Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-91

143 A nemzetgyűlés 91. ülése 1947. T. Nemzetgyűlés! Legyen szabad befejezésül (Halljuk! a kisgazdapárton.) nekem is külpolitikai kérdésekkel foglalkoznom. Ezekben a napokban írják alá Parisban a magyar békeszerződést, ami már csak formai Iesz

; mert hiszen az érdekelt nagyhatalmak külügyminiszterei már korábban aláírták, és Parisban most megbízottaink és a többi hadviselő hatalom külügyminiszterei írják alá. Annakidején, majd ha ratifikálásra kerüli a sor, a nemzetgyűlés úgyis vitatkozni fog a békeszerződésről vagy előzményeiről- Elég legyen ne-, kom. csak annyit mondanom, (Halljuk! Halljuk!) hogy ez a békeszerződés, amely inkább yztratégiai béke, szuverenitásnak helyreállításához vezet, de ugyanakkor marad számunkra egy aggasztó kérdés: a csehszlovákiai magyarok sorsa. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt és a kisgazdavárt soraiban.) Én nem tudom t. Nemzetgyűlés, hogy valóban úgy van-e, ahogyan Faragó képviselőtársam mondotta, hogy amikor Parisban a béketárgyaláson volt, a szomszédos népekkel szemben magamögött csak Orgoványt érezte, hogy mi ezzel a tehertétellel mentünk ki oda Parisba, nem úgy, mint a románok» bulgárok korábbi kiugrásukkal, ügyesebb politikájukkal, helyez: kedésükkel. T. Nemzetgyűlés! Sokra nem hivatkozhatunk. De nemcsak Orgovány volt (Ügy van! Ügy van! Taps.) Faragó képviselőtársam mo^ gött, hanem ott van mögötte az a szociáldemokratapárt is, amely ezekben a padsorokban küzdöít a : háborúk feéjfe évtizede között a demokráciáért, az akkori hatalom ellen, (Egy hang a szabadságpárt soraiból: Peyer!) Ott volt ez a sok mártír, aki a kommunistapárt, a szociáldemokratapárt és a többi párt soraiból került ki. Most leplezték le a Népszava elhalt, mártírhalál thalt munkatársainak emléktábláját. Ugy tudom. 34 név szerepel rajta- De oitit volt mjögöthe a aajgy mártír, Bajcsy Zsilinszky Endre is. (Ügy van! Úgy van!!) Én nem azt mondom, hogy ez e.ég volt. Nagyon kevés volt, t. Nemzetgyűlésedé nem kevés annyira, hogy észre ne vegyük és feltétlenül mindig elhallgassuk. (Úgy van! Úgy van!) Orgoványért szégyelnünk kell magunkat nékünk is, reánk is esik még Orgovány vádja, árnyéka, de ezekre az eillenitlételekre 'büszkéik lehetünk és ezeket sohase felejtsük el. (Ügy van! Ügy van!) Az aggasztó kérdés pedig a csehszlovákiai magyarok sorsa. (Ügy van! Ügy vàn! a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban.) En emlékszem arra a parlamenti vitára, amely a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény ratifikálásakor folyt itt le. Akkor én beszédemet úgy fejeztem be, hogy: remélem, ez . az egyezmény a csehszlovák-magyar megbékélés első lépése, nem pedig a csehszlovákiai magyarság felszámolásának első fejezete lesz. (Nagy Vince (msz): Belátja, hagy csalódott.) Akkor, t. Nemzetgyűlés, sajnos, tudtuk, Clememtis csehszlovák külügyminiszter itt Budapesten félhivatalos jellegű tárgyaláson is megmondotta, hogy az ottani magyarság- likvidálására egy olyan konstrukciót dolgoztak ki, amelynek egy része a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton.) Ök úgy képzelték el, hogy az innen jelentkező szlovákok ellenében átjön évi február hó 6-án, csütörtökön. 144 ugyanannyi magyar — ezt a számot 200000 főre tették, — 200.000 magyar reszlovakizálódik, mert azok elmagyarosodott szlovákok, tehát visszatértnek a szlovák népbe, az utolsó harmadot, 200.000 magyart pedig (Nagy Vince (msiz): Azt kirúgják!) állami telepítési terv keretében vonják végelbánás alá. (Nagy Vince (msz) gúnyosan: Végelbjámás!) Bmlljélkszein, ezekkel a szavakkal mondotta. t Nekünk azonban ezt a liakosságcsere-egyez- : ményt meg kellett volna kötnünk. Ahogyan annakidején hallottuk, a nagyhatalmak sugalmazására történt, hogy tárgyalásokba bocsátkoztunk. Ma a helyzet az, — nem is tagadják a csehszlovák politikusok, legutóbb, úgy tudom, Firlinger csehszlovák miniszterelnökhelyettes nyilatkozott úgy, — hogy a közmunkarendelettel tulajdonképpen likvidáoiós - szándékaik vannak. Mi úgy látjuk, el 'akarják vinni a magyarságot valahová, szét -akarják szórni a felsőbb részekre, Csehország történelmi tartományaiba, vagy a Szudéta-vidék re. Mindenesetre Csehszlovákia nem tartja be^ a lakosságcsereegyezményt, és puhatolódzás is folyik ebben az irányban, a sajtó révén >a közvélemény elé került. Erről a külügyminiszter úr a külügyi bizottságban be is számolt. Próbált Clementis - külügyminiszterhelyettessel r megáHapo dásra jutni, azonban merev elzárkózás volt az eredmény. Nekünk nem marad más hátra, mint azokhoz a nagyhatalmakhoz fordulnunk, akik sugalmazták ezt a lakosságcsere-egyezményt. Ök sugalmazták, hogy próbáljunk itt egymásai megegyezni. Mi próbáltunk megegyezni. , ' T. Nemzetgyűlés! Azokat a magyarokat bevagonírozzák és amikor azután megérkeznek a rendeltetési helyükre, a cseh parasztot valósággal úgy tapogatják végig őket, mint valamikor a rabszolgákat, (Ügy van! a szabadságpárton.) vagy ahogyan szemügyre vételezi a paraszt az állatokat, hogy megfelelő kondícióban vannak-e, alkalmasak-e, Ez minden, csak nem félelemmentes élet. (Pászthory István (msz): A huszadik század szégyene!) és nekünk azokhoz a nagyhatalmakhoz kell fordulnunk, amelyek sugalmazták nekünk ezeket a tárgyalásokat (Vásáry István (msz): Ki fog derülni, hogy nem sugalmazták!) és amelyek többször kinyilatkoztatták,' hogy Európa népeinek félelemmentes életet akarnak biztosítani; oda kell fordulnunk, hogy a csehszlovákiai magyarság számára védelmet kérjünk, hogy ők ott teljes biztonságot kapjanak és ne szóródjanak szét az állami telepítési terv keretében Csehszlovákiában vagy Csehország történelmi tartományaiban. (Közbi;kiál'.ás a szabadságparton: Rabszolgák!) T. Nemzetgyűlés! Visszatérve a költségvetéshez, elismerem és tudom, hogy ennek a költségvetésnek vannak hibái, ami érthető. Ez az első költségvetés, ahogyan mondottam, technikailag is komoly eredmény- Magának a költségvetésnek összeállítása ás nehéz volt. mert amikor a demokrácia csak a megbizhaió tisztviselőket vette át és a régi szakemberek kiestek, kikerültek az állami apparátusból, új erők bevonásával kellett ezt a költségvetést elkészíteni. Gazdaságilag is óriási eredményt jelent, mért hiszen népünk szorgalmát, mun! kaját dicséri. Hogy az átmeneti kiadások és