Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-92

227 A nemzetgyűlés 92 ülése 1947. (Az elnöki széket délután 4 óra 30 perekor Kéthly Anna foglalja el.) Azt gondoltuk, hogy ezzel megváltozóit az alapszellem a kormányban, »azonban tévedtünk, mert csak a közelmúlt hetekben hallottunk egy olyan nagyszabású beszédet az ország legjelentősebb közgazdasági férfiától. hogy le keli törni Magyarországon <a tőke uralmát. Kálmán király azt mondotta : de strigis, quae non sunt, nulla questio fiat, hogy ne legyenek boszorkánypörök, mert m(inesenek boszorkányok. Mi se, beszéljünk Magyarországon még most iis

1 a tőke letöréséről, ami nincs, amely után vágyódunk, amelyet betétek vagy kölesönök útjáini lehetne elérnünkAz a meggyőződésem azonban, hogy ez ia költségvetés az általam megjelölt hiányokkal és az a. szellem, amely ma közgazdasági életünkben érvényesül, nem is alkalmas .arra, hogy a külföldi tőkét Magyarországra csábítsa, és! ezért a költségvetést nem tudom elfogadni. (Helyeslés a szabadságpárt soraiban-) Elnök: Szólásra következik »a feliratkozott szóintokok sorából? Gyurkoviits Károly jegyző: Prieszol József! Prieszol József (kp): T. Nemzetgyűlés! Engedjék meg, hogy a költségvetés vitájával kapcsolatosan megemlítsem, hogy két esztendővel ezelőtt még gondolná sem lehetett volna arra, hogy írnia, két; esztendővel később stabil költségvetésünk lesz. A régi úri Magyarország vezetői jóvoltából országunk eljutott odáig, hogy romokbaini hever, hogy laz Mllapotok szomorúak lettek ós ennek minden fájdalmát végigszenvedhettük- A helyzet sokszor reménytelennek látszott, azonban a dolgozó magyar nép, a muinjkás, a pariaszt és értelmiségi dolgozók nem veszítették el reményüket, és a helyzetet megváltoztatva, hőisii élniakarássali fordítottak a dolgokon, a romok felett új élet kezdődött. Éhezve, fázva, rongyolódva, viszontagságok közepette építettek újjá az országot úgy, ahogyan most újjá van építve. Azokat az eredményeket, amelyek ma., a demokrácián belül vajnnak, hogy Van köztársaságunk, van földreformunk, hogy a nagyitokét korlátok közé szorítottuk, hogy joga és szava van a népnek, mind ai dolgozók hősi erőfeszítéseinek köszönhetjük. Hála ezért ia magyar dolgozókniafc, hála ezért a dolgozó magyar népnek, a munkásoknak, ia parasztoknak és a dolvgozó értelmiségeknek. Kellett erről beszélni, inert a költségvetés tárgyalása során mindenről beszéltünk, de a két ^munkáspárt kivételével kevesen eimlékeztek imeg azokról, akiknek köszönhetjük ma azt. hogy stabil költségvetésről tárgyalhatuink a nemzetgyűlésben. Ma már van jó pénzünk, van szabadságunk ós van (szilárd gazdasági alapunk. (Felkiáltások a szabadságpárt soraiból: Hol van-a szabadság?) önöknél nincs még, Önöknél sohasem volt, mert önök .sohasem akarták, hogy legyen és az önök szívében sohasem élt az a gondolat, hogy Magyarország kiemelkedjék a gazdasági válságból. Nem is akarták, hogy legyen, és még ma is azt hiszik, hdigy ntincs- (Mozgás és gúnyos derültség] a szabadságpárt somiban.) Ezért mondják, hogy nincs. Mi már tudjuk azt, hogy van ! (Egy hang a szabadságpárt soraiból: Csak maga iudta, hogy mi Magyarország!) Ezeket a lehetőségeket a dolgozó magyar nép biztosította a magyar demokrácia szácvi február hé) 7-én, pénteken. 