Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-69
133 A nemzetgyűlés 69. ülése 1946. évi október hó 24-én, csütörtökön. 134 szociáldemokratapárt és a kommunistapárt \ oldaláról: Nem látjuk! Ugyan hol?) mert a magyar népben hallatlan vitalitás él, amely erőt vesz' a csüggedésen és fáradságon. Fel kelj építeni a megkezdett művet. Baráti viszonyt kell fenntartani és azt megerősíteni nagy északi szomszédunkkal, a Szovjetunióval politikai, gazdasági és kulturális vonalon. Ezt diktálja az ország érdeke is, azonkívül, hogy a viszonyok is ezt teszik szükségessé- Jószomszédi kapcsolatokat kell ldéinteni a környező államokkal, különösen pedig a dunamenti népekkel. És baráti kapcsolatokra kell törekednünk a nyugati államok felé is. Kicsiny országnak mindenkivel békességben kell élnie, ha élni akar. Befelé is rengeteg dolgunk van. Be kell fejeznünk a földreformot. Támogatni, védeni kell az újgazdákat, hogy dolgozni tudjanak. Végre telekkönyvileg is tulajdonukba kell adni azt a földet, amelyet a földreform során kaptak. A magyar munkás és a paraszt az ország leghűségesebb, legragaszkodóbb rétege. Nincsenek külföldi tőkeérdekeltségei, nincsenek holdingjai sem, csak dolgozó erős keze, •munkabírása vau. Nekünk teihát itt miagyur földön kell élni és itt is akarjuk megtalálni megélne f ésünket és boldogulásunkat. Minden idegszálunkkal. ragaszkodunk az ország felvirágoztatásához és fenntartás ; nélkül minden dolgozó ki is veszi részét ebből a munkából. Minden erőnket beleadjuk Magyarország' taipraállításának nagy munkájába, de azt akarjuk, hogy a munka eredménye a dolgozóké és ne ,a> heréké, a kizsákmányo-óké, a spekulánsoké legyen. (Helyeslés a Ház minden oldalán. — Babody János (kg): Jól beszél, csak a valóságban is így legyen!) A dicstelenül kimuM' fasisztarendszer vérözönbe, gyalázatba és pusztulásba vitte az országot és annak népét. Reánk maradt a talpraállítás feladata. A magyar dolgozók a felszabadulás után fizetés nélkül, éhesen, rongyosan, fázva takarították el a romokat, körmeikkel kaparták ki az üszkös romok alól a szerszámokat, a gépeket, az üzemek és gyárak felszerelését. Uj életet fakasztottak a romokon, de nem azért, hogy gazdiasági és politikai elnyomóik újból nyakukba vessék a jármot. Mi örömmel dolgozunk és áldozunk egy új demokratikus Magyarországért, de szabadok akarunk lenni, politikai, társadalmi és gazdasági téren egyaránt. Építeni akarjuk a boldogabb magyar jövendőt, de véglegesen és intézményesen likvidálni kell a múlt reakciós rendszerét. Ennek érdekében vállaljuk a népszerűtlen, de szükséges feladatokat is. Mi, a munkások képviselői, propagáljuk a • munkafegyelmet, a többtermelést, az átmeneti lemondást jogos igényekről. De munkánk eredményén ne a kiváltságosok, a tőkések gyarapodjanak, hanem a dolgozó nép. Le kell szállítani a haszonkulcsot és le kell törni az uzsoraárakat. Megengedhetetlen, hogy egyesek csökkentett termelés mellett is olyan hasznot akarjanak zsebrevágni, mint a konjunkturális időkben ez lehetséges volt. Arányosítani kell az árakat és a béreket. Meg kell szüntetni a kirivó ellentéteket jövedelemben és életnívóban. Ne lehessenek dőzsölő herék akkor, amikor emberek tízezrei éheznek és rongyoskodnak. Ne legvenek havi 120 forintos magán- es köztisztviselők, 36 forintos heti fizetéses munkások mellett 10—15.000 forintos vezérigazgatói és egyéb iövedelmek. (Zaj a Ház »minden wldOc ián.) Én azt a 4900 forintot is magasnak találom, amelyet most állapítottak meg maximumként. És én kérdem Nagy Vince képviselőtársamat, hogy hol vanniaki azok az aránytalanul magas munkabérek, melyekről beszélt. A 120 forintos tisztviselői fizetés, a) 30—40 forintos munkabér arányttalanul magasi Ezt nem lehet józan megitéléssel mondani, ezt csak tuda;tos félremagyarázással, vagy a tények nem ismeretében állíthatja vialaikiÀ munkásság heroikusan csökkenti le a maga igényeit és dolgozik. (Pászthory István (msz): Nem a munkásságról van szó! — Justus Pál (szd):. Hát kiről? — Zaj a szociáldemokratapárt és a kommunistapárt oldalán.) Ne mondja senki a magyar parlamentben, hogy a magyar munkásnak • aránytalanul magas a fizetése. (Justus Pál (szd): Elég szégyen! Megjegyzik maguknak a magyar munkások!) Követeljük a javak igazságos elosztását élelmiszerben és iparcikkekben. A közellátás legyen aktívabb. Nem szabad _ megtörténnie annak, hogy míg a piacokon nincsen tojás, a likőrgyárakban ^tojásos likőrt gyártanak elvonva a betegektől és gyermekektől ezt a fontos tápszert. Nagy Vince képviselő úr beszélt a marxista pártok 'kereskedelemellenes magatartásáról. Marxistia-napot rendezeti A képviselő úr ugyan nem illetékes a marxizmus. magyarázatára, de joggal nem állíthatja senki, hogy ami rossz ma, azért a felelősség a marxizmust terheli és azt a marxista, pártok csinálták. A ; koalícióban tudvalevőleg nemcsak marxista pártok vannak, tehát ha a koalíciós kormányzásban hibák történnek, akkor nem a marxista pártokat lehet ezért felelősségre vonni. (Pászthory István (msa): A primhegedűt ők játsszák! — Egy hang a kommu« nistapárt oldaláról: Maguk meg a kontrát/j Arról beszélt a ' képviselő úr, hogy kereskedelemellenes tendencia nyilvánul meg a marxista pártok részéről. Nem a kereskedelemmel szemben viseltetünk mi ellenséges magatartással, hanem a helyzetükkel visszaélő kereskedőkkel szemben, a feketézőkkel, a láncolókkal és árdrágítókkal szemben. Budapesten nincs hagyma, hetek óta. keni lehet hagymát kapni és kiderül, hogy Makón ott rothad ,a hagyma sok vagonszámra és nem tudott feljutni Budapestre a nagykereskedői spekuláció miatt. Ezért ki felelős? (Egy hang Ù ftisiga'zdapárton: A vasúit nem biztosítja a kocsikat és nincs pénz!) Es akkor kereskedelemellenes az a magatartás, amellyel mi követeljük, hogy a termelőtől a fogyasztóhoz minél rövidebben jusson el az áru? (Helyeslés a szoeiáldemokratapárt soraiban. — Közbeszólás a- kommunistapárton: Nem szabad félremagyarázni!) Igenis ellenségei vagyunk az árukapcsolásnak, amikor valamely kereskedő csak akkor akar egy ritka árut eladni, ha ^valaki vásárol mellé másikat is, amelyen bőségesen tud keresni. (Egy hang a kisgazdapárt soraiból: Hiányzik az erélyes intézkedés!) Igenis erélyesen üldözzük az olyan kereskedői magatartást, amely a múlt napokban is a razziákon kitűnt, hogy most a tél küsizöbén, amikor nem lehet egy méter flanellt kapni, nem lehet kicsi gyermekeknek ruhát kapni, akkor raktárban rejtegetik kereskedők a textilárut, a flanellt (Felkiáltások a szabadságpárt soraiban: Hol a gazdasági rendőrségi) és nem (tud (hozzájutni a közönség, mert elrejtik az árut, • várják a jobb körülményeket, hogy kéz .alatt I adhassák el az árút. 9*
