Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-93
269 A nemzetgyűlés 93. ülése 1947, eleve óvást emelek ilyen eljárás ellen, akkor megérteném az elnök úr enunciációját. amelyet egyébként Üeljes tisztelettel és revemenciával fogadok. Miután azonban a nemzetgyűlésnek egyetlenegy tagja sem tudhatta, hogy e javaslat tárgyalása során nem fogják tiszteleitben tapntani a törvényes rendelkezéseket, amelyek a tárgyalás módját előírták!, «szerintem most nem lehet a házszabályoknak ezt a sérelmét elnézni és legalizálni azzal, hogy nem volt előrelátása, nem. voLt jóstehetsége senkinek sem; (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt oldalán.) hiszen csak akkor tudja konstatálni valaki a házszabálysértést, amikor már a házszabálysértés bekövetkezett. Ennek következtében tisztelettel bátor vagyok kérni, (Nagy Vinee (msz): Tartsuk be házszabályainkat!) méltóztassék Halter Béla {képviselőtársunknak a házszabályokon alapuló kérelmét teljesíteni : a jelen ülés napirendjéről eat a tárgyat levenni. (Helyeslés és taps a szabadságpárt oldalán. — Száva István (szd) szólásra jelentkezik.) Elnök: Mielőtt a képviselő úrnak a szót megadnám, ismételten utalok a házszabályok E6. §-ának (4) bekezdésére, amelyben a következők vannak: »A (3) bekezdés alapján felszólalni csak azon az ülésen lehet, amelyen a házszabályok kérdéses rendelkezését alkalmazták.« Száva István (képviselő urat illeti a szó. Száva István (szd): T. Nemzetgyűlés! H alter és Vásáry képviselőtársaim javaslatával szemben javaslom, hogy a nemzetgyűlés tárgyalja most a kérdéses törvény javaslatot Nevezetesen 1 mi történt? A házszabályok 95. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a sürgősséget kimondták, a legközelebbi ülés napirendjére ki kell tűzni a javaslat tárgyalását, a bizottságnak pedig a (3) bekezdés szerint a sürgősség kimondása alapján össze kell ülnie. A bizottság valóban nem a sürgősiség kimondása e&etén követendő szabályoiki szerint tárgyalta le a javaslatot, de itt a plénumban -semmiféle házszabálysértés nem törfcénit A nemzetgyűlés kimondta a sürgősséget és az ezt követő ülés napirendjére kitűzték a javaslatot A bizottságban töntent mulasztás, amenynyiben annak lehet ezt nevezni. Ezúttal netm egymást követő két napról volt szó, hanem péntekitől keddig nem volt ülése a plénumnak, tehát a memzetgyűlésnek semmiféle sérelme nem 'történt. A nemzetgyűlés két ülése között három nap telt el és ezalatt a bizottság követett el mulasztásit. így senki a házszabályokat meg nem sértette. (Zsedényi Béla (pk): Nem volt bizottsági jelentés!) A bizottsági jelentés itt van a tárgyalások megkezdése időpontjában. Semmiféle sérelem nem ént senkit, javaslom tehát, hogy az eredeti napirend szerint tárgyaljuk le a törvényjavaslatot Elnök: T. Nemzetgyűlés! Áttérünk a napirend tárgyalására. Bencze Imre előadó urat illeti a szó. Bencze Imre (kg) előadó; T. Nemzetgyűlés! (Nagy Vinee (msz): No, vájjon miért szükséges ez a felhatalmazás% Halljuk !) A képviselő úr bizonyára éppúgy tudja, mint én, mert postán kiküldöttek a képviselő úrnak is a törvényjavaslatot. (Nagy Vince (msz): Ez a szüksége 1 ? — Halljuk! Halljuk! a szabadság* párt oldalán.) Nem, csak a képviselő úr éppen úgy tudja, mint én. (Nagy Vince (msz) : Az érdemi részét ismertesse; mert hogy postán megérkezik, az még nem indok!) évi február hó 11-én, kedden. 