228 mára. A dolgozó magyar nép telepítette, az üzemeket, felépítette a hidakat, a leihetöség határain belül rendbeszedte a mezőgazdaságot, életet adott és életet indított ebben az országban. Egy pár számszerű adatot akarok megemlíteni. Ha az 1938-as termelési átlagot 100-nak vesszük, akkor meg lehet és meg kell állapítanunk azt, hogy ma a termelési átlag az 1938. évi átlaghoz viszonyítva : 70—80' %-oa Ez'a null pontról indult el. Amikor Gróh igen t. képviselőtársam az előbb, a bányászok hősi küzdelméről beszélt, — nem úgy azonban ahogy kellett volna — meg kell emlékeznünk arról is, hogy a bányászok hősi küzdelmének erediményeként mi jelentkezett. A dolgozó bányászok viszontagságos körülmények között 2800 vagonra emelték a termeiéisi átlagot, (Gróh József (pk) : Egy* pillanatra sem vontam kétségbe!), ami már csak 200 vagonná] marad el az 1938-as átlagtól, pedig a bányák mai berendezési állapota viszonylag jóval rosszabb, mint a múltban volt. Ha majd egyszer meg fogják írni a magyar demokrácia történetét, ajbiban a legszebb fejezet az kell, 'hogy legyen, amelyben megírják majd a dolgozó magyar nép hősi küzdelmét a magyar demokráciáért. A dolgozó osztályok mint már oly sokszor, bebizonyították, hogy mi az igazi hazafiság. Bebizonyították azokkal szemben, akiknek csak a szájukon van a hazafiság, de a szívükben azt sohasem hordozták, mert amikor kell valamit tenni a nemzetért, akkor éppen az ellenkezőjét teezik. A demokrácia ellenségei szerették volna leteríteni a dolgozó miagyar népet arról az útról, amelyen halad, meg is próbálták ezt, itt, a parlament színe előtt nem egyszer gyalázzák é!s támadják a demokráciát, megpróbálták a dolgozókkal megutáltatni a demokráciát, be akarták bizonyítani az egész, ország, de a világ előtt is, hogy a dolgozók nagy többsége nem elég érett még ahhoz, hogy országot vezessen és kormányozzon. Mi, dolgozók nagyon jol tudjuk, hogy az úri világ képviselői hogyan kormányozták és hányszor árulták el Magyarországot. Neim is kell aíhihoz nagy politikusnak lenni, még egy kőműves is, mint például én, megláthatja, ha szétnéz az országiban, hogy a romokat ós a szenvedéseket az úri' világ letűnt képviselőinek köiszönihetjük és azok ittmaradt képviselőinek, akik még mais akadályozzák az újjáépítést és a kibontakozást. Az úri világ itt maradt követői minden erejükkel megpróbálták, hogy a dolgozókat szembeállítsák egymással. Megpróbálták szembeállítani a ijöupakaasá^öt: a parasztsággal vagy mégtovább merészkedtek, a munkásságot a munkássággal Ez a tervük azonban nem sikerült, mert a ínunkásegység szilárd és mind szélesebb és szélesebb körben, paraszti körökben is tudomást szereztek aiíról, !hogy hozzánk, a dolgozókhoz tartoznak, az érdekeik azonosak és velünk együtt küzdenek és fognak küzdeni azok ellen, akik a nép ellenségei. A munkások és parasztok szövetsége nem fogja engedni, •hogy azok az urak, akik ma farizeusok módjára a demokrácia mellett beszélnek, der közben a demokrácia ellen cselekednek, érvényesülhessenek és a demokrácia erediményeit m egsemmisíts ék. Mi, dolgozók tudjuk már, ttiogy kik a nép ellenségei. Tudjuk már azt is, hogy kik akarják a nép eddig szerzett jogait visszavenni és