Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-97
6 ** 9 À nemzetgyűlés 97. illése 1947. geléssei kezeljünk. Ehelyett azonban, bizony igen gyakran a tárgyilagosság teljes hiánvát vagyunk, kénytelenek konstatálni. Külkereskedelmi kapcsolatainknak kiépítse ennek a háztartási évnek a során halad előre. Néhány hónappá 1 ezelőtt, még az inflációs időkben, úgyszólván nem tudtunk másról gondoskodni, mint hogy a két szomszédos és az első időkben a legfontosabb forgalmat lebonyolító 'országban, Csehszlovákiában és Román iában kulkereskedeïmi képviselők állhattak rendelkezésre. Ma már arra hivatkozhatunk, hogy Stockíbjolmbam Parisban, Londoniban, Prágában, Bukarestben, Belgrádban, Berniben és Rómában vannak külkereskedelmi képviselőink, külkereskedelmi megbizottaink és 1 ezeknek a számnai nő és nő ezzel kapcsolatiban a kapcsolatok intenzitása is, amelyek a magyar külkereskedelmet a külföldhöz kötik, amelyek . Magyarországot kereskedelmi vonalon a kü 1földhöz kapcsolják. A kereskedelmi szerződéseknek és .tárgyalásoknak hosszú sorára mutathat rá ;a kereskedelem- és szövetkezetügyi tárca és még egy hosszú sor áll előttünk, amelynek folyamán reméljük, hogy az 1946—47. év végén, ennek a háztartási évnek a végén, a kereskedelmi tárca már rámutathat arra, hogy intenzívebben, anint valaha, építette kii. az ország külkereskedelmi kapcsolatait mindazok a tájak és országok felé, amelyek jelentősek és amelyek biztosíthaltiják a magyar iparnak, a magyar mezőgazdasiágnaik, szóval az egész magyar gazdaságnak a fejlődését és virulását. Ezzel kapcsolatban a kereskedelmi szakoktatásról kívánnék néhány szót mondani. Szakoktatásunk költségveltése ugyanolyan szegényes, minit költségvetésünk egyéb tételeiHa a nemzetgyűlés t. tagjai kezükbe veszik a költségvetés részletezését és ott megnézik a rendkívüli kiadások rovatában a beruházások között szereplő 900.00Q forintos téteU a kereskedelmi szakoktatási cím magas építkezéseire, akkor e felvett számadattal kapcsolatban utalnom kell arra a végtelenül szomorú tényre, hogy nem vagyunk képesek ebben a költsiégvetési évben egyetlenegy új iskolát sem felépíteni, de nem vagyunk képesek még' azokait az építkezéseket sem kellőkép folytatni, amelyek már megindultak, tehát arra kell szorítkoznunk csak, hogy az értékállagot valahogyan megőrizzük de— mint említettem — egy kiépítés nem 'lehetségjes a költségvetés jelenlegi szerény keretei között. Pedig, t. Nemzetgyűlés, az ország összes kereskedelmi iskoláinak 20.000 hallgatója van. Ez a 20.000 hallgató a mi országunkban nem kellő utánpótlás a képzett kereskedői, a képzetit! gazdasági szaktudás 1 terén s nem teszi lehetővé azt, hogy nagyobb képzettséggel, a megváltozott viszonyoknak megfelelő tudással álljon évről-évre^ munkaerőlehetőség a gazdasgi élet 1 rendelkezésére, mert hiszen a kereskedelmii iskolákban nemcsak a lendő kereskedők számára nyújtanak ismereteiket, hanem csak az iskolák, a kereskedelmi alkalmazottak utánpótlását is biztosítják az egész gazdasági élet számára. így ez a rovata a költségvetésnek az, amelyben a legtöbb kivánaloan, a legtöbb szükséglet van még kielégítetlenül, amely leginkább vár kiépülésre és fokozásra. Mindamellett kereskedelmi szakoktatásunknak színvonala — úgy látják az illetékesek — az év folyamán emelkedett, javult. Ez a folyamat — rímeljük — nem fog^ megszakadni. A mértékügyi intézeteknek költségvetése storán a mértékhitelesítés és mértlékügyi i-ntéévi február hó 19-én, szerdán. 