Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-91
149 A nemzetgyűlés 91. ülése 1917. évi február hó 6-án, csütörtökön. 150 Nagy zaj- — Az elnök esi nget — Dénes István (pk): Hívják meg Vas Zoltánt, hallgassa meg Szent-Gyöirgyi professzort, az ő kezén folyik el ai pénz. — Viharcsengő.) Elnök: Dénes képviselő urat folytonos közbeszólásáért rendreutasítom. (Vaságy István (msz): Csak a túloldalon szabad közbeszólni !) Szent-Györgyi Albert (pk): Nem m^Münk el szótlanul diákságunk anyagi helybe emellett, amely egyenesen kétségbeejtő. A leg tob ö népi kollégiumban sötét nyomor uralkodik, olyan nyomor, amelyben az ifjúságnak testi leg-lelMleg el kell pusztulnia- En, nemcsak professzor, hanem orvos is vagyok es latom, hogy az ő életfeltételeik teljesen lehetetlenek. Ne tessék erre azt felelni, hogy haboru volt, ezt én is. észrevettem. Tudom azt w, hogy ey szegíényedtünk, de amikor egy nemzetgyűlés: 80 milliót akar megszavazni katonaságra, amire isemmi szükségünk nincs, amely 80 milliónak tört részével felemelhetnénk diákságunkat;, írendfoeszedhetménfc kultúránkat,^ felemelhetnénk ia kultúra alikotó munkásait, _ akkor nem mondhatjuk aztl, hogy nincs. pénzünk. Azt se tessék mondani, hogy nem tudunk ifjúságunknak tisztes hajlékot biztosítani, ahol a napi munka fáradalmait kipihenheti. Amíg katonaság terpeszkedik, az egyetem kellős közepén- a Ludovika épületében, amely epulet az egész ifjúság egészséges elhelyezéséneik problémáját megoldaná, amely eddig csalk az intézményes hazaárulást szolgálta, addig nem mondhatjuk;, hogy nincs nyugvóhelyünk a diákság részére. (Lévay Zoltán (msz): Uj militaristák!) Ugyanez áll a pécsi hadaprodiskolara és a szegedi hadtestparancsnokság epületére, amelynek közvetlen szomszédjában vannak a gyermeikkliiniika romjai, úgyhogy ma Szegeden egy beteg gyermeknek mines hova mennie. (Lévay Zoltán (nisz): Szégyen!) A háború előtt az építőanyag 90 százaléka ment katonai építkezésekre, úgyhogy nem hiszem, hogy a, katonaság híjával legyein épületeknek, ezeket tehát nyugodtan át tudná adni a kultúra szolgálatára. Ilyen súlyos és égető hiányok tudatában minden kiadást igen lelkiismeretesen kelíl megvizsgálni. Még ha elvben el tudnám isi fogadni a hadügyi kiadást, mint ahogy nem tudom, a hon védelmi költségvetés számadatai akkor is igen nyugttalanútóak lennének. A kultuszminisztérium 721 alkalmazottjának minidegyike átlag 30 külső munkást ^igazgatA honvédelmi minisztériumban 1142 főnyi személyzet van, atmely személyzetből! minden egyes emheir 5 külső munkást korniáiriyoz. Ez az arány elfogiadbatatilán, inert a kultuszminisztériumra, sem momditia még 1 soha senki, hogy valaimi nagyon aktív minisztérium volna Kiképzési alatt áll 6850 főnyi , legénység 80 millió forintos költséggel. Ez fejenként 12.000 forintot jelent. Felsőiskoláink 25 millió forint árán 20.000 szakembert képeznek, ami 1400 forintot tesz ki fejenként, s amiből egy részre mint tandíjat vissza is kérünk. Doktorrá, mérnökké 1400 forintért tanítunk, »jobbra-» balraát«-ot pedig 12.000 forintért tanítunk fejenként. (Derültség ai szabadságpártion. — Lévay Zoltán (msz): Hallatlan!) De tessék csak azt mondani, hogy ez csak keret, ugyanennyi pénzen mégegyszer- vagy akár négyszerannyi katonát is tudnánk képezni. Akkor is egy bakára még mindig tótsizerannyit költünk, . mint egy doktorra. (Lévay Zoltán (nisz): Szép!) Itt a hitvallás, uraim, amelyre bevezetőmben céloztam. A szakemberképzés szemben a »jobbra, balra át«-tal> a diáknyomor szemben a lakkcsizmával, a kardcsörtetéssel, a parádéval, az erőszakkal; a tudatlanság, szemben a kultúrával és- a szaktudással; a pusztítás szemben az építéssel és a t kultúrával! (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt oldalán. — Taps.) Tessék választani, uraim, inert * aki olyan szegény, mint mi vagyunk ennek a költségvetésnek a tanúsága szerint, annak csak egyikre telik! Tudom, vannak tervek, hogy három éven belül segítsünk. A fuldokló azonban nem várhat három sesztendeig, a katonaságra pedig pillanatnyilag semimi szükségünk nincs. (Lévay Zoltán (msz): Ugy van!) Semmi akadályait nem látom, tehát annak, hogy a kezdődő militarizmus útjáról letérve 1 , kijelentsük katonai semlegességünket és hadseregünket végérvényesen leszereljük! (Taps a szabadságpárt és a kisgazdapárt soraiban.) Tényleges indítványom az, hogy a nemzetgyűlés törölje az egész honvédelmi költségvetéist, annak felét, 40 millió- forintot tartalékolja a jelenlegi hadsereg leépítésének költségeire és fordítson 40 milliót az előbb vázolt égető sebek sürgős gyógyítására. (Éljenzés és taps a szabadságpárt oldalán.) Indítványt jelentettem be a Ház elnökénél a Ludovika Akadémia, a pécsi hadapródiskola és a szegedi hadtestparainosnokság épületének a kultúra céljaira való átengedése iránt. Tisztában vagyok a nehézségekkel. Tudom azt is, hogy a honvédelmi miniszter úr a végsőkig fogja ezt ellenezni, hiszen azért hon-' védelmi miniszter, ez természetes. (Lévay Zoltán (msz): Hivatalból!) Lehet az, is, hogy a nemzetgyűlés fog egyhangúlag leszavazni, (Ellentmondások a szabadságpárton. — Nagy Vince (msz): Egyhangúlag nem!) de akkor büszke leszek arra, hogy legalább egy valaki volt ebben a testületben, aki a nemzetet erre az új útra akarta terelni (Lévay Zoltán (msz): Támogatjuk! — Ivanics István (szd): Gyönge támasz!) és én lehettem az az egy, aki fel akarta tartóztatni a nemzetet a militarizmus lejtőjén. Jól fontolják meg a dolgot, uraim. Ez a mi első költségvetésünk, a ml első irány választásunk. Ez a mi hitvallásunk, ez a mi megindulásunk. Ne vigyük magukkal a múlt bűneinek értelmetlen roncsait útipodgyászul, hanem lépjünk a demokrácia útjára, amely a tudás, a kultúra. 'a jószándék, nem pedig az erőszak, a parádé és a kardcsörtetés útja. (Lévay Zoltán (msz): Van, aki megszokta!) így érhetjük el, uraim, hogy a világ - ez előtt a megszégyenült nemzet előtt mégegyszer mélyen megemelje a kalapját. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet délután 5 óra 30 perctől 5 óra 50 percig.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést újból megnyitom.' 10* y
