Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-94
389, A nemzetgyűlés 94. ülése 1947. élet ilyetén kialakulásáért, eredményességéért, vagy esetleges eredménytelenségéért a felelősség térbeli. Egyéni helyzetem azonban indokolja, hogy bizonyos szempontokat leszögezzek. Ha az én hangom a kisgazdapárt felé az elismerés hangja lesz, kénytelen vagyok a legridegebb objektivitás álláspontját elfoglalni, mert m'iinden ellenkező híresztelés], feleillőtlen pletyka ellenérei ki kieiU jelentenelmi, hoigy nem óhajtom itt, ebben a parlamentben beszédemben, ennek során nyitogatni a, magam számiára balfelől azt az ajtót, 'helyesebben csapóajtót, aimtelyeti ameddig a párton belül voltam és a párt keretein belül küzdhettem a népi demokráciáért ési a szociális kiegyenlítőidlésért, — talán .szerénység 'nélkül moindhatioim. — én szerettem volna a leghatározottabban lezárni jobbfelé. Félreérthetetlenül ki kell azt is jelentenem, hogy a pártból való kilépésemnek oka nem az, hogy háromhónapos külföldi távollétem alatt, amikor az államfő tudtával és saját költségemre, ha a magyar, ügynek csak egy egyszerű' és nem hivatalos közkatonájaként is, kint tartózkodtaan, ellenem Kovács Béla képviselőtársam, részéről; kizárási indítvány hangzott el, amelyet mindi a mai napig sem meg nem indokoltak, sem pártfegyelmi meg nem előzte, hanem kilépésem oka (kizárólag e)g,y elvi álláspont, egy elvi magatartás voltt. Hámi Tibornak, a kisgazdapárt akkori egyik ideológusának a demokráciáról vallott és a párt által ás adoptált érlielmiezése volt ia|z, amit én ellentéte snek láttam és vallottam a demokrácia lényegéről és értelméről való felfogásommal, és ezért választottam a magányosságot. 43 Nem: vagyok ugyain egyik pártnak sem tagja, nem vagyok a munkáspártok tagja, de a, baloldali blokkhoz számítom magam és> nyíltan kijelentßim, hogy] én már csak egy olyan pártnaik, lehetek tagja, amely a dolgozók egységfrontján, ha, úgy tetszik, a magyar népfronton belül küzd a demokratikus, még pedig népi demokratikus állam megvalósításiáért. Nálam a politikai állásfoglalás nem jól, vagy rosszul megítélt politikai erőviszonyok, nem jól, vagy kevésbbé jól leplezett karrierszándékok, hanem Meggyőződés kérdése. Én a felszabadulás pillanatától kezdve vallottam ési vallom ma .isj, hogy a demokráciát jobbról és csakis jobbról fenyegeti veszély és én nem tudok eülképzelni olyan politikai szélfordiulást, amely engem megakadályioizna ahbain, illetőleg eltérítene attól, hogy a dolgozióík pártjával haladjak együttDe amikor ezeket leszögezem, meg kell valLanom azt is, hogy ha a bírálat hangján szólok ennek az analízisnek során a kisgazdapártról, ez a bírálat inkább a féltő aggodalom hangja lesz. Bennem ninósenek személyes sér- tődöttségek és nincs mit szégyenkeznem sem, ha megállapítom, hogy én a magyarság ési a demokrácia taiállkoztatása egyik legfontosabb őrhelyének éppen a kisgazdapártot tartomit És azon sincs semmi szégyenkezni válóm, hogy bennem egy bizonyos fokú elfogultság van, hiszen 16 esztendős pártmultam, első közéleti szárnypróbálgatásaim, e| lső kép viselő jelöltségem ehhez a párthoz fűztek einigem, a régi párthoz, otíÜévő régi barátaimhoz, aMfkkel együtt én csendőrszuronyok közt tanultam, meg harcolni a magyar demokráciáért, azért a demokráciáért, amelyet egyesek most jobbról el akarnak orozni. Abba a hibába sem szeretnék most ibele- . esni, — hogy a Z. Nagy Ferenc képviselőtár- ' évi február hó 12-én, szerdán. 390 • samtől hallott népi adcumával SKÓljak — amelybe az egyszeri zsidóasszony esett, aki áttérése másnapján megkérdezte a szomszédaszszonyt: mikor is van nálatok pásakasiütés? Én mindazért, amá történt addig, amdg ebben a pártban voltam, akár mint egyszerű tag, akár mint képviselő, mindenki más, a pártból kilépett vagy esetleg omnain kiszorított képviselővel eiEltentétben a felelősséget a magam részétről vállalom. De ugyaniakkor a baloldali blokk pártjaihoz, ai munkáspártokhoz isi van kérésem. Ha én a politikai helyzet analízise és vizsgálata során az elismerés hangján szólok róluk, — mert van elismerni való éppen elég — ne tekintsék ezt udvarlásnak. Nem az én szokásom ez, és nines is riá szükségem. Ha pedig megállapítom, hogy hiblák az ő részükről its követtettek el, ne tekintsék ezt egy pártonkívüli képviselőtől pártjuk ügyeibe való illetéktelen, vagy talián éppen nyegle beavatkozásnak, hauem tekintsék lígy, ahogyan szánva van: egy népe, hazája sorsán aggódó ember, még pedig, olyan képviselő őszinte és becsületes aggodalmainak, aki tisztán látja azt, hogy a magyarság ezeréves élete során talán ma jutott, el történelmiének legnehezebb periódusához, amely jóformáin emberfeletti és önmagukat megtagadó emibereket kíván. T. Nemzetgyűlés! Ma, két nappal a békeszerződés aláírása »után többé nincs akadálya annak, — külpolitikai akadálya sincs, — hogy it,t a magyar törvényhozás Házában is megállapítsuk, leszögezzük a világ közvéleménye előtt amúgy is tudott és minden felelősségteljes magyar politikus előtt kézenfekvő tjényt, hogy az exisiatelliták között sajnos, mi voltunk az egyetlenek, — illetve az akkori hivatalos Magyarország, — amelyik még a fegyverszünetből folyó kötelezettségeinek sem tudott eleget tenni. (Tessik Pál (kg): Dei ez nem igaz! Teljesen eleget tettünk neki!) Mindjárt arra is rá fofgok térni, bogy eleget tettünk, de hogyan tettünk eleget. (Tegsik Pál (kg) : Itt nem szabad mondani!) Ebben nem a magyar nép a hibás. Paraszti tömegeink depolitizálva, munkásságunk a haladó értelmiség vékony csapatával együtt a hatalomból nemcsak kirekesztve, de a hatalom által gúzsba is kötve, nem szólhatott tevőlegesen bele az ország sorsának alakításába, az önmagát és csakis egyedül önmagáit nemzetnek kinevező, úgynevezett nemzetfenntartó réteg pedig vagy butaságból, a német legyőzhetetlenségbe vetett babonától megbűvölten, vagy gonoszságból, hogy saját uralmát egy ország vérző teteme felett még ideig óráig meghosszabbítsa, rossz Péterként az első kakasszóra elárulta saját mondvacsinált vezérét, Horthy Miklóst is. Tisztviselők és földbirtokosok, azok, akiknek a szíve saját hitvallásuk szerint egy napból csak azért vérzett 24 órán keresztül a magyar népért, mert az Úristen valami bölcs előrelátással a napot 24 órában és nem .48 órában szabta meg, razzián megriasztott alvilági söpredék módjára ugrottak a világ nyugati tájai felé, magáirahagyva azt a népet, amely iránt való szeretetből vezettetve ennek a szeretetnek igen búsás ellenértékét vették fel évtizedeken keresztül. (Uffy van! a szabadságpárton.) A moszkvai politika nagyvonalúsága biztosította a lehetőséget és nyíltan megmondom, a Magyar Kommunista Párt emigrációból ..hazatért vezetőinek aktivitása, dinamizmusa, 25 éves küzdelmekben megedzett, akadályt nem 25*