640 zet központi igazgatásának költségvetése a rendes kiadások során 1 millió forinttal szerepel, azonkívül 1,200-000 forinttal szerepel a kiadások főösszegében a rendkívüli kiadásoknál. Ez a két tétel megint csak «zlt! mutatja, hogy a költségvetés csekély gyenge lehetőségeket nyújt, úgy hogy ezeknek a gyenge lehetőségeknek maxiiniáíis kihasználása sein teszi lehetővé, hogy mindazt rövid idő alatt befejezzük és végrehajtsuk, amire szükség van. Az ostrom és a háborús! pusztítások itt szörnyű károkat okoztak. A központi mértékügyi intézetnek állománya súlyosan megrongálódott, a mértékügyi hivatalokat kint az országban széjjelrombolta a háború szele és ezt mind újjáépíteni, évek elmaradt munkáját pótolni, ennek az ágazatnak feladata. A mértékeket rendbehozni, rendet -teremteni a gazdasági életnek ebben a szektorában is, biztonságot szerezni itt is, el nem mellőzhető és nem nélkülözhető feladat és ennek bizony ilyen szűk keretek mellett csak igen nehezen felelhet meg a tárca. Teljesen új talajra lépett a kereslkiedelem- és szövetkezetügyi minisztérium megalakulása pillanatában a szövetkezetügy terén és áül ezen a talajom amióta megalakult. Magyarorsfeágon szövetkezetügyi minisztérium 1945 novembeíréig nem volt. A szövetkezetekkel eddig sok tátrca foglalkozott és ennek az ügynek sem tett jót a széjjelszaggatotitiság. A sok bába között bizony itten is elsiikkadt a gyermek. A demokráciának egyik legfontosabb gazdasági szempontba nem csak a szövetkezeteknek újjáépítése volt Magyarországon, de felépítése is, mert ez az ország, amely hatalmas para szttársadalíná val. a kisiparosoknak, kiskereskedőknek olyan szóles rétegével olyan kiválóan predesztinálva Yolt a szövetkezeti hálózatnak gazdag építményere, mégis iskolapéldája volt az álszövetkeKetefcnek. Ennek a minisztériumnak, a minisztérium szövetkezeti ágának úgyszólván sziszifuszi mun-kát kellett elvégeznie, hogy leküzdje azt a sok esetben jogosult bizalmatlanságot, amely a sZöve+kezeteklkiel szemben fennáll kinn a vidéken, a falun, ahol annyiszor csapták őket be a''-szövetkezetek címével is, a szövetkezetek cégére alatt, ahol annyiszor vezették félre a parasz : tot és a földmívest és ahol most az új szövetkezeti élettel, új emberek, új gondolatok segítségével és új módszerekkel kell megépíteni aat, ami másutt már megvan és ami a demokráciánaki mindenütt nemcsak kajrakterisztikuma, de záloga és biztosítéka is. Nehéz és fáradságos munka volt — és ez volt a minisztérium munkájának egyik legnagyobb részei — megteremteni a magyar szövetkezeti élet törvényes alapjait. Meg kellett teremteni, bár nehezen ment, mert * minduntalan partikuláris érdekek állottak szembe, —- hisz még ebben a pillanatban sincsi az országnak egy elfogadott, kihirdetett szövetkezeti törvénye — de reméljük, hogy a nemzetgyűlés rövidesen befejezi azt a hatalmas munkát, amely túlnyomórészt; már tető alatt van és ezzel lehetőséget ad arra, hogy « a minisztérium munkájának is egy új fejezete kezdődjék, Ez az új fejezet a szövetkezeti (törvény végrehajtása lesz, az eddigi szövetkezetek felülvizsgálása, revíziója, a kinövések és hibák lenyesegetése és a magyar szövetkezeti élet koronájának, az egy központnak a megalkotása. A minisztérium szövetkezeti főosztálya, szövetkezeti ágazata még nem fejlődött Ikl olyan
