Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-94
tíö A nemzetgyűlés 94. ülése 1947. a munkásságnak ahhoz van kötve a munkaalkalma, hogy beléptekbe a pártokba, mégpedig a baloldali pártokba. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt oldalán. — Ellentmondások a kommunistapárt és a szociáldemokratapárt soraiban, -r- Pászthory István (mß^): Kirendelik tüntetni!) Ha kétségbevonnák, remélem, fogok tudni a Ház asztalára tenni jegyzőkönyveket, mert higyjék el nekem, ma már a munkásság jórésze is unja azt, hogy olyan önlkiényesen rendelkezzenek vele, ahogyan még a feudális urak sem mertek; rendelkezni a maguk munkásaival annakidején. (Gábor József (kp) a fejét csóvál ja.) ^Hiálb a méltóztatik tiltakozni Gábor t. képviselőtársam, nem önkéntes lelkesedéssel mennek azok a munkások a Hősök terére tüntetni, hanem azért mennek, mert ki vannak rendelve. Mi nagyon jól tudjuk, hogy bezárják a gyárkapukat és azt mondják: most pedig nem mehet el senki, mert ki kell vonulni. Ezelőtt adtak — most nem tudom adnak-e — napidíjakat, túlóradíjakat, mindent a világon, hogy kedvesebbé tegyék a kivonulást. Hogy állításaimat ne méltóztassanak kétsegbevonná, elmondok egy esetet. Legutóbb, amikor Rákosa Mátyás és Szakasits Árpád beszédét hallgaltták meg a Sportcsarnokban, hozzám jött két munkás és elmondották, hogy ötszázan voltak egy munkahelyen (Közbeszólás a kisgazdapártról: Meg nie nevezd őketl) — ezek a munkások nenn félnek és remélem, hogy nem lesz terrorban részük azért, merít eat elmondom — és amikor a kapukat bezárták, a kivonulásira tizenketten maradtak, négyszáznyolcvannyolean eltávoztak a hátsó kapukon. (Derültség a szabadságpárt soraiban. — Csíkos Sándor (kg): Unják a dumát! — Lévay Zoltán (msz): Ez a lelkesedés! A pártöntudat!) Igen t Nemzetgyűlés! Én az t mondom, a munkásságnak igenis szüksége van larra, hogy szervezkedjék; de az a munkás is ember és lelki szabadságát senki sem veheti el és senki sem rendelkezhetik vele. Meg kell adni a jogot neki arra, hogy odamenjen, ahová akar és abba a partba menjen, ahová neki tetszik. (Gábor József (kp): Nem kérik a maga védelmét! — Lévay Zoltán (msz): Elől beterelik, hátul megszöknek! Ez az új páirltszervezés!) Méltóztassék elíhinni, eljön majd iaz az idő, amikor a munkásságnak egyre nagyobb rétegei azt fogják mondani, hogy a lelkiszabadság akkor ér vaOjamit, ha .tényleg megvan, nemcsak nemzetiszínű bekeretezett törvényben; mert ma semmii körülmények 1 , között sincs meg a szabadság. (Szamai Lajos (szd): Az nem szabadság, hogy maga így beszélheti — Lévay Zoltán (msz) : De csak itt! Próbálja meg kinn !) Milyen címen van # magának nagyobb joga, mint nekemî Én ki merek menni, még azt is megmondhatóul, hogy a munkások kösoött majd fogok is beszélni, remélem és el fogom ezt mondani. Az, hogy valaki azt mondja, nagy dolog, hogy én itt beszélhetek, mutatjja az önök terrorját es diktatúráját. Milyen címen merik azt mondani hogy én itt beszélhetekl Engem megválasztott egy kerület a maga szabad akaratából, nem hajtottak senkiit az urnához. (Gábor József (kp): De nem azzal a programmal, amit itt mond! — Közbeszólás a szabadságpárton: Ismerték! Tudták, ki volt! — Lévay Zoltán (msz): Tudják azt önök is!) Igen t. Nemzeitigyűlési Tovább megyek. Ebben a törvényben benne van, hogy egyetlen állampolgár sem fosztható meg törvényes eljárás nélkül jogaitól. Kérdezem, azt is kétévi február hó 12-én, szerdán. 