270 T. Nemzetgyűlés! Az 1946: XVI. te a magyar köztársaság kormánya részére felhatalmazást adott a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendelkezések rendeleti úton való megtételére. Ennek a felhatalmazásnak határideje legutóbb 1946 október 31-én járt le. Az 1946:XXVIII. te. a felhatalmazás' határidejét. 1947 február 28-ig imiegh osszabbította. Az alkotmányjogi és közjogi bizottság megítélése szerint a gazdaságii élet rendjére, valamint a még tárgyalás alatt álló költségvetésre tekintettel^ az- államháztartás egyensúlyának, de a közigazgatás zavartalan menetének biztosítása érdekében is a • kormány a rendeletek kibocsátására való felhatalmazását továbbra sem nélkülözheti, (Ellentmondások a ( szabadságpárt oldalán-) ezért a felhatalmazás * határidejének újabb megfelelő meghosszabbítása látszik szükségesnek. Ezt a célt szolgálja ez a törvényjavaslat, aimelyneík szövegéből az is kitűnik, hogy a felhatailtmazás hatálya a törvényjavaslatban megszabott új határidő letelte előtt is megszűnnék, ha általános kormányválság következnék be. Tekintettel arra, hogy a felhatalmazás hatályának egészen rövid időben való megállapítása neiaíi. volna célszerű, a törvényjavaslat a felhataitmazás hatályát három hónapra,, vagyis 1947. évi május hó 31. napjáig kívánja meghosszabbítani. Ez a törvény j a vaslat természetesen nem érinti az 1946 :XVI. tc.-ben foglalt felhatalmazás tárgyszerinti korlátozására, valamint a felhatalmazás alapján kibocsátott rendeletekjiek utólag a nemzetgyűléshez való bemutatására vonatkozó rendelkezést« A törvényjavaslat egyébíkétnt két szakaszból áll. 1. §-ában kimondja, hogy az 1946 :XVI. te.-kel törvényerőre emelt és az 1946:XXVIII. fc.-kel meghosszabbított felhatalmazást annak a felhatalmazásnak a kerettében, továbbra is meghosszabbítja 1947 május 31-éig. 2. §-ában pedájgi arról rendelkezik, hogy a törvény kihirdetése napján lép hatályíba. Tisztelettel kérem, méltóztassék a közjogi és alkotmányjogi bizottságnak ezzel a javaslatával a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes vita alapjául elfogadni. (Vásáry József ' (msz): Nem fogadjuk el!) Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Vásáry István i (msz) szólásra jelentkezik.) Vásáry Isitván képviselő urat illeti a szóVásáry István (msz): Igen t. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Valóban meglepő, hogy a mélyen t. kormány ezt a ^törvényjavaslatot újból előterjeszti. Legelső alkalommal 1931-ben került ^egy ilyen tartalmú törvényjavaslat a törvényhozás Háza elét Miről volt szó az akkori törvényjavaslatban ós miről van szó a. mai törvényjavaslatban? Arról, hogx a törvényhozó testület hatáskörébe 'tartozó kérdéseket, amelyeket vagy házhatározattal vagy törvény alkotásával lehetett és lehetne rendezni, a kormány a maga hatáskörében rendeleti jogszabály alkotással intézzen el. Nemcsak arról van szó, hogy új jogszabályokat hozhat a kormány, olyan kérdésieket vonhat jogi rendezés alá, amelyek eddig szabályozás alá nem kerültek, hanem arról is van sízó, hogy a kormány a törvényhozás faktorai által megállapított legfelsőbb erejű és érvényességű jogszabályokat nullifikálhasson rendelettel. Tehát a kormány, amely jog szerint a törvényhozásnak a.z alárendeltje, végrehajtó szerve % föilébe kerül a törvényhozásnak: a törvényhozás által
