Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-92

251 A nemzeinyűlés 92 ülése 1947. »é©eiktŐl. (Ráez Jenő pénzügyminiszter; Akkor mit adóztassunk?) T. pénzügyminiszter úr, egyidejűleg és fokozatosan be kell vezetni — miként Dániában van — a föld- és telekértekadót, a járadékadiót. amely nem adóztatja meg a [munkást, nem adóztatja meg a termelést, hanem tényleg megvalósítja azt, hogy akinek Pest tövében százezer forint értékű katasztrális hold földje van, az százezer forint'után fizessen adót és akinek Zemplén megyében ezerforintos földtie van. az ezer forint után fizessen adót. nem pedig egyformán, mert különben a vármegyék parasztsága elpusztul és a nagy gócpontok közelében élő földbirtokosok gazdagodnak, a nemzet össamunkásságának termelése által emelkedő, telek értéket és földértéket, mint járadékot vágják zsebre és ezáltal meg neim szolgált munkanélküli jövedelmiekhez jutnak. T. Nemzetgyűlés! Ez a helyzet, amiről az adórendszer tekintetében Kovács István t. képviselőtársani beszélt olyan, amely hasonló a reakciós, időkhöz, amikor 569 millió forgalmiadé és 170 millió fogyasztási adó volt Csupa fogyasztási adó van ma is, de a munkanélküli jövedelmeket most sem tudták megfogni. Azért vagyok bátor felhívni a pénziügyiminiszter úr figyelmét erm Jön az új költségvetési korszak, idejében fogjanak hozzá és ismételten megmondom, hogy akik éppen a költségvetésnél nem tudják» hol kell megfogni a munkanélküli jövedelmieket, kérjenek tanácsot; megadjuk, hogy hol lehet megfogni a spekulációt. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés ! A Kovács István képviselőtársam által felvetett gondolat, amelynek lényege jogi formákban a földjáradékadó, hivatott megoldani a munkanélküliség kérdését Magyarországon. Százezer B-listásunk, 400— 450.000 nincstelen földmunkásunk van, akik nem, jutottak földhöz. Ezeknek száma száporod'M fog. A földeik ki vannak osztva, azokat újból nem lehet kiosztani, nincs további osztasd lehetőség. Tízezrével és százezrével jönnek még haza hadifoglyaink a világ minden tájékáról. Csehszlovákiából a magyarság százezrei fognak ide átjönni. Kérdem, hogyan oldja meg a kormány és hogyan akarja megoldani a nemzetgyűlés ennek a hallatlan, hatalmas nagy munkanélküliségnek a kérdését? Gyáriparunk erőlködik. A védővámok által borzasztótan megdrágítva a termelést, a. régi reakciós rendszer alapján akarják felépíteni a gyáripart. Ez nekünk irtó költségünkbe kerül, de csináljuk meg- legyen meg a gyáripar. De az nem tud elhelyezinii többet, mint 400.000 kisembert Magyarországon, akármeny'myire kiépítjük. Egyetlenegy nagy munkapad, egyetlenegy nagy színtér van, t. Nemzetgyűlés, iés ez a (magyar föld, a 16.5 millió katasztrális hold magyar fokit de ez ki van osztva. Az egyetlen megoldás csak az, ha a földjáradékadó bevezetése által lehetővé teszszűk, hogy a földet csak a parasztok tarthassák meg a kezükben, akik az illető hely értékének megfelelően meg is munkaijaik. (Helyeslés.) Tehát csak olyan paraszt kezében, maradijon föld, aki Intenzíven képes megmunkálni. A földjáradékadó nemcsak azt biztosítja, hogy csak olyan ember tarthatja kezében a földet, aki intenzíven megmunkálja, hanem ez egyúttal serkent is az intenzív termelésre, mert egyidejűleg, amiként Dániában és Ausztriában csinálták, a termelest és a fogyasztást büntető és sujtó> különféle adókat fokozatosan le lehet szállítani. évi február hó 7-én, pénteken. 252 Én kiszámítottam, i Nemzetgyűlés, hogy egy kisbirtokos a földjáradékadó bevezetése mellett a mai szörnyű komplikált, 118-féle adóval dolgozó és védővámos, rendszerbem! fi zetett adónak körülbelül 40 százalékát fizetné, T. Nemzetgyűlés! A munkanélküliség kérdései nagy kérdések és ebben a költségvetési vitában nem kerültek szőnyegre, pedig nem lehet napirendre térni felettük. Félmillió a hadigondozottaink száma, akik az éhínséggel vívódnak. Olvashattuk a Szabad Szó című Újságban, hogy tegnapelőtt Nádudvaron és Kábán, ahol aiz egyik helyen 6000, a másilkí helyen 4000 ellátatlan van, az Alföld stzívében, a búzatermő vidéken éhségtünlíetést rendeztek a szerencsétlen, ellátatlan munkanélküliek. íBabody János (kg): Januárban vagyunk!) Januárban vagyunk s az egész országban ez a nehéz, súlyos, helyzet van. (Rácz Jenő pénzügyminiszter: Februárban!) ßn< nem rémképek festése kedvéért mondom el mindezt, de igenis, ,a nemzetgyűlési minden tagjának szeme előtt kell lennie annak, hogy mi a tényleges helyzet az országban. Bízunk a felemelkedésben. Bízunk a munkáspártok alkotásában. Bízunlkt a parasztság munkájában. Mindenben bízunk, ide oly borzalmaisak aterlhiek, (annyi a tennivaló ahhoz, hogy meg tudjuk menteni magyar népünket, hogy a magunk erejéből képtelenek vagyunk felemelkedni és nagyon sürgősen kell őszinte, egyenes képet feltárnunk az Egyesült Nemzetek előtt, hogy segítsenek rajtunk, ha nem akarják, hogy ez a nemzet elsüllyedjen a terheik: alatt, (Ugy van! XJgy van!) ha nem akarják, hogy a magyar nép életfáját, gyökerét a nyomorúságokozta betegségek megtámadják. T. Nemzetgyűlés! Mivel még öt percem van van, be kell fejeznem. Nagyon sfceretném, ha a földmunkáskérdéssel ez a nemzetgyűlés egy kissé többet foglalkoznék, mint eddig. A föld munkáskérdés akut kérdés volt, még ma is a*z és ha azt mondják, hogy a pairasiztság mostohagyermeke a hazánalkl, elmondhatom, hogy a földmunkásság az igazi mosoha gyermeke. Ajánlom à képviselő uraknak, olvassák el pontosan azt a statisztikai kimutatást, hogy 1,000.000 teljesen nincstelen földmunkás közül hányan kaptak földet, hányan lettek újgazdák, újparasztok. Önök megdöbbenve fogják látni Veres Péter jelentéséből és a hivatalos statisztikai jelentésből, hogy a nincstelenek száma majd nem megmaradt 550.000—600.000 családnak ebben az országban. A legnagyobb fundamentális magyar néprétegről eddig senki nem gondoskodott. Kéírtem tavaly, intézze el valahogyan a kormány, hogy legalább cipőt kapjanak ezek a nyomorultak, mert

1 hét gyermeknek egypár cipője van. Nem kaptak cipőt. Kértem, gondoskodjék a kormány, hogy kapjanalki valami kis ruhaneműt ezek a szerencsétlen földmunkások. A mai napig nem kaptak. Nem szemrehányáskép hozom fel ezt. Tudom, hogy rengeteg baj van itt és elsősorban tudom, hogy mindig azok kapnak ruhát, gyorssegélyt, akik a kályha mellett vannak, akik itt Budapesten és> a gyáripar környékén vannak. (Egy hang a kisgazdapárton: Pártigazolványok!) Engedjék meg azonban, hogy egyszer végirevalahára most már mégis arra kérjem a nemzetgyűlés tagjait, higyjék el nekem, hogy mindenféle szempontból foglalkozni (kell ezzel a nagy kérdéssel, mert nem elég, hogy meg-