416 ségbe merik vonni, hogy hány embert tartóztattak le anélkül, hogy joguk lett volna rá? Hozok majd jegyzőkönyveket, amelyek bizonyítják, hogy hány embert bocsátottak! ki megkínzások és családjától sokadéig waló elhurcolás után azzal, hogy menjen haza, nincs mit keresnie ott. Méltóztassék elhinni, eliórkezettft volna az az idő, hogy Magyarországon az egyes osztályokat ne egymás ellen használják ki, ne egyes osztályokat használjanak ki. Nagyon helyesen mondotta Slachta Margit képviselőtársam, hogy az öklökkel fenyegetőznek. Nem akarok idehozni jegyzőkönyveket, de higyjék el, bármilyen titokban folynak is azok a gyűlések, kezemben van egy jegyzőkönyv, amely szerint egy képviselőtársaim, aki szemben ül velem, egy nagyobb városban, — a nevet nem mondom meg —•• egy előadást tartott. Hatvanam voltak meghíva és ott azt mondotta: Odáig kell vinni, hogy a reakció menjen a barrikádokira, a mi rendőreink majd tudják, honnan és mikor lőjjenek az adott jelre • T. Nemzetgyűlés! Higyjék el, hogy Magyarországon senki sem pályázik polgárháborúra, mindenki undorodik tőle és akiknek ilyenek vannak az eszükíben, azokra a művelt világ közvéleménye le fog sújtani, mert ezeknél a demokrácia csak álarc, hogy a maguk önző politikai céljait elérhessék, ha szépen nem sikerül, akkor vérnél és kegyetlenkedéssel. Ez nem demokrácia, hanem tulajdonképpen a demokrácia kicsúfolása. De tovább megyek, t. Nemzetgyűlés! Közudomású, hogy a rendőrséget pártrendőrségnek szervezték meg. Én ott voltam 1944-ben Debrecenben, amikor a partéiéit megindult, Eá kell mutatniom arra, hogy Magyarországon az elmúlt huszonöt esztendőben egyetlenegy párt sem a maga — hogy úgy mondjam — presztízsével nyerte meg a többséget, merít mindig valamilyen különös fordulatnak kellett történnie, így volt akkor, amikor 1918-ban megszerezték a hatalmat Most is a történelmi idők tették lehetővé, hogy a kommunisitapárt a helyzeti előnyben a hatalmat kezébe ftudlta ragadni. Én nem voltam miudig reakciós, mert Debreceniben éppen a kommunisták jöttek hozzám, — Vásáry István akkor polgármester volt,, ő nem foglalkozottt aktíve politikával — hogy a kisgazdapárt miért nem kezdi meg a politikai működést. Én akkor azt mondottam: mindaddig nem indítjuk meg a kisgazdapárt működését, míg az orosz klaitonai parancsnokság biztatását vagy engedélyét meg nem kapjuk. Elmentünk az orosz katonai parancsnok úrhoz és elmondtuk neki: uem alkarunk olyan helyzetbe kerülni, hogy bárkinek kellemetlensége legyen ebből, hiszen a nagyvilágtól el vagyunk zárva; tudni akarjuk, lehet-e és szaibad-e polgiáirii politikát folytatni. Az orosz parancsnok úr elnevette magát, összecsapta a kezét és ezt mondotta: Látszik, hogy önök mennyire tájékozatlanok. Igenis lehet és szabad demokratikus politikát folytatni Magyarországon, így indultunk el mi. Miit jelent ez? Azt jelenti, hogy a megszálló hatalom, illetőleg a három nagyhatalom lehetővé tette, hogy Magyarországon demokratikus polgári politikát is lehessen folytatni. De a kommunistapárt nemcsak a felolvasottakkal szegte meg a törvényt. Sajnálton!, hogy nincs itt a belügyminiszter úr, mert megkérdezném tőle, milyen jogcímen tartanak fenn itt a pártok a maguk részére fegyveres
