Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-93

323 À nemzetgyűlés 93. ütése 194.7 magama t k öabeszóí á somban

} ünnep élyesen; megkövetem a nemzetgyűlést, mert ez a hang tényleg nem való ide. (Helyeslés a kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán.) Ne méltóztassék elfelejteni» hogy az ember legdrágább kínosé a becsület. Rámutatok arra, hogy amikor a velünk szemben állók, érvekkel már iiiiem tudnak harcolni, akkor KolosváryBorcsák

37 és mások harcmodorát veszik fel, s ha nem tudnak bennünket a saját bűneiknek részesévé tenni, akkor igyekeznek bennünket gyalázni és kissebíteni. (Révész Mihály (szd): Most ezért Ikövesse meg a Házat! Hogy lehet ilyet mondani? — Orbán László (kp): Mi van a sajtóperrel! — Zaj a szabadságpárt oldalán. — Az elnök csenget, —'Révész Mihály (szd): »Saját bűneik!« Micsoda hang ez? Hol vagyunk'? — Az elnök csenget.) Amikor nem tudtak ellenem sem ilyen konkrét dolgot felhozni, akkor valami csikóügyet hoztak ide. Most' sem szólaltain volna fel, de valaki azt mondta, hogy visszavettem a csikót. Letet teán a Ház asztalára a földmívelésügyi minisztérium által felvett jegyzőkönyvetamely szerint arról a csikóról, 'amelyről azt mondták, hogy állítólag a mi csal adunké volt > magam mondtam, hogy raáradjon az állam méneséiben, még ha a mienk is. A jegyzőkönyv ezt bizonyítja. Ezt a Ház asztalára letettem(Orbán László (kp): Mi van a sajtóperrel?) Várjon egy cseppet, ne legyen ideges, nem a moziról van iszó. (Derültség* a kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán.) Letettem a Ház asztalára ezeiket. Megnézettem azokat az úgynevezett benyálazó cikkeket, de sajnos nemi lelhet a cikkírókat beperelni. A Ludas Matyiban (Derültség ai kommunistapárton.) megjelent egy képben elrejtett rágalmazás. (Orbán László (kp): Miért nem lehet beperelni?) A Ludas Matyi be van perelve. (Orbán László (kp): A sajtópert miért nem indította meg?) A sajtópert megindítottam. Remélem, hogy rövidesen kitűzik a tárgyalást. Arra. kérem a velem szemben ülő igen t. képvlsieliőtiánsaá'miat. hogy aiki meg ímeri másnak a szemébe is mondani ezt^ a rágalmat, ismételje meg tanúk jelenlétében, '& Házon kívül .azt iaz állítást, hogy én azt a csikót a magaménak mondtam és ' elvittem, (Zaj és ellentmondások a kowimunistcmárt oldalán.) hogy beperelhessem az illetőt. Kijelentem, hogy mindaddig, míg ezt be nem 'bizonyítják, soha semmiféle közbeszólásra, rágalmazásTa nem fogok reflektálni, (Felkiáltások a szociáldemokratapárt oldatén: Végre!) mert nem tartom magamhoz méltónak, hogy hasonló nyelveskedésekkel széniben igyekezzem a magam igazát bebizonyítani. (Orbán László (kp): A sajtópert lássuk a Független Magyarország ellen!) Nem lehet perelni, mert úgy írták a cikket, hogy nem lehet beperelni._ Ha nyíltan megírják, úgy, hagy elvittem a csikót, akkor beperelem. (Derültség a kommunista és a szociáldemokrata padsmqkbam.) De ezt nem merik írni. (Zaj. — Az elnök csenget. — Andrássy Dániel (kg): Hagyják már azt a csikót, menjünk tovább!) Elnök: Szólásra következik? Kiss Károly jegyző: Implom Ferenc! Imp lom Ferenc (kg) : T. Nemzetgyűlés! (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Amikor az a megtiszteltetés ért, hogy a kisgazdapárt egyszerű tagjaként hozzászólhatok a költségvetéshez,, akkor valahogyan úgy érzem, hogy nem tudok évi február hó 11-én, kedden. 324 abbian

