Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-88

)'.'•'•' 1015 A nemzetgyűlés 88. ülése 1947, zaklatás esete forog-fenn. A bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek^ bogy Szurdi István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel.« Elnök: Kíván valaki a mentelmi bizottság jelentéséhez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni! (Igen!) Ha igen, határozatként ki

r mönÖom/ hogy &, nemzetgyűlés Szurdi István "• képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függesztette fel. . Következik a mentelmi bizottság 106. számú ~ jelentésének^ tárgyalása Szurdi István képviselő úr mentelmi ügyében. * Borbély János előadó urat illeti a szó. Borbély János (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém előterjeszteni a mentelmi bizottság 106. számú jelentését <a rágalmazás vétségével^ gyanúsított Szurdi István nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében, *" (Olvassa): »T. Nemzetgyűlés ! A budapesti fő államügyészség 6.929/1945. fü. szám. alatt Szurdi István nemzetgyűlési képviselő mentelmi | jogáriak felfüggesztését kérte, inert a gyöngyösi járásbíróság- B. 8.118/1945. számú megkeresése szerint Ripka Dezső városi javadalmi pénztáros, gyöngyösi lakos, főmagáh/* várlló feljelentésére nevezett képviselő ellen büntető eljárás tétetett folyamatbai, mivel Szurdi »-István mint a Szociáldemokrata Pártnak hevesvármegyei titkára, a Gyöngyösi - Szabad Szakszervezetek összvezetöségéhez intézett, 1945. évi szeptember hé 13. napján kelt levelében főmagánvádló személyére vonatkozólag a következő kitételeket használta: »Az utóbbi időben a város nyugalmát, politikai hangulatát egy kis klikk, először suttogó, majd később nyilvános, azt kü retően fali újságon .keresztül különböző hazug, vádakkal és állításokkal felkavarta. Ez a kis klikk személyes természetű harcához minden eszközt megragadott és a legutóbbi időbea azzal ienyegetcdzik, hogy teljesen személyi termé- < szetü. legfeljebb !á Szociáldemokrata. Part * belső ügyét jelentő kérdések elintézésére a szakszervezeteket fogják igénybevenni«. »Ennek à társaságnak főmozgatója az -állandóan fenyegetőző, magát Napóleonnak- képzelő Ripka Dezső, aki szerény véleményem szerint mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy szakszervezeti vezető legyen, — dehát ez> nem tartozik rám.« »Ripka Dezső saját pártjában is ellentmondást nem tűrő, veszekedés természetével megbontani igyekezik a belső egységet. Ügyébom a központi pártvezetőség által eljárás folyik, a közponfi kiküldöttek, jelenítése alapSúlyosabb cselekményei a "következők: Legutóbbi pártvezetőségi ülésen, amit a központi kiküldött vezetett le, nem jelent meg.Másnap -bevallottal hogy azért nem tudott előjönni, mert leitta magát. A helyi szervezet felkérte őt szervezési ^unkára, amit elhárított magától azzal, hogy mint rokkant, nem tud vidékre kimenni. De amikor a szakszervezet kiküldte őt hivatalosam az igazoló bizottságba s. ezért fizetés járt, akkor már kiment vidékre. A rendőrségen fasiszták ügyében eljárt. A szociáldemokratapárt nevében, de annak megbízása nélkül a párt érdekei ellen cselekedett. A pártfegyelmet többszöri figyelmezévi január hó 2i-én, pénteken. 1016 tetés ellenére számos alkalommal súlyosan megsértette.« »Természetesen 'ez nem állt Ripka Dezső érdekében, mert neki egy volt a fontos, a személyes hajsza, nem pedig az igazság.« »Ripka Dezső eszközeire jellemző, * hogy ; ezt a gyászos alakot akarta «< szocialdemokratapárt vármegyei titkárával szembeállítani.« »De a szakszervezeti célkitűzéseknek és elgondolásoknak is csiak gátlója Ripka Dezső, mivel úton-útfélen hangoztatja, hogy csak az ipari munkásságnak van helye a szakszervezetekben és a, vezetésben.« A feljelentés tárgyát képező ezen cselekmény az 1914 :XLI. te. 1. §-ába jütköző és a 3. § második bekezdése• szeriint minősülő, Ripka Dezső gyöngyösi javadalma pénztáros »érelmére r elkövetett rágalmazás vétségének tényálladéki eleiméit látszik feltüntetni a megkeresés szerint. A mentelmi bizottság megállapította, liogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a védelmezett bűncselekmény között nem latszik ugyan kétségesnek, de mivