Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-92
209 A nemzetgyűlés 92. ülése 1947. évi február hó 7-én, pénteken. 210 A verejték gyümölcsei után megfelelő árpolitikával lehetővé kell tenni ennek a rétegnek helytállását, otthonmaradhatását, nehogy a földdel méltányos! okból megjutalmazott földhöz juttatott új gazda vagy régi gazda, a földjét megátkozva, koldusbottal jöjjön el ide Budapestre, vagy menjen el Tatabányára, Diósgyőrbe vagy máshova, és munkát vállaljon, konkurrenciát okozván az amúgy is szegényen dotált városi dolgozóknak. (Gúnyos közbeszólás a kisgazdapárton: VégrehajtönaK is kek lenni!) - Mérhetetlen. ta jelentősége annak, — amint az előbb mondottam, — hogy az árpolitika helyesebb megállapításainál nem önmagunkért beszélünk, hanem a nemzetgazdaság, a nemzeti stabilitás, a nemzet politikai és gazdasági életének egyensúlybantartása érdekében. Ha fezt valaki akár politikai célzatból, akár gazdasági elvakultságból vagy bármi más okból ellenzi és meggátolni kívánja, — egy kis kiruccanást teszek, anélkül, hogy a mostani összeesküvőket egy árnyalatbeli szóval is védeném. — semmivel sem lesz nemzetének kisebb ellensége, mint az összeesküvők, (ügy van? Ugy van! Tetszés és élénk taps a kisgazdapárt soraiban.) Mennyire igaz az, hogy az árkérdésetn fordul meg a termelés! Mindenki tudja képviselőtársaim közül, hogy Magyarországon a cukorrépatermelés főképpen a nagygazdaságok, az uradaknak tertnuelési ága volt, miután egy kicsit jobban fizettek a cukorrépa sokszori kapálásáért. Ha a Mindenható Isten tavaly több esőt adott volna, megközelítettük volna a békeidők cukorrépatermeléslét és mindenkinek édes lett volna itt ha nem is a brazil-kávé ja, de akármilyen kávéja van is, édes lett volna. (Taps a kisgazdapárton.) A pénzen keresztül, az árkérdésen keresztül varázsolta a magyar paraszt verejtéke mindenki konyhájára azt, amit a szervezet kimondhatatlanul kíván, nemcsak a kisgyermekek szervezete, hanem az öregek szervezete is; adjál cukrot, adjál cukrot! Tehát elegendő cukrot adott volna a magyar paraszt verejtéke, mert árat kapott érte. A biblia azt mondja, könnyebb a tevének a tű fokán átjutni ... A magyar panaszt átmegy a, tű fokán, ha azt látja, hogy a túlsó oldalon értékes dolog van. (Tetszés és hosszantartó taps a kisgazdapárt soraiban.) Minden áldozatra hajlandó, de csak akkor, ha látja, hogy megéri. Tehát nemzetgyilkos lesz az az akár bankár, akár nagyipari tőkés, vagy textiles, vagy más kereskedő, vagy paraszt, vagy nem tudom kicsoda, aki -ezt nekünk megakadályozni igyekszik. (Zaj a szociáldemokrata- és a kommunistapárton.) Majd megnézzük, addig még találkozunk egymással: ki az, aki nem ad nekünk igazat akkor, amikor mint a munkások, biblikusán szólva, nem gazdasági szempontból, de mégis adunk a vérünkből, mint akárki más ebben az országban. (Taps a kisgazdapárton.) De hogy ne nekünk kelljen ezt kérnünk, mert esetleg megvádolnának azzal, hogy hazabeszélünk, azért akarunk majd több. forintot. Azt ajánlanám a kormányzatnak, hallgassa meg a Mezőgazdasági iKiöltségvizsgáló Intézet véleményét és ezt az intézetet most már adja át a mezőgazdaság most megalakítandó átmeneti érdekvédelmi szerveinek, a Földmíves Tanácsoknak kötelékébe, mert a Mezőgazdasági Költségvizsgáló Intézet odatartozik, tehát ne annak a kormánynak légyen szerve, amely mezőgazdasággal is, de sok-sok más egyébbel is foglalkozik. A kereskedők az Ő szervükön NEMZETGYŰLÉSI NAPI^ V. keresztül kalkulálnak, az az ő szervük. Miért nem, kaphatnánk ezt mii Bocsássa át ezt az intézményt a kormány, adja oda, ahová való: a mezőgazdasági érdekképviseleti szervnek. (Igaz! Ügy van! Tapsi a kisgazdapárt oldalán. —• Za.j a szabadságpárt soraiban. — Vásáry József (msz): Nem engedi Eévai!) Az előbb egy kicsit érintettem a fÖldhözjuttatottak körülményeit. Legyen szabad még visszatérnem a lassan-lassan takarodót fújó földreformra is. Bármennyire is indokolt és örömmel látnák azt, hogy végre pontot tegyünk a földreform végére, azonban, úgy érzem, idő előtt tesszük a pontot, illetve még csak a mondatszakítót, amenyiben a földigénylő bizottságok, a megyei tanácsok megszűnnek, a végén azonban az egész itt marad, a végső pont tehát még 1 , nem lesz letéve, de nem is lehet letenni. Igen t, Nemzetgyűlés! A földreform elosztotta a földet. Aki megkapta, még nem tudja biztosan, hogy az övé lesz-e vagy másé. A legfőbb ideje már gondot fordítani arra, hogy az illető tulajdonába legyen ültetve. Valaki talán úgy is magyarázhatja, hogy ez részemről rosszszándék. Nem, ez a termelés szempontjából való jószándék, mert ha a tulajdonába juttatom és rossz gazida lesz az a_ tulajdonos, hadd adhassa el minél előbb a jó gazdának, (Bencze Imre (kg): Ugy van!) nehogy se az enyém me legyen, se az államé, csak — sok esetben — Paraj Péteré. Valahogy rendeződjék ez a dolog, de rendeződjék a földreform egy szoros tartozéka is, amelyről csodálatoskép még egy szót sem hallottam. A földet elosztották,, de. ott maradt a cselédlakás. ottmaradt a major. Most abban a házban valaki lakik. De ez nem minden. A csodálatos a helyzetben az, hogy minderről senki sem intézkedett, hagyták, hogy ők maguk verekedjenek össze azon. hogy nem, János, a te kerted vagy udvarod 1 nem balkéz felé van, mert ott az enyém van. Senki erről nem szólt egy szót sem, nincs rá rendelkezés. Csak beköltöztek az uradalmi épületekbe. Mondják, hogy ellopták a felét vagy a harmadát. Az egyharmadaiba, mégis • beköltöztek « most úgy vannak ott, hogy nem tudjátki, ha van vagy iesiz egy malacuk, hol építsenek annak ólat, mert! nincs megmondva, hogy itt vain a te lakásod s erre fekszik az udvarod vagy ÍÍ kerted. Ez szoros kapcsolatban van a földireformmal, annak- függvénye. Nem is lehet falurendezést enélkül elintézni. A legtöbb falunaík a szélén terültek el az uradalmi belmajorok. Most [ már szükséges, lenne, hOigy_ a falvakat rendezzék. Ezt a felhívást az építési mindsztérilnm, Bencisik államtitkár, miaaisaterhelyettes úr felé adressziálnám, csevegjünk ériről a témáról, rendezzük már a falvaikat és így a cselédlakásokiba. szorult új vagy régi birtokosnak segítsük megmutatni, hogy.imierre .is fek- szik az. udvarra. A íöldreforan befejezésével, a földreformmal van kapcsolatban a földalap bevétele is. Ennek az előirányzata, ha jól emlékszem, — bocsánat, ha rossz számot mondok — vagy 40 millió forint, remélve azt, hogy ezt a földlhözjuttatottak vagy mások befizetik, Azoknak a i'öildhözjuttatottaknak kell ezt befizetni, akiéinek sok esetben nincs . hajlékuk, nincs kenyerük, nincs ruhájuk, nincs állandó munkaialkalmuk. Nem szeretek ellenziéfkieskedni, nincs is kivel ellenzékieskednem, mert Ömmagaimimäl kellene, (Taps a kisgazdapárt oldalán.) de meg 14
