Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-92
157 A nemzetgyűlés 92. ülése 1947. hűvös, fölényes magatartásából Révai Józsefet és így állt előttünk a vad szenvedély dühétől lángoló Révai József — úgylátszik — most először a maga igazi mivoltában. Elgázolni mindenkit, aki útban' van és megnyerni mindenkit a párt részére, kit érdekkel és hízelgéssel, kit fenyegetéssel. »Ahogy leihet, —- gondolta magában.« így kerültem én is az útjába. Es engedjek meg, t. Ház, nem sértő szándékkal mondom, de azt hiszem, azzal tudom legjobban kifejezni célját, hogy igyekezett befeketíteni, hogy kit úgy üssön, hogy fennmaradhasson a piedesztálon egyedül ,a megdicsőült demokrácia élő szobra; Révai József. Hát, igen t. képviselőtársaim, én világéletemben földmíveléssel foglalkoztam, családom generációkon t keresztül mint kisgazdacsalád kereste meg életét és nevelt eimnek a hazának olyan polgárokat, akikre 300 évre visszamenőleg szülővárosunkban egyetlen bűnt, egyetlen hibát nem tudnak ráolvasni, ezt legfeljebb az elmúlt huszonötévé® rendszer gyalázkodó politikusai tették, akik így akartak más becsületének meggy alázásáb ól tőkét kovácsolniEn tudom, hogy mi a demokrácia és éppen ezért a demokráciát nem is hibáztathatom, felelősségre nem is vonhatom, de nagyon jól tudom, hogy mint tanult ember, Révai képviselőtársam is tudja, mi a demokrácia. A demokrácia az az államforma, amelyben' az államfelség birtokosa a polgárok összessége, a nép; az állam elhatározása és cselekvései az egyének véleményéből származnak: a többségi elv alapján. A demokrácia alapelve a polgárok politikai egyenlősége születésre, vagyonra, műveltségre való tekintet nélkül. Minden felnőtt férfi és inŐ teljesen egyforma részese a politikai hatalomnak a választójog által. {Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton.) Én mindig tiszta, becsületes fegyverekkel harcoltam és minden szavamért helytállók. En nem fenyegetődzöm a mások Öklével és^ mások bőrére a biztos védelemben, százezrek háta mögött. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton.) Nem vehetem el mások kenyerét, még ha velem nem egy politikai véleményen vannak is. de higyje el, én akkor sem tenném ezt, ha hatalmam volna hozzá, mert azt gondolom, hogy ,a demokrácia, a mások lelki szabadságaszent és nekem a demokrácia sohasem lesz fedőszerv sem klikk, sem párthatalom érdekében, sem semmi más rejtett cél elérésére- (Éljenzés a szabadságpárt oldalán.) Lehet, hogy képviselőtársam azért volt dühös, mert amikor tegnap a piarasztság^ meghódítására indult, véletlenül én is az útjába kerültem- {Halljuk! a szabadságvárt oldalán.) Higyje el képviselőtársam, becsületes lélekkel mondom, ha ön a kisgazdapárt néhány ambiciózus tagját, csak méhanyát a parasztok közül meg is tudna nyerni, és ezek elfogadnák ae ön vezetését és irányítását, ez még nem jelenti a magyar nemzeti gondolkozású paraszti tömegeknek az önök háta mögé való állását. (Ügy van! Ügy van! — Taps a kisgazda- és a szabadságpárt oldalán. — Közbekiáltás a kisgazdapártról: Kiseprűzik onnan!) Mert azt a néhány képviselőt — nagyon helyesen mondották — a nép maga tagadja meg, mert a mar gyár népnek az önök módszeréből már unosuntig elege volt, nemcsak a parasztságnál, hanem, higyjék el, a munkásság jó részeméi is ez a helvzet. (Taps a kisgazda- és a szabadságpárt oldalán. — Ellentmondások co kommunistaévi február hó 7-én, pénteken. 158 < ártón- — Kiss Károly (kp): Bízza rá a mway ásókra! — Sulyok Dezső (msz): Révai milyen munkás volt?! — Egy hang a szabadságpárton: Semilyen sem! — Orbán László (kp): Egypár évet ült börtönben a munkásságért vívott harcaiért! — Sulyok Dezső (msz): De azelőtt mit -csinált?! — Orbán László (kp): Nem Gömbös Gyulának volt a katonája, Sulyok úr! — Az elnök csenget. — Sulyok Dezső (msz) Orbán László felé: Magának mi köze a munkássághoz 1 ? Él^ belőle! — Orbán László (kp): En is éveken át harcoltam érte, de nem Gömbös Gyula oldalán! — Közbeszólás a kisgazdát párt oldaláról: De azért a tenyere nem törött fel! — Egy hang a szabadságpárton: Belőle élt! Drózdy Győző (msz): Sohasem hallottuk a nevét!) Kérem, elnök úr, folytatni szeretném, mert nem tudom kihasználni az időt. (Az elnök csenget. — Nagy Vince (msz): Kérges tenyereket felimutatni!) Azt mondotta Révai képviselőtársam, hogy én miniden bajért a kommunistapártot teszem felelőssé, (Egy hang a kommunistapárt oldalán: Aminthogy úgy is van!) Ebben nincs igaza. En a hatalom jelenlegi birtokosait, a koalíciós urakat teszem felelősekké, (Helyeslés a szabadságpárt, oldalán.) és azzal, hogy ő magára vette, önkéntelenül is kibújt a szög a zsákból: úgylátszik Révai József Magyarország koronázatlan királyának gondolja niagát. (Mozgás és ellentmondások a kommunistapárt oldalán. — Faragó László (szd): Gyenge p Ebben sem én vagyok hibás» hanem az önök erőszakossága kezdi már megteremni a gyümölcsét és az önök kisebbségi uralma nem tetszik a magyar népnek. (Buchinger Manó (szd): Ilyet még Slacbta Margit sem mondott!) Es higyjék el» önök a kisebbségi uralmat csak erő» szakkal szerezhetik meg, ezt pedig sem a világ közvéleménye, sem pedig a magyar nemzeti közvélemény nem fogja eltűrni. Ha engem az összeesküvők szellemével és nyomdokain való járással gondol kisebbíteni képviselő társam, ezt nem tudom, mire alapítja. En az összeesküvőkről csak annyit tudok, amennyit az újságból olvastam, így módszereiket sem ismerhetem. Azt olvastam azonban, hogy a köztársaság törvényei ellen; cselekedtek és azt készültek megdönteni» s az állam törvényes fegyveres ereje mellett külön fegy. veres erőt akartak szervezni. Hát' higgye meg, képviselőtársaim, ebben semmi részem nincs. Az összeesküvőkről nem tudtam, de nézzen szét a saját portáján az igen t- képviselő úr. Nagyon jól tudjuk» hogy az első törvénycikk, amely nomzetiszimü kerekben jelent meg, azt mondja (olvassïï): »A köztársaság polgárai részére biztosítja az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait, a magyar nép számára a rendezett együttélést... Az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai különösen; a személyes szabadság, jog ,az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása..., a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez... való jog... Ezektői a jogoktól egyetlen állampolgár sem fosztható meg törvényes eljárás nélkül«. •.« Hát igen t Révai képviselőtársam, nézze meg, hogy ezt a törvényt melyik oldalról és hányszor vágták iái leggyalázatosabban arcul. (Zaj d szociáldemokratapárt oldalán.) Bizonyára nem a