1 a hangnemben beszélni, amelyet a költségvetési vitia során, sajnos, a parílaimemtben hallani lehet. Meg kell mondanom, hogy bennünket, akik alulról jöttünk és véres verejtékkel dolgozó emberek 'képviselői vagyunk, sőt, mi is közülük származunk, óriás csalódás tölt el, lamikor személyeskedések és ilyen hangok hallat« zanaik a, nemzetgyűlés házában. Mi érezzük, milyen felelősség van velünk szemben, akik a népet, a 'rongyos, nélkülöző falusi emberek érdekét képviseljük, és szinte fáj, ha arra gondolok, mi lenne, hia ezek az emberek •egyszer eljönnének ide benézni közénk: sokszor pirulni kelleme mindnyájunknak azért a hangiért, ami itt van, mertb bizony ebben a parlamentben nem mindig az a hang üti meg az ember fülét, amely segíteni akar, amely szebbé takarja tenni azt a világot, «amiért annyit küzdöttünk eddig is. Hiszem azt, hogy a túlfűtött légkör, amely a mai parlamenti életben megvan, megtisztulást fog hozni a magyar élet számára. Erre talán az adja a legnagyobb reményt számomra, ha megemlékezem a feibruár 10-iki dátumról, ar*ról az eseményről, amely tegnap este 17 óra 49 perckor zajlott le Parisban, amikor ott eltörölték a régi világ bűnét, eltörölték a hitleri rendszeriből szakadó szörnyű háborút, amelyet ezekkel a békeszerződésekkel lezártunk. Mi tudjuk azt, hogy a külföldi világ; a nagy szabadságszerető nemzetek megtették a magukét. Megsemmisítették^ azt a szörnyű embertelen rendszert, ami ránehezedett az emberek lelkére. Tudjuk azt, hogy a koncentrációs táborok, amelyeket Hitler létesített, megszűnőben vannak. Tudjuk azt, hogy ezekben, az elmberek milliói pusztultak el. Ennek is vége van és az emberiségnek már nem . kell rettegnie azért, hogy származása vagy politi; kai felfogása miatt pusztulás várjon reá. Mi hisszük azt, hogy azok a mártírok, akik végigszenvedték a szörnyű borzalmakat, élükön Bajcsy-Zsilinszky Endrével, nem hiába haltak meg és nem hiáha szenvedtek. A békeszerződéssel lehetőségek nyílnak • meg a magyarság számára, is. Én szeretném, ha ez a békekötés a magyarság megbékélését is jelentené, mert meg kell, hogy imióndjam: az egész országban pártállásra való tekintet nélkül azok, akik demokráciát, népuralmat akarnak, semmi után nem áhítoznak annyira, mint azután, hogy békesség, munka legyen ebben az országban és a demokráciát ne csak szóvirágokban, hanem a maga valódi forumjaiban élvezhessék azok, akik hisznek benne. (Helyeslés.) Óriási jelentősége van a békeszerződés aláírásának és talán elmondhatjuk azt, hogy ezzel Magyarország is nagy lépésekben, nagyobb temDÓban és nagyobb erővel fog hala dp

: a demokrácia kifejlődése útján. Alkaloni lesz majd arra, hogy az Egyesült Nemzetek kötelékébe belépjünk, ahol a. szabadságszerető nagy nemzetek vezetésével indult meg egy úi világ megteremtése, amelyből — hisszük — . áldás és boldogság fog háramlani az emberiségre. Hisszük azt, hogy a UNESCO az a kultúregyesület, amely szintén az Egyesült Nemzetek keretében működik és amelynek Magyarország is tagja, áldásos munkát fog végezni az emberiség javára. Reméljük, hogy éhben a tekintetben is új élet fog megindulni nálunk. Magyarország az elnyomatás világában is