Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-93

315 A nemzetgyűlés 93. illése 1947 vénytársaságok igazgatósagaibam — minit mondottam — nemzetgyűlési képviselők is helyet foglalnak. (Pászthory István (msz): Csúnya dolog! — Derültség. — Zaj a szociáldemokrata padsorokban.) Hozzá ezek a pártok mindez ideig egyetlenegy rom-mozii felépítésével sem tündököltek. (Zaj.) Polgári egyénnek az egész^ országban csak húsznak adták vissza vagy juttatták kezére a mozit, ezek között egyetlenegy máig is használhatatlan rommozit, azaz tévedek, annak a rommozinak is csak a felét adták oda a nemzet niárCirja özvegyének, a berendezés jogilag ni a is a tulajdonosoké. (Pászthory István (msz): Gyönyörű dolog!) De nemcsak a tulajdonosok károsultak itt, lia nem a íkiinostáir és a magyar mozgóképkultúra is, Ugyamns a pártok sohasem fizetnék be a bevételezett havi nyereségek után a jövedelmi adót. (Mozgás a szabadságpárt oldalán.) Amikor olvastuk az .újságokból, hogy a Parasztszövetségnél most hirtelenében adóvizsgálatot, tartottak, ós micsoda hatalmas, adócsalásoknak jutottak ilyen réven nyomára, akkor Ikérdezzük, hogy ezeket az adóhatósági közegekot miért nem viszik el a paritok pénztárába és miért n«em néaák meg, hogy ezek a pártok a maguk milliós jövedelmeiből vájjon mennyi adót, fizetnek? — (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán. — Szélig Imre (szd): Hol vette a szabadságpárt a pénzt? — Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Nekünk nincs! — Vásáry József (msz): Ne beszéljenek mellé! Bodóné is másiról beszél, amikor a bor árát kérik!) A magyar filmgyártás is belebukott ebbe a világraszóló panamába, mért a mozik új filmekre nem áldoztak. (Lévay Zoltán (msz): Két év óta nem gyártottak új filmet!) Film nélkül a vidéki mozik tömkxemennek. Az igazi írók nem írnak, az igazi színészek nem játszanak, (Felkiáltások a kommunistapárt és a szociáldemokratapárt soraiban: Kiss Ferenc! Fedák!)

33 a mozik karbantartására senki sem áldoz, pedig micsoda hatalmas jövedelmeket vágnak zsebre ezen a címen & pártok. (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt oldalán. — Nagy zaj. — Vásáry József (mez):: a szónok- felé: Ne idegesítsd őket! — Dénes István (pk) : Ezt kell a népgyűléseken elmondani adatokkal! — Juhász István (szd): Ezt majd Dénes képviselő úr miondja elf — Dénes István (pk): Nem érdekli a munkásságot? Neim> kenyérkérdés ez? — Nagy Vince (msz): Kokkant katonáknak és jótékony célokra adjuk a mozikat, kérem, ne pártoknalk! Műegyetemre és kórházaknak!) Már a békében is 20 millió pengőt jövedelmeztek körülbelül évente csak a pesti mozik. (Szélig Imre (szd): Jól van informálva!) Igen, én utánanéztem a tényállásnak, nem olyan könnyelműen fecsegek itt, mint némelyek. (Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: Mennyi volt ebből az alkuszdíj?) Hitvány rágalmazásra nem reflektálok. (Juhász István (szd): Hogy kaparta össze a maga Ikiis'vagyonkáját? — Zaj és közbeszólások a szociáldemokratapárt oldalán.) Ha megengedi a t. Ház, reflektálok a képviselő úrnak erre a közbeszólására, amit már másodszor vet a szememre. A t. képviselő úr tudja meg, hogy 1920-ban mint 360 hold földnek a tulajdonosa jöttem be a magyar politikába. Tudja meg t. képviselőtársam. (Szélig Imre, (szd): Honnan van a 300 h o 1 d ? — Zaj. — Az ein ök cse nget.) Tud ja meg évi február hó 11-én, kedden. 316 t. képviselőtársam, hogy a szociáldemolkiratapárí védelmében veszítettem el akkor ezt a birtokot, vagyonom nagyrészét, (Zajos ellentmondások a szociáldemokratapárt oldalán.) amikor az orgoványi gyilkosságok bűnkrónikáját idehoztam a Ház elé ós éppen úgy megneveztem a gonosztevőket akkor, mint ahogy ma szoktam. (Zaj.) Alkíkor t. képviselőtársaim, az én 360 hold földem közepén megásták a sírt az én számomra, ezzel a felírással: Itt nyugszik Dcózdy Győző, a kommunisták barátja. Ésezér:t kellett eladnom ezt a 360 hold földet. A tőke maradványainak vagyok ma a birtokában, de egyetlen egy hold földem sincs. Ha még többet akar tudni, akkor a telekkönyvhöz utasítom, amelyben látja, hogy mindaz amit most mondottam, sízóról-szóra igaz. Kíméljenek meg tehát az alantas inszinuációktól. (Vásáry József (msz): Nem tudnak egyebet, ^ csak a más becsületén rágódni. — Felkiáltások a szociáldemokratapárt oldalán: Honnan szerezte a 300 hóidat? — Nagyiván János (msz): Nem úgy lopta a 300 holdat.) Egészen biztos, hogy nem az Elhagyott Javaktól kaptaimi, mint isiokan. (Taps a szabadságpárt oldatán. — Orbán László (kp): Talán Gömbös Gyulától? — Némethy Jenő (msz): Mint Justus a szönyeigieíket! — (Zaj a szociáldemokratapárt, oidcdán. — Égy hang a szabadságpárt Soraiból: De milyen érdekes, hogy, amikor nemzeti lopásról van szó, olyan idegesek. Felszisszennek! — Zaj. — Az elnök csenget.) A vidéki mozik jövedelme talán még a budapestit is felülmúlja összességében és most ' a konszolidáció teljességében azzal a rendeleti kormányzással, amelyet ma ismét meghosszabbítottak, a belügyminiszter úr visszaélt és a még szét nem osztott moziknak is talált gazdát. Ezeket a mozikat szétosztotta a MADISz, (Szélig Imre (szd): Ebből is kimaradt a képviselő úr!) az MNDSz, a Partizánok Szövetsége között és a kismozlk közül csak azt a husziat adta kisembereknek, amely 250 főnyi befogadóképességen alul van. (Lévay Zoltán (msz); És amire rá lehet fizetni!) Azt sem a gazdájuknak adta vissza, hanem bizonyos kiválasztott egyéneknek. (Justus Pál (szd): Bizony nem a vitézeknek! — Orbán László (kp): A vitézek kimaradtak!) T. Ház! Engem nem lehet közbeszólásokkal zavarba hozni, (Justus Páll (szd): Önt a tények sem zavarják.) mert azok éltetik bennem a tüzet (Derültség a szociáldemokratapárt soraiban.) mint az égő parazsat a lengedező szellő. A pártzsáikmánynak ez az egész világon legpregnánsabb esete a legnagyobb korrupció, amit el tudunk képzelni. (Ugy van! Ugy van! a sza badságpárt oldalán.) Elhiszem, hogy Károlyi Mihálynak a maga hosszú 25—26 esztendős külföldi emigrációjából hazatérve iaz első megfigyelése, amire rádöbbent, az volt, hogy Magyarországon úgy elburjánzott a korrupció, hogy a panamák tömegével kell találkoznunk napról-napra. (Révész Ferenc (szd): Hát még, amikor a Gömbös-féle korifeusokat engedtek a parlamentbe ! — Vásáry József (ms,z) : Gömbös korában is panama volt a panama! De panama a panama ma is! — Zaj.) Meghajtom a tisztességes magyar társadalom nevében az elismerés pálmáját az előtt a Ká/rolyi Mihály előtt, aki szemébe merte mondani önöknek, hogy itt korrupció van. (Egy hang a kommunistapárton: Nem fogja magának megköszönni! — Zaj a