Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-94

373 A nemzetgyűlés 9i. ülése 1947. sítva van a tavaszi vetőmag. Hallottunk arról, hogy talán már 1500 vagon vetőmag árpa áll a told mivel ésügyi minisztérium rendelkezésére. Én nem tudom, így van-e, de az újabb értesü­lések azt mondják, hogy mindössze 300 vágón az a mennyiség, amellyel számolni lehet. Ép­pen ezért a földmívelésügyi minisztériumnak legsürgősebb feladata kell legyen, hogy a ta­vaszi vetőmagot biztosítsa. De nemcsak a tavaszi vetőmagot kell biz­tosítani, hanem a szántási hitelt is- A szántási hitelnél meg kell említenem, hogy a múlt év Őszén is volt szánítási hitel, (Csíkos Sándor (kg): Decemberben!) és ez a szántási hitel — csodák csodája •— elkésett, és novemberben meg decemberben kapták meg az illetők, (Csíkos Sándor (kg): így van! — Andrássy Dániel (kg): Ez a legfontosabb kérdés!) sőt még nem is azok kapták meg a legtöbb eset­ben, akiknek kapniok kellett volna, hanem il­letéktelen elemek, 50—60 holdas gazdák, és a földhözjuttatottakat kiszorították belőle. (Ügy van! Ügy van! a kommunistapárton.) T. Nemzetgyűlés! Ezt a kérdést fel kell; itt vetnünk, és meg kell találni a módját, hogy a szántási hitel oda kerüljön, ahova kell: a sze­gény parasztokhoz és az újgazdákhoz. (And­rássy Dániel (kg)): Ügy van! — Csíkos Sán­dor (kg): Arra fordítsák, amire adták!) A továbbiakban meg kell gyorsítani a védő­szerek gyártását. Itt meg kell említenem, hogy gyümölcsöseinkben az utóbbi években óriási nagy pusztítás volt: a pajzstetű és mái» egyéb kártevők pusztították a gyümölcsösöket. Gon­doskodnia kell a földmívelésügyi miniszté­riumnak arról, hogy a gyümölcsöseinket meg­védjük és a védőanyagok olcsón kerüljenek a gyümölcsfatulajdonosok birtokába- De nemcsak a gyümölcsfákról van szó, hanem szó van az oltóanyagokról is. T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, a múlt év augusztusában egyik interpellációnk alkalmá­val interpelláltunk a szérumok kérdéséről és meg kell mondanom, nem sok eredménnyel. Nem sok eredménnyel, mert az egész elmúlt év folyamán vagy nem került szérum a kisparasz­tok kezébe, vagy olyan magas áron. hogy nem volt érdemes a sertéseket beoltani. Éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy a szérum meg­felelő áron legyen hozzáférhető a kisparaszt­ság számára, hogy kifizető legyen a sertés­tenyésztés- Ezekre a célokra nagyobb összege­ket kell a költségvetés keretébe beilleszteni, mert, mint előbb mondottam, értelmet kell adni a parasztság munkájának, hogy kifizető­dővé váljék a termelés­T. Nemzetgyűlés! Ezek után a költségvetést mind pártom, mind a magam nevében elfoga­dom. (Taps a kommunista- és a szociáldemo­kratapárt soraiban. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra köveltkezák'? Kiss Károly jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc (szd): T. Nemzetgyűlés! Ami­kor a demokratikus Magyarországnak! ezt az első költségvetését tárgyaljuk, én egy kissé el­érzékenyülten, visszaemlékezéssel l kezdem be­szédemet. Amikor ebben a teremben legutolsó költségvetési beszédemet elmondottam, 41 öten voltunk szociáldemokraták a parlamentben és néhány kisgazdával együtt képviseltük ebben a parlamentben azt az ellenzéki mozgalmat, amely kétségtelenül megvolt ebben az ország­ban. Ennek a csoportnak bizony, nem volt könnyű a helyzete. Európa már akkor lángok­éin február hö 12-én, szerdán. 374 ban állott és nekünk szembe kellett szállnunk itt, ebben a parlamentben a magyar uralkodó osztállyal, ennek az osztálynak a háborús őrü­letével és mindazzal, amit mi akkor a demo­krácia szempontjából veszedelmesnek tartot­tunk. , Az országgyűlési napló tanúságot tesz a mi akkori szereplésünkről, munkánkról, amely állítom, bátor és határozott volt. A legkímélet­lenebbül megmondottuk mi akkor a költségve­tés tárgyalása alkalmával véleményünket és felfogásunkat az uralkodó osztállyal szemben. Kötelességünk volt ez a magatartás, amit csak fokozott az- a körülmény, hogy lelkünk mélyéig meg voltunk győződve arról, hogy Németor­szág ezt a háborút elveszítette és bennünket is magával ránt ,a pusztulásba. Sokszor aggódva gondoltunk arra, hogy mi lesz országunk jövő­beni sorsa és sokszor felvetettük önmagunkban is a kérdést, mi lesz a sorsunk! és mi lesz a sorsa ennek a szerencsétlen országnak a há­ború befejezése után? Amikor a nyilasok kerítették a hatalmat a kezükbe és mi mint üldözött vadak bujkáltunk az országban, sokszor aggódva gondoltunk rá, hogy vájjon Magyarország nem jut-e a régi Lengyelország sorsára, a háború befejezése nem jelenti-e az ország végleges pusztulását? Amíg így töprengtünk országunk jövője felett, nem tudhattuk, hogy eljön még az idő, amikor a költségvetés vitájában résztvehetünk. A győztes Szovjetunió böílicsesége és nagylelkű­sége lehetővé tette országunk függetlenségének és állami szuverenitásának visszaszerzését. Nagyon sokan nem tudják, milyen öröm volt a mi számunkra 1944 karácsonyán az orosz és az angol rádió híradása, (ügy van! Ugy van!) amelyben bejelentették, hogy a szovjet kor­mány akaratából és a győztes hatalmak hoz­zájárulásával Debrecenben összehívták az ide­iglenes nemzetgyűlést és megalakult az ideig­lenes nemzeti kormány. Ez a mi számunkra azt jelentette, hogy Magyarország állami függet­lensége ez után a szörnyű háború után is meg­marad és az ország talpraállása biztosítva van. Most tudjuk csak, mélyen <t. Nemzetgyűlés, hogy ez a híradás nemcsak azt jelentette, amit az előbb említettem, hanem azt is, hogy meg­teremtődöitt a lehetősége az országnak, az or­szág népének a teljes és tökéletes demokratikus átalakulására, amint azt mi egy életen^ át foly­tatott küzdelmes harcaink során elképzeltük, tehát teljesedésbe mehet az, amiért hosszú éve­ken keresztül harcoltunk. Amikor a költségvetést tárgyaljuk, t. Nem­zetgyűlés, én ezeket a tényeket nem tudom el­mellőzni. És mert ezek a tények olyanok, hogy ha visszaemlékezem rájuk, még most is. meg* ráznak, megfogják a lelkemet, éppen ezért én nem is mélyedek bele az első költségvetés szám­adatainak rengetegébe. Nemcsak ez tartott vissza ettől a szerintem felesleges munkától, hanem az is, hogy költségvetési évünknek na­gyobbik fele eltelt és én izekre szedhetem a költ­ségvetést, de ebben a pillanatban és ebben a költségvetési évben ezen a tényen változtatni nem tudok. De visszatartott ettől azi a körül­mény is, hogy ez a költségvetés egy olyan for­radalmi esztendőben született, amelyben még megközelítőleg sem higgadtak le az esemé­nyek, amikor tehát nem normális szemmérték­kel kell mérni mindazokat a költségvetési je­lenségeket, amelyek adódnak, mert a szükség­24*

Next

/
Thumbnails
Contents