Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-69

173 A nemzetgyűlés 69. ülése 1946. jában azt a kérdést intézte az iparügyi miniszter úrhoz» és hivatali elődömhöz, hajlandók-e gondoskodni a kézműiparos s ág termelőképességének biztosítása érdekében szükséges legsürgősebb hitelellátásról. E téren a segítés módjait egyfelől az úgynevezett bankszerű fedezettel nem rendelkező kisiparosok hitelakciójának újból való megindításában, másfelől a kisiparosság két bite-lszerve részére a Magyar Nemzeti Banknál megfelelő visszleszámítási hitelkeret biztosításában jelöli meg. A képviselő úr interpellációjára válaszomat a következőkben adom meg: A szóbanforgó hitelakció pénzügyi alapját egyfelől az államkincstár, másfelől az akcióba annakidején belekapcsolódott közületek (városok, nagyobb községeik) hozzájárulása alkotta. A közületek hozzájárulása az akció alapfeltétele volt. Közületi hozzájárulásra, figyelemmel a városok és községek közismerten súlyos ház1 tartási helyzetére, számítani nem lehet Az állami költségvetés keretében sem áll a szóban-» forgó célra fedezet rendelkezésre. Egyébként e fedezet nélküli kisipari kölcsönök egyénenkénti alacsony volta miatt a hitelakció inkább azt célozta, hogy ea^ a kölcsön a kézművesiparosságnak esetenként felmerülő szükségletét rendezze, nem pedig azt, hogy üzemi berendezkedésének megfelelő ál-^ landó forgótőkét biztosítson. Ezekre tekintettel az akció újból való megindítására jelenleg nincs lehetőség. Ezzel kapcsolatban azonban nem mulaszthatom el rámutatni arra az örvendetes körülményre, hogy az akció keretében annakidején kölcsönben részesített kisiparosok legnagyobb részben eleget tettek fizetési kötelezettségüknek, ami bizonyítéka annak, hogy a kisiparos becsülete, megbízhatósága és szakmai rátermettsége komoly fedezetnek bizonyult. Ép ezért és mert súlyt helyezek a kisemberek támogatására és főként arra, hogy a kisipa-*! rosságnak bankszerű fedezettel nem rendelkező és támogatásra leginkább rászoruló ré* tege is a lehetőség szerint hozzájusson a termelést előmozdító hitelhez, amint erre mód nyílik, gondoskodni fogok megfelelő megoldásról. Ami ezek után a bankszerű fedezettel rendelkező kézművesiparosság hitelellátásának kérdését illeti, felhívom t. képviselőtársam figyelmét arra, hogy időközben, ez év szeptember havában gondoskodás történt a tekintetben, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet és vidéki pénzintézetek részére a Magyar Nemzeti Banknál szeptember havában rendel-í kezesre bocsátott 8,000.000 forint hitelkeret részben a kisipari termelés előmozdításának céljára is felhasználható legyen. Október havában az OKH részére további 5.5 millió forint keret biztosíttatott. Ezen túlmenőleg egyidejűleg gondoskodtam arról, hogy a Magyar Nemzeti Banknál az Iparosok Országos Központi Szövetkezete és a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. részére egyelőre 2,000.000 forint visszleszámítási hitelkeret álljon rendelkezésre a kisiparosság indokolt és valóban a termelést előmozdító hitelszükségletének kielégítésére. Ez az összeg szerény kezdetnek tekinthető. Amennyiben azt a magán hitelvolumen kiterjesztése lehetővé teszi, szó lehet majd később a szóbanforgó hitelkeret megfelelő kiszélesítéséről. Tisztelettel kérem válaszom tudomá&ulévi október hó 2i-én, csütörtökön. 174 vételét.« (Egy hang a kisgazdapártról: Nem értünk semmit!) »Budapest, .1946 október 4. Cr. Rácz Jenő s. k. pénzügyminiszter.« Elnök: Felvinczi László képviselő urat a viszon válasz joga megilleti. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen, szólásjoga töröltetik. Méltóztatnak a miniszter ár válaszát tudomásul venni

1

:? (Igen!) A nemzet-i gyűlés a választ tudomásul vette. (Egy hang a kisgazdapártról: Nem is hallottuk!) Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Implom Ferenc képviselő úrnak a méhetető cukor kiutalása ügyében augusztus 28-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (oiïvmsa): »T. Nemzetgyűlés! Implom Ferenc nemzetgyűlési képviselő úr a nemzetgyűlés folyó évi augusz

J tus hó 28-án tartott ülésén interpellációt inté-i zett a pénzügyminiszter úrhoz és hozzám, méhetetőcukor kiutalása ügyében. Válaszom a következő : Figyelemmel a folyó évi mézelési viszonyokra, a méhészek az ország egyes vidékein rászoir-ulnak arra, hogy méhetető cukrot kapjanak. A segítő szándék valamennyi illetékes szervnél, tehát velem együtt a pénzügyminiszn ter és a közellátásügyi miniszter úrnál is megvan. Az r említett miniszter uraknál történt tájékozódásom szerint az ország jelenlegi cukorkészlete az azonnali segítséget nem teszi lehetővé. Ellenben, ha az új cukorrépatermés feldolgozásra kerül, és a rendelkezésre álló

1 cukormennyiséget pontosan ismerni fogjuk, valamennyi szerv hozzájárul ahhoz, hogy a kérdéssel újra foglalkozzunk és a méhészek részére azokon a vidékeken, hol feltétlenül rá-» szorulnak, legalább a tavaszi etetésre utaljon ki cukrot. Kérem válaszom szives tudomásulvételét. Budapest, 1946 október 1. Dobi István s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. (Felkiáltások: Nincs jelen!) A képviselő úr nincs jelen, szólásjoga töröltetik. Méltóztatnak a miniszter úr vála-* szát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tulomásul vette. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Zákányi József képviselő úrnak Nagyatádi Szabó István volt miniszter özvegyének! nyugdíjcsökkentése tárgyában augusztus 28-ánJ előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): n »T. Nemzetgyűlés! Zákányi József nemzetgyűlési képviselő úr a nemzetgyűlés folyó évi augusz* tus hó 28-án tartott ülésén Nagyatádi 'Szabó István volt földmívelésügyi miniszter özvegyének nyugdíjügyében - interpellációt intézett a kormányhoz. Válaszom a kormány nevében a következő : Intézkedtem aziránt, hogy a Központi Illetményhivatal az ügyet vizsgálja M. A Központi Illetményhivatal jelentéséből kiderülő tényállás szerint Nagyatádi Szabó Istvánné özvegyi nyugellátását, minthogy férje elhalálázásakor öt évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezett, a nyugdíjba beszámítható java« dalmazás 20%-ában állapították meg. (1912. évi LXV. t.-c. 54. Va (1) és (2) bekezdés, valaí mint az 1927. évi 6670. , M. E. számú rendelet 7. § (3) bekezdése.). 1944 november l-ig a beszámítható java-