Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-69

109 A nemzetgyűlés 69. ülése 1946. bály egyébként is csak ideiglenes természetű; Ilyenkor fokozottan visszás lenne, ha ezt a rövid élettartamot felhasználnák természetüknél fogva hosszabb időre szánt rendelkezések /kibocsátására, olyan intézkedések telteiére, amelyek mélyebben ágyazódnak bele az állama életbe és később hozzájuk nyúlni már bajos. A helyzettel való' visszaélés volna, ha mégis jogot formálnának erre ahelyett, hogj a legszűkebben értelmeznék a felhatalmazás körét. A pillanatnyilag megadott hatalmi helvzetnek ez a hosszú távra való kihasználása ma már annál súlyosabb visszásság lenne, mert tudjuk, hogy a felhatalmazás csupán meghosszabbított életét éli még és rövidesen vége lesz, teret engedve a rendes parlamentáris kormányzásnak. A bizottság véleménye tehát szintén az volt, hogy figyelemmel ezekre a körülményekre is, a most előterjesztett felhatalmazást vitás esetekben mindig szűkítőleg kell értelmezni. Ezért foglaltuk az együttes bizottsági jelentésbe az alábbiakat (olvassa): »Az együttes bizottság ezúttal is felhívja a kormány figyelmét az 1946 :XVI. te. 1. §-ának (2) bekezdésében foglalt azokra a korlátozásokra, amelyek a nemzetgyűlés által alkotott törvényektől eltérő, közjogi vonatkozású rendelkezéseket tartalmazó, a közigazgatás szervezetét megváltoztató, új büntettet megállapító vagy bűntettre nézve a törvényben meghatározottnál súlyosabb büntetés alkalmazását rendelő rendeletek kibocsátását — kivéve az államháztartás egyensúlyának helyreállítására és a közellátás biztosítására irányuló rendeleteket — kizárják.« T. Nemzetgyűlés ! Ilyen kérdések főleg a közigazgatási és hasonló természetű rendelkezésekre vonatkozólag merülhetnek fel, mert közjogi és büntetőjogi esetekben az ügyek természeténél fogva eklatánsabb, hogy mi esik a határon túl vagy innen. Közigazgatási kérdéseknél inkább előfordulhat, hogy azok jelentőségét bagatellizálják és ezen a címen rendeleti hatáskörbe szorítják bele. Ilyen vitás esetekben a válasz tehát csak az lehet, hogy arra a felhatalmazás nem terjed ki. A közigazgatás szervezése, az egyes közigazgatási szervek hatáskörének megállapítása, személyi összeállításuknak és működésük rendjének szabályozása mind olyan kérdések, amelyek törvényhozási útra tartoznak, azokat törvényjavaslat formájában a nemzetgyűlés elé kell hozni és nem lehet rövid szóval, rendeletileg elintézni. (Termay István (msz): De ez nincs benne a javaslatban!) A törvényjavaslat 2. §-ában benne van. Ismétlem, ez volt a bizottságnak is álláspontja és én kötelességemnek tartom, hogy amikör a bizottság nevében a törvényjavaslatot elfogadásra előterjesztem, azt ebben az értelemben — a kivételesség és ideiglenesség jegyében — tegyem meg. Meg kell még jegyeznem: a felhatalmazás nem azt jelenti, hogy általánosságban rendeleti úton kormányoztassunk, hanem csak azt a lehetőséget, hogy a megadott keretek között szükség esetén kivételkép rendeletileg is lehessen intézkedni, tehát irányelv marad az, hogy esetenként való külön ok hiányában a kormány törvényjavaslatok beterjesztése útján gondoskodjék a felmerülő kérdések rendezéséről, úgy amint az a parlamentáris kormányzás fogalmához tartozik. évi október hó 24-én, csütörtökön. 110 T. Nemzetgyűlés! Ezeket azért tartottam kötelességemnek leszögezni, mert tudjuk, hogy a jogalkalmazásban a határon álló, vitás esetekben a törvény miniszteri és még inkább parlamenti indokolásához nyúlnak vissza és abból olvassák ki a helyes értelmezést. A törvényjavaslat 2. §-a a szénbányászat államosításával kapcsolatos kártalanítást szabályozó törvényjavaslat benyújtására megszabott határidő meghosszabbítását kéri. (Felkiáltás a szabadságpárton: Ejha!) Ennek miniszteri indokolásához csak azt kívánom hozzáfűzni, válaszul a bizottságban elhangzott felszólalásra, hogy a meghosszabbítás nem jelenti a kártalanítás kérdésében eddig elfoglalt álláspont megváltoztatását. A kormányzat — mint a miniszterelnök úr éppen az utóbbi időben többször kijelentette — megingathatatlanul a magántulajdon elvi alapján áll, mert ezt kívánja a gazdasági élet nyugalma és biztonságérzete is. Szükségesnek tartottam ezt a külföldi megítélés szempontjából is kiemelni. A bizottságban elhangzott az a kívánság, hogy az államosítás eddigi eredményéről, különösen gazdaságosságáról őszinte és rövid határidőhöz kötött jelentés tétessék a nemzetgyűléshez. Ezt az előterjesztést, mint indítványt az együttes bizottság elvetette, azonban mint előadó, kötelességszerűen továbbítom az ipar^ ügyi miniszter úrhoz saját hatáskörében való megítélés végett. (Dénes István (pk): Nagyon helyes!) T. Nemzetgyűlés! Amidőn az elmondott pár szóban bátor voltam a felhatalmazás^ elvi alapjait is megrajzolni, azzal az óhajtással fejezem be előterjesztésemet, hogy mielőbb, most már alaptételeiben is érzékelhető valóságként bontakozzék ki a magyar parlamentarizmus, nem féltékenységből, de felelősségtudattal ragaszkodva a közhatalom gyakorlásához, mert a magyar néptől kapott megbízatásának könnyelműség és kényelmeskedés nélkül saját közvetlen munkájával kíván eleget tenni és törvényhozói feladatát sajátmaga kívánja betölteni, hogy a választók akaratát minél közvetlenebbül, hiven és teljesen érvényre juttathassa. (Helyeslés a szabadságpárton.) Elnök: Szólásra, következik a kijelölt szónokok közül? Vörös Vince jegyző: Nagy Vince! Nagy Vince (msz): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt soraiban.) A nemzetgyűlés felhatalmazásából immár majdnem egy éve rendeletekkel kormányoz a minisztérium. A kormány azzal indokolta a rendeleti kormányzás szükségét, hogy a gazdasági élet rendjének, az államháztartás egyensúlyának, valamint a közigazgatás ziavartalan menetének biztosítása érdekében van erre szükség. Nos, a kormány élt a felhatalmazással és egyre-másra bocsátotta ki a (rendeleteket, korlátlan gazdasági diktatúrát gyakorolt az országban, most tehát, amikor egy új felhatalmazásról» a felhatalmazás meghosszabbításáról van szó, le kell mérnünk, hogy vájjon ez a gazdasági diktatúra és a rendeletekkel való kormányzás milyen eredményekkei járt ós az eredmények vagy az esetleges eredménytelenség indokul szolgálhat-e arra, hogy újabb felhatalmazást adjon a nemzetgyűlés a rendeleti kormányzásra. Ha a forimt bevezetése előtti időig megyünk vissza, — mert hiszen addig: a rendeleti kur.mányzásnak mintegy nyolc-kilenc hóiaoja telt