belpolitika terén pedig visszahúzódott a szociális gondolatoktól, a szociális eszmék megvalósításától. Ez a hibás politika vezetett azutánii az 1914 és az 1942—45 közötti idők eseményeihez. Vadéban elmondhatjuk, hogy egy törpe nemzedék romlásba vitte az országotAdy Endre »Eltévedt lovas« című versének gyönyörű négy sorában fejezte ki ezt, amikor ezt írja: »Vak ügetését hallani Eltévedt hajdani lovasnak Volt erdők s ónádasok Láncolt lelkei riadoznak...« Mi lett volna, ha az Ady Endrék és a Bajcsy-Zsliinszky Endrék láncolt lelked, akaratai, vágyai következtek volna el a magyar életben, és kellő és illő lojalitással hozzáteszem: ha a .Kéthily Annák és a Szeder Fereneek láncolt lelkei és vágyai érvényesülhettek volna az 1918 és 1945 közötti szomorú időkben? T. Nemzetgyűlés! Az a sok politikai hiba/ és sok politikai bűn, amely egymásután következett és fokozódott, belesodorta ezt a népet a háborúba. Ennek következménye volt az összeomlás és elmondhatjuk erre a korszakra, idézhetjük Mózes V. könyve 32- versének 28» sssakaszát, amely ezt mondja: »Mert tanáosvésztett nép ez és nincs bennök értelem«. Hogyan állunk most? Faragó képviselőtársam a vita során kifogásolta, hogy mi magyarok nagyon szeretjük emlegetni magunkat, hogy ebben vagy másban a legkiválóbbak vagyunk és ezt a »leg« szócskát gyakran alkalmazzuk. Említette éppen, hogy katonai vonalon is szeretjük azt mondani, hogy a magyar a legjobb katona a világon. Talán ő nem így fejezte ki magát, vagy talán én nem értettem jól, de odáig hajlandó vagyok elfogadni az ő megállapítását, hogy erre a hajlam -megvan. bennünk. Azonban miért takargassuk el azt, amiben . valóban a legkiválóbbak vagyunk? A magyar könnyű lovasság valóban századöévi március hó 4-én, kedden. 208 kon keresztül vezetett. A magyar s »huszár« szót megtaláljuk a németben is, a franciában is, ami igazolja, hogy átvették tőlünk a könynyű lovasságot és azt a harcmodort, amely nálunk érett ki és fejlődött ki- Miért tagadjuk, hogy a műasztalos iparban, a férfiszabó iparban vezetünk, hogy a budapesti cipészek csinálják a legjobb cipőt? Miért ne legyünk büszkék arra, hogy a berlini olimpiászon a harmadik helyen végeztünk? Miért ne legyünk büszkék arra, hogy az utolsó évtizedekben Bartók és Kodály neveit jobban isimerik küiiílöldön, mint nálunk, és hogy Bartók Béla jelenleg a legnagyobb zeneköltő az egész földkerekségen? Ugyanígy nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar katonás szellem van olyan, hogy nem. kell a szomszédba menni érte- És ha nem tudná a t- Nemzetgyűlés, megemlítem, hogy bár az első világháborúban nem hatotta át a magyar nemzetet a háború jogossága, nem fűtötte a magyar katonát az önvédelemnek az a foka, amely a legnagyobb hősiességre szokta késztetni a katonát, mégis csupán a virtus, a magyar virtus volt az, amely tündöklő példákat eredményezett. Ha nem tudná a tv Nemzetgyűlés, megállapítom, hogy az első világháború alatt nem a bosnyák, nem az osztrák, nem a lengyel, nem a szláv vagy a román nép közül, hanem egy tiszaháti paraszti családból kikerült honvédzásal'ós mellét díszítette legelőször a monarchiában a bronz, a kisezüsty a nagyezüst és az arany vitézségi érem, (Gyulai József (kg): Éljen Erőss János! — Éljenzés és taps a kisgazdapárton.) aki jelenleg a magyar kormány tagja. Egyébként; amit most mondótltiam, hadd erősítsem fel Bajcsy-Zsilinszky Endre köny: véből egy kis idézettel. Azt miondja (olvassa): »8 ha nem is vagyunk hajlandók faji dogmák babonaságaiba bonyolódnis annyit el merünk mondani: a magyar ember éppen hún-törökugor vérével adódott beddegzettségei, hagyományai, örökölt készségei birtokában egy enyhe fokkal többnek érezheti és sokszor tudja is magát az átlagos európainál 1 . Ugyanakkor egy enyhe fokkal jobb európainak is-. Ugy vagyunk valahogy, miként a szabad és büszke, dolgos és/ harcias finn paraszti nézheti keleti ás nyugati szomszédai úgynevezett árja felsőbbségét.« Nem azért szálltam itt perbe Faragó képviselőtársammal, mintha vitatkozni való kedvem volna, hanem' azt akarom ebből leszögezni, hogy ha készséggel elismerem is, hogy a magyar kormány egyik-imá&ik tagja, mint kiváló szakember az újjáépítés során kimagasló érdemeket szerzett, én az újjáépítésnek ezt a haJr latlan sikerét visszavezetem a magyar nép szívósságára, élniakarására. Ez hozta* magával az újjáépítés lendületét, (Vásáry Józsiéi (msz): A népé az érdem!) hogy amint az Ostrom megszűnt, amint bekövetkezett a felszabadulás, a magyar embereket, bármilyen foglalkozást tízetek is, sehol az országban nem kellett bíztatni arra, 'hogy fogják meg a munka boldogabbik végét és dolgozzanak. (Ternay István (msz): Éljen az ismeretlen dolgozó! -*Vásáry József (msz): Azoké az érdem!) T. Nemzetgyűlés! Jelenleg a politikai életben sok vita folyik. Hallunk kijelentéseket pártvezérek részéről és miniszteri székekből, ' hogy nekünk, magyaroknak követnünk kell szomszédaink példáját és nagyobb lendülettel kell haladnunk a baloldali politikában. (Némethy Jenő (msz) gúnyosan: Fel kell sorakoz-
