Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-69

159 A nemzetgyűlés 69. ülése Í9Í6. külföldi érdekeltségeket elválassza a magyar érdekeltségtől. Ez az egyik része a dolognak. A másik a pécsi szénbánya ügye, amely mint volt német tulajdon, szovjetorosz érdekeltségbe ment át. A pécsi szénbányák egyharmada azonban magyar érdekeltség. Most az iparügyi kormányzat itt is elmulasztotta a magyar érdekeltséget világosan leszögezni és intézkedni, hogy az egyharmad haszon a magyar államkasszába befolyjék. Az iparügyi kormányzatra tehát ezen a téren is kötelezettség, mégpedig sürgős kötelezettség vár. A harmadik dolog az, hogy a szénbányá-i szat irányítását mi a széngazdasági tanács kezébe raktuk le, az iparügyi kormányzat azonban helytelenül ezt a kérdést kiengedte a ke! zéből, átengedte a Gazdasági Főtanácsnak, mint végrehajtó bizottságnak. Én arra kérem Bán Antal iparügyi miniszter urat, szerezzen érvényt a törvénynek, vegye kezébe az egész szénbányászat kérdését, alakítsa át a szénbányászati tanácsot, amely bizottságba azután vonja be a legkiválóbb bányászokat, a legkiválóbb bányászati szakértőket és így igyekezzék a szénbányászatot fellendíteni. Különben a szakaszt elfogadom. Elnök; A 2. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (felolvassa a 3. §-t, amelyet a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogadott.) Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Napirendünk anyagával végeztünk, ezért javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken délelőtt 10 órakor tartsuk s anraalkí napirendjére tűzzük ki -aa 1946:XV11. törvénycikkel az államháztartás vitelére adott felhatalmazás meghosszabbításáról szóló TOPvényjaviaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni'? (Igen!) A nemzetgyűlés az elnök napirendi javaslatát el-< fogadja-, Tudomására hozom a t Nemzetgyűlésnek, hogy a holnapi ülésünkön tárgyalásna kerülő, sürgősnek minősített törvényjavaslatot a haz»zabállyok 96. §ia, (1) bekezdésének értelmeben nyolcórás ülésben fogjuk tárgyalni. .••.••., T. Nemzeitgyűlés! Nagy Vince képviselő ur személyes megtámadtat ás címén kért szót. A szót a iklépviselő úrnak megadtam. Nagy Vince (msz): T. Nemzetgyűlés! Beszédem után egyik képviselőtársam, Halász Alfréd, beszédem egyik-másik passzusával is foglalkozott és többek között ezeket mondotta: Nagy Vince képviselő úr marxista napot rendezett, mindenért, ami rossz, a marxizmust tette felelőssé, hogy azt a miaírxista pártok csinálták. Én nem ezt mondottam- Az egész Ház fültanúi a volt és a gyorsírói jegyzetek is igazolják, hogy én nem a marxista pártokat, hanem (kifejezetten az egész kormányt és az egész koalíciót tettem felelőssé, közöttük éppen a polgári, a kisgazdapárti miniszterelnök urait, és a kisgazdapárti minisztereknek tettem szemrehányást, hogy a marxista elgondolást tétlenül nézik, sőt azt elősegítik, szolgálják. (Derültség. — Justus Pál (szd): Kégen volt 1918 októbere, képviselő úr!)

6 Tehát ami a évi október hó 21-én, esti törlőkön. l(íü marxizmusra vonatkozilki, én itt a polgári minisztereket tettem ezért felelőssé. • Ezenkívül azt is mondotta Halász Alfréd fcepviselóltársafm és egy közbeszóló elvtársa, mintha én azt mondottam volna, hogy a gyári munkások aránytalanul magas béreket kapnak. Én nem így emlékeztem, de hogy biztos legyek, lementem és megnéztem a gyorsírói jegyzeteket s ezek szerint a mondat így hiamgziiki^ »A gyáripar, amely keresztülment a háború pusztításain, tőkeveszteségekkel, anyagbeszerzési nehézségekkel, eléggé magas munkabérekkel és nagy közterhekkel küzd.« (Justus Pál (szd): Attól függ, kinek elég magas, képviselő úr, nekünk nem! — Ügy van! a szociáldemokrata- és a kommunistapárt soraiban.) A munkásságnak nem elég magas, én is azt mondóim nem tud belőle megélni, hiszen beszédem további során — nem kell tendenciózusaü kiélezni, kiforgatni beszédem igazi szándékát és értelmét — én azt mondottam, hogy a gyáripair szempontjából, amely annyi mindenen, tőkeveszteségen és egyeben ment át, nem túlzottan magas — ellenben azt mondottam azután — és itt úgy látszik, vattát tettek fülükbe igen it. képviselőtársaim — hogy az árakat kell leszorítani, hogy a munkás is meg tudjon élni béréből. Én errevonatkozólag beszédemben eze^ ket mondottam. Megint idézem a gyorsíróijegyzeteket: » Nem a munkások, nem a fo-^ gyasztok érdekeit szolgálja a kormány«, és ennek az állításomnak bizonyítására elmondottam, hogy amikor a kormány a nagykereskedelmet kikapcsolja a gyáripar és a kiskereskedők közül, ahelyett, hogy a fogyasztó és a munkás érdekében ezt megtakarítaná, 10—11 százalékot levonásba tétetne az árból, mint a textilben van, ahelyett azt a rendelkezést adta ki, hogy a gyáripar, amikor nem kiskereskedő- ' nek ad el, tartsa meg magának a nagykeres1

] kedőnek járó 11%-os hasznot. Én ezt is munkás- és fogyasztóellenesnek mondottam. Ha tehát valaki beszédemből munkásellenes, a munkásérdekekkel ellentétes álláspontot próbál kihámozni, ez rosszhiszemű felfogás, amit a magam becsülete érdekében visszautasítok. (Helyeslés a szabadságpárt soraiban.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Most a legutóbbi ülésünkön tett bejelentésünk szerint az írás

J béli miniszteri válaszokat fogom felolvastatni. Következik a miniszterelnök úr válasza Erdei Mihály képviselő úrnak a hantházi gőzmalomnak szövetkezeti birtokbavétele tárgyában _ augusztus 28-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a vá

J laszt felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »T. Nemzetgyűlés! Erdei Mihály nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés 1946. évi augusztusi 28. napján tartott ülésében interpellációt intézett hozzám a hantházi gőzmalom szövetkezeti birtokvétele ügyében. Pallavicini Alfonz sövényházi (Hantháza) malmára vonatkozó elhagyottsági határozatot az Elhagyott Javak kormánybiztosa 1946. évi június hó 12. napján hozta meg. A megyei földbirtokrendező tiamáes kiküldöttei folyó évi július hó 10-én jelentek meg először a szóban lévő malomban adatfelvétel céljából. Ezt a 90 százalékában idegen vámőrlést végző malmot a 600/1945. és a 10.490/1945. M. E. sz. rendelete értelmében az Elhagyott Javak kormánybiztosa jogszerűen nyilvánította elhagyottá.