Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-94

395^ A nemzetgyűlés 9L ülése 1917 szelni, hogy a két álláspont közül melyik igazolódott be' Mert mi történt volna, hai a félfiem nélküli életet biztosítottunk volna azok számára, akik a demokráciát és a demokrácia becsületes munkásait akarták rettegésben tartani? Igen, félelemnélküli élet, de csak ott és akkor, amikor ennek a feltételei az emberi tisztességben és jószándékban megvannak. Igen t. Nemzetgyűlés! Szabadságjogok kihangsúlyozása az egyik oldalon, illetve szabadságjogok elsőbbségének vitatásta, a szociális kiegyenlítődés elsőbbségi odaállítása a másikon. Az én felfogásom az, hogy igenis, a szociális kiegyenlítődést kell a magyar nép, a dolgozó rétegek elé, mint elsősorban megoldandó feladatot odaállítani, mart szociális kiegyenlítődés nélkül az emberi szabadság a dolgozók számára csak ilátszatszabadságot jelent a kizsákmányolók szabadossága mellett. (Ugy van! Ügy van! a parasztpárt oldalán.) Szociális kiegyenlítődés nélkül a szabadság a parasztember szá

: mára csak azt jelenti, hogy joga van dönteni arról, hogy vasárnap délelőtt ágyban marad-e, vagy felhúzza lyukas csizmáját — lucskos téli időben és úgy megy az Isten házába. Jelent talán szabadságot arra is, hogy ő határozza meg, hogy kis földjébe mákot vagy édes lupinuszt vet-e, de az áralakulás már esetleg Jket tőzsdespekulánsnak, két fezőrnek a játékától függ, ezektől függ, hogy megkapja-e munkájának, verejtékének tisztes ellenértlékélt, igen-e vagy sem. (Csíkos Sándor (kg): Ezért lyukas a csizma!) Szabadkereskedeleimi, illetve szabad igiazdlasáigl élet propagálása és követelése az, eigyik oldalon, a tervgazdálkodás biztos alapjainak lerakása a másikon. Lehet-e szabad versenyről beszélni akár Magyarországon, akár másutt a világon ma, egy hét esztendős háboirú után. amikor az üzemek jórésze elpusztult, amikoraz emberi munkaerő megritkult, amikor az, egész világon áruhiány jelentkezik. A szabadverseny talán indokolt — szerintem nem jogosult, de mondjuk, hogy indokolt — volt a versenykapitalizmus hőskorában, tehát, akkor, amikor arról volt szó bőséges árutermelési idején, hogy az egyik gyár, vagy az egyik üzem hogyan tudja olcsóbb és jobb minlőséígu áru kiszolgálásával a fogyasztók vásárlóerejét és vásárlókedvét a maga számlára hasznosítani, de ima arróll van szó, ihogYi a meglévő szűkös árumennyiség odajusson, ahol arra a legnagyobb szükség van, T. Nemzetgyűlés! A tervgazdálkodás bevezetése nem szocializmus, az nemzeti szükségszerűség ebben a pillanatban. Polgári demokrácia hangoztatása az egyik oldalon, — Hám Tibor volt főiideológus szerint — népi demokrácia építése a másikon- A polgári demokrácia hívei és propagálói valahogyan talán úgy okoskodnak, hoigty mert Magyarország mindig egy lépéssel az általános európai fejlődés mögött haladt, most a polgári demokrácia lehet az a spanyollifaili. amely mögé a reakciós és a niaigykapitalistla törekvések és és szándékok elrejtőzhetnek. Neun, vesznek, vagy nem .akarnak tudomást venni arról, hogy körülöttünk mindenütt a háború előtti polgári demokrácia hibáinak felismerése következményekép népi demokráciák alakultaik!, vagy alakullnak ki. Arról sein vesznek tudoatnásrtj, hogy a nyugati, a francia demokrácia jobboldalán, helyesebben a francia koalíció jobboldalán jelentkező MRP,ta Mouvement Républicain Populaire, a népi köztársasági mozgalom egyesíti magában a francia társadalom nemmarxista, évi február hó 12-én, szerdán. 396 katolikus beállítottságú, de szociális katolikus, tehát mindenfélekép a szociális fejlődés irányába haladó elemeit, mert a poljgári demokráciát, a III: Köztársaságot, ők is elvetik maguktól- ;

, A polgári demokráciák lényege az, hogy bizonyos reakciós körök a maguk kisebbségi akaratát nem erőszakos útion ugyan, mint a diktatúrákban, de a pártok képviselőinél nyert befolyásokon és a pártoknál nyert titkos vezérszerepen keresztül érvényesítik és a töbibséigíi akaratot i'lymódon meghamisítják. A dolgozó emberek: látszatszaJbadsága ez, ahol szabad az' államfőt, a minisztereket kigúnyolni, de nem •szabad és nem! is leheíteégesa dolgozó nép rétegeiknek a kormány kerekéhez odaülni, az állam irányításában aktíve résztvenni. A polgári demokráciák alapelve az »enrichissez vous, n'importe par quels moyens,« gazdagodjatok, nem számít milyen módon, úgy. ahogy tudtok. Ezen az élven épül fel a polgári demokrácia es így lényegileg nem a haladást szolgálja, mert nem osztályellentétek kiegyenlítésére, de a meglévő osztályok keretén belül csupán szerepcsere végrehajtására törekszik. Ez a folyamat, sajnos, nálunk is mind jobban kifejlődőben van. Igaza volt Darvas József igém t. ba- j rátomnak és képviselőtársamnak akkor, amikor a Veres^ Péter írói jubileumán rendezett nemzeti színházi ünnepségen azt mondta, hogy a Sennyei grófok és a Lichtstein bérlők eltűntek ugyan, de az újgazdagok nőnek- a regiek helyett és Balmazújvároson újra görhét

4r> eszik a szegény nép. Hogy Balmazújvároson mit eszik, azt nem tudom, de nálunk Beregben és Szatmárban a szegénység korpaciberén él ma is. T. Nemzetgyűlés! Én magam — és ezen nincs mit tagadni — az úgynevezett gentry osztálynak vagyok az ivadéka. Nem hivatkoz* tam erre a múltban, amikor ez önmagában elegendő volt ahhoz, hogy az ember a napos oldalon járjon, de ma sem tagadom le. Nem tagadom le, mert ez az osztály még a legújabb időben is Ady Endréket — és az éppen most a terembe lépett, igen tisztelt és általam nagyon sokra becsült — Bölöni György barátomat tudta produkálni. Nem az számít és nem az határoz meg egy embert, hogy honnan, milyen rétegből jön, hanem meghatározza a politikai állásfoglalása, a kiállása, az ember szeretete, szerzett műveltsége, (Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: És becsületessége!) de én nem az osztályomtól elszakadt ember, hanem osztályáruló lennék, ha szó nélkül asszisztálnék ahhoz a folyamathoz, amely itt az Esterházyak helyére az iparbárókat, a levitézlett gentryk helyére pedig a politikai élet kupeeëit és az infláció vámszedő it akarja beültetni! T. Nemzetgyűlés! A népi demokrácia nem proletárdiktatúrát jelent, ahogy a polgári demokráciát kalózlobogóként használó horthysta reakció hirdeti, a népi demokrácia jelenti a dolgozó, tehát mindenütt többségben lévő. vagyontalan és kisvagyonú, éppen ezért kiszolgáltatott széles tömegek uralmát a nagytőkés körök kiiktatásával a politikai életből. A népi demokrácia mindenütt a világon az őt alkalmazó, megvalósító nép speciális nemzeti sajátosságait tümS&'i fel. Más ez a népi demokrácia Bulgáriában, mint Jugoszláviában, megint más, Romániában, mint például Csehországban. Igen t. Nemzetgyűlés! Ha azonban én most a politikai élet, illetve az elmúlt politika anaü-