Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-94

367 A nemzetgyűlés 94. ülése 19Í7. évi február hó 12-én, szerdán. 368 jak a kisgazdapártnak, nem azért mondtam, hogy kellemetlen helyzetet teremtsek a kisgazdapárt vezetői számára, hanem azért, mert ért nemcsak most vallom, hanem a múltban is vallottam, hogy a politika nem lehet sem úri huncutság, sem egyáltalában huncutság; a politikának tisztességnek és becsületnek kell lennie, (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton.) mert csak akkor szolgálja a nemzet érdekét. A politikának őszintének kell lennie, hogy a nemzet tudja, mi történik vele, hová vezetik öt. merre irányítják sorsát (Egy hang a kisgazdapárton: És magyarnak kell lennie!) T. Nemzetgyűlés! Ezt a költségvetést, mint költségvetést hajlandó lettem volna elfogadni ellenzékiségem ellenére is. Ellenzék voltam, sokkal kérlelhetetlenebb és megalkuvásra kevésbé kapható eUenzék, mint egynéhány Volt ellenzéki képviselőtársam; mégis megtörtént az, hogy a költségvetést elfogadtam, de nem fogadtam el az appropriációt, amely igazán bizalom kérdése,' mert a kormányt nem tartottam alkalmasnak arra, hogy a költségvetést a nemzet érdekében végrehajtsa. Most is megtehetném ezt. De nem teszem meg azért, mert ezt a költségvetést nem tartom őszintének sem befelé, sem kifelé. Ez a költségvetés félrevezeti az ország népét, amikor azt igyeikszik vele elhitetni, hogy itt Boldogság, kiegyensúlyozott éjiét vaui, és félrevezeti a külföldet, amely joggal mondja azt: nincsen szüksége ennek az országnak semmi segítségre, hiszen ez az ország olyan rendezett gazdasági és pénzügyi viszonyok között él — a saját pénzügyminiszterének kijelentése szerint — amihez fogbatót egész Európában nem lehet találni. T. Nemzetgyűlés! Nem tartom lelkiismeretemmel összeegyeztethetőnek — azt hiszem, pártom nevében is tehetem a kijelentést, nemcsak a magam nevében — hogy ezt az őszinfíeségnélküli /költség vetést elf ogadhaisfeam. (Taps a szabadságpárt oldalán. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Kiss Károly jegyző: Erdei Mihály! Erdei Mihály (kp): T. Nemzetgyűlés! Örömmel üdvözlöm a magyar demokrácia elfő forint költségvetését Nagy út vezetett el idáig, amíg eljutottunk ahhoz a naphoz, hogy itt a magyar nemzetgyűlésben ezt a költségvetést tárgyalhatjuk. Az ország gazdasági, illetve a magyar demokrácia megerősödésének az első lépése iaz volt, amikor a magyar parasztok még az ágyuk dörgése alatt kimentek megmunkálni a földet és nem törődve a veszéllyel, igyekeztek az 1945-ös évre biztosítani a kenyérgabonát T- Nemzetgyűlés! Amikor a magyar parasztság ezt a munkáját elvégezte, áldozatkészséget mutatott és tanúbizonyságot tett arról» hogy bármi történjék dis, a magyar népnek fenn kell maradnia és fennmaradásához szükséges volt az a mindennapi kenyér, amelyet a magyar föld megtermett. De ugyanígy az ipari munkásság is a gyárak romhalmaza mögül előkaparta a szerszámgépeket, hogy megkezdhesse a termelést. Es nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy a magyar demokrácia első költségvetésének vitájában köszönetemet és háláimat ne fejezzem ki a magyar parasztság Önzetlen munkájáért és köszönetemet ne fejezzem ki az újgazdák naik, akik a megkapott földet sok esetben tíz körmükkel igyekeztek megmunkálni, hogy biztosítsák a termelést. De köszönetemet kell kifejeznem, t. Nemzetgyűlés, az ipari munkásságnak áldozatos munkájáért is és meg kell mondanom, hogy abban, hogy a költségvetést mos>t tárgyalhatjuk, nagy részük volt a magyar bányászoknak is. Szén nélkül, a széntermelés fokozása nélkül sem az ipari termelés, sem a mezőgazdasági termelés nem fokozható. Kárörvendés nélkül olvasom az újságokban, hogy a niagy és hatalmas Anglia milyen nagy szénhiánnyal küzd. Éppen a mai újságokból értesültünk arról, hogy gyertyafény mellett kell a munkái tovább folytatniok, mert, a széntermelés hanyatlása következtében áz ipari üzemek leállnak és a villany világítás csökken. Erre mindjárt meg kell jegyeznem azt, hogy a magyar bányászok megtették a kötelességüket az országgal, népükkel szemben, mert nekik köszön-; hető, hogy az ipar azon a fokon van, amelyen most termel. Rá kell mutatnom arra. hogy amíg a magyar dolgozók teljesítették kötelességüket népükkel és a magyar demokráciával szemben, aíkiadtak gyászmagyarok, akik összeesküdtek az ország rendje és nyugalma ellen. A régi úri refold érdekében a köztársaság megdöntésére szövetkeztek és arra, hogy a demokrácia legnagyobb vívmányát, a földreformot megszüntessék és helyébe háromtól—Ötszáz holdig terjedő birtoktesteket hasítsanak ki, amelyekkel az ő híveiket megjutalmazzák. Ez azt jelenti, t. Nemzetgyűlés, hogy 650.000 újgazdát akartak koldusbotra juttatni- Es ennél a kérdésnél ne; künk — minden demokratikusan gondolkodó parasztnak — össze kell fognunk és méltó büntetés kiszabását kell követelnünk, az összeesküvők száirmazására és állására való tekintet nélkül. Szembe kell fordulnunk azzal az állás

j ponttal, hogy aki kérges tenyerű parasztanyától vagy kérgestenyerű munkásanyától^ született, azt az összeesküvés szempontjából más elbírálás alá kell vonni. A születés a régi úri rend idején számított, a régi úri rend kiváltsága volt. A grófnak és a nemesnek Apoltak kiváltságaik származásuknál és születésüknél fogva. Most a születés és származás nem jöhet számításba. Ma az számít, hogy ki hogyan védi és hogyan támadja a demokráciát. Kovács István mélyen t képviselőtársam tavaly februárban

38 itt a nemzetgyűlésben Nagyatádi Szabó Istvánt a magyar szabadság vértanúi között emlegette, azt a Nagyatádi Sza,bó Istvánt akinek a szobra itt áll a parlamenttel szemben és a szobor talapzatán egy dombormű van, amelyen az látható, hogy kezetfog gróf Bethlen Istvánnal. A szabadság vértanúi nem szoktak a gróf Bethlenekkel kezetfogni. Ha valóban vértanú lett volna, Horthy ék nem emeltek volna szobrot Nagyatádi Szabó Istvánnak. (Csíkos Sándor (kg): Amikor kezdte, még" jó magyar parasztember volt) T. Nemzetgyűlés! A továbbiakban szólnom kell a ».benyálazásról«, amiről éppen az előbb besz'ált az előttem szólott Vásáry képviselő úr. Megjegyzem, hogy én mint parasztember, nem tudok más nyelven beszélni, csak magyarul, és a tavalyi üléseken először nem, iís tudtam, hogy mit jelent a benyálazás. Itt hallottam ezt először a parlament folyosóján, amikor Kossá, Istvánt, a nemzetgyűlés alelnökét támadták, aki szintén kérgestenyerű parasztanyától és apától származik, aki másfél évtizeden keresztül következetesen harcolt, börtönnel ' és üldözéssel dacolva a