Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-88
1023 A nemzetgyűlés 88. ülése 19â7. lótolvaj remdőrpairanosnok it'élt internálásra?« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §-(2) bekezdése szerint minősülő, a 9. § 6pontja értelmében felhatalmazásra, hivatalból üldözendő, Magár i István kiszombori lakos, vot kiszombori rendőrparancsnok sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A magyar rendőrség, vidéki főkapitánysága mint a sértett felettes hatósága a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1945. évi .december hó 3. napján 4667/1.—1945.•' szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi* közlemény »Futó Dezső« szerzői megjelöltessél jelent meg, ennélfogva nevezett képviselőt mint szerzőt terheli - a sajtójogi felelősség' a sajtótörvény 33. §-a értelmében. • A bizottság megállapítottal, hogy a megkeresés illetékes hatóságból érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelnitezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog, fenn, javasolja at. Nemzetgyűlésnek, hogy Futó Dezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az Ügyben függessze fel.« Elnök: Ríván valaki a mentelmi bizottság jelenléséhez hozzászólni I (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és >ai tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik ' a (határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés Futó Dezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 113. számú jelentésének tárgyalása Futó Dezső képviselő mentelmi ügyében. Orbán László előadó urat illeti a szó. Orbán László (kp) előadó (olvassa): »A budapesti főáXiamügyészség' 18046/1946. f. . ü. iszám alatt Futó Dezső nemzetgyűlési képviselő \ mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti büntetőtíörvényszék B. ÍV. 5102/5— 1946. számú megkeresése szerint nevezett képviselő, mint szerző ellen Zombor Gábor tóalmási lakos, főmagán vádló 'feljelentésére a „bíróság büntető eljárást indított a Kis Üjság című politikai napilap 1946. évi február hó 10. napján kiadott 30. évfolyaim 34- számában »A.z ^elmebajos Oláh úr, akit nem lehet felelősségre vonni... furcsaságok Vésztő életéből — A tóalmási három nagy« cím alatt megjelent cikk tartaima, de különösen annak következő kitételei alatlt: • ' »a tóalmási hármas fogat.. •« »szomorúan világosítottak fel barátaink, hogy a sok aayagot a faiiu »Uagy, trió ja« osztotta széjjel. Ennek a teljhatalötminai uralkodó triónak tagja. Zombor úr, Szabó János 7 és JEnd Mór. Sok dicsőség bizony nem fűződik a nevükhöz.-Zombor még 1939-ben a \nyilas MatoiLcsy fökorteisé volt, Nyilvápi ezen a téren szerzett érdemei alapján ma a politikai rendőrség főtanácsadója. Ügyiétszik, nagyon biztos a dolgában, mivel még a tavasszal kijélenteOte, hogy felettes hatóságot nem ismer. A tóalmásiak szeretnék, ha megiamerkede* a hatóságokkal, de nem mint tanácsadó, hanem mkit vádlo/tt.« »Van azonban , egy "harmaduk tagja is ennek a társaságnak. End Mór úr.. •« »Arra is kíváncsiak a tóalmásiak, hogy Kalla Gábor házában miért van évi január hó 24-én, pénteken. 1024 * • * még mi)ndig pártihelyiség, amikor azt már több hatóság elrendelte kiürítésre. De Zombor úr, úgy látszik, nemcsak a felettes hatóságokkal áll hadilábon, hanem .a magán<tu ajdonnjpl is.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek Zombor Gábor tóalmási lakos, főmiagánvádló sérelmére az 1914:XLI. te. 2. Vába ütköző, a 4 V (2) bekezdése szeirilnt minősülő, sajitó-útján elkövetett becsületsértés vétségének ftényállladéki elemeit látszanák kimeríteni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, de az előzetes, nyomozás f szerint a cikk szerzője Futó Dezső nemzetgyűlési képviselő. Ennélfogva a vádi- tárgyává tett hírlapi közleményért nevezett képviselőt, mint szerzőit terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmiében. A bizottság megállapította, hogy a 'megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés »nevezett képviselő személye és a védelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja, a t Nemzetgyűlésnek, hogy Futó Dezső nemzetgyűlési képviselő menteimii jogát ebben az ügybein függessze ; fel.« r Elnök: Kíván valaki a meptelm* bizottság jelentéséhez hozzászólnil (Nem!) Ha szólni senki neon kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítomKövetkezik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltőztatnak~e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni! (laen!) Ha igen, határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés Futó Dezső (képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette.. Következik a. mentelmi bizottság 114. számú jelentésének tárgyalásta Pécsi József képviselő mentelmi ügyében. \ Bencze Imre előadó urat illeti a szó. Bencze Imre (kg) előadó (olvassa): »T. Nemzetgyűlési A népfőügyészség NfP 5803/ 1946/4. szám alatt, a győri népbíróság Nb. 622/1946. számú megkeresése alapján Pécsi József nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, nevezett képviselőnek'1946, évi március hó 4. napján, Enesén tartott gyűlésen elmondott beszédében foglalt egy olyan kijeleihtés állapján, amelyben az 1945: XII. te. 1. §-ával törvényerőre emelt, az 1440/1945. M. E. sz. rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. Ml E. számú rendelet 13. §-ának 7. pontjába ütköző, háborús bűntett tényálladéki elemeit látja fennforogni. A. kérdéses gyűlésen Pécsi József — az illető külállam közelebbi meghatározása nélkül — T— általánosságban tartott olyan Ikijelentést tett, amely a népbíróság megkeresése szerint a népek háború utáni együttműködésének megnehezítésére alkalmas. A vád alapját — a népbírósági eljárás rendszerétől eltérően — nem egyes tanukkal felvett s egyénileg aláíratott jegyzőkönyvek, hanem egy tanuk által alá nem írt nyomozati jelentés képezi. Ez a nyomozati jelentés viszont — éppem a kérdése» kijelentést illetőleg — egyes olyan súlyos tárgyi tévedéseket és ellentmondásokat tartalmaz, hogy ann'ak a ténymegállapításait aggálytalannak tekinteni nem lehet, Pécsi József nemzetgyűlési képviselőt a bizottság meghallgatta, lamitooris azt adta elő, hogy a kérdéses kijelentést nem tette meg, illetőleg nem az inkfriminált formában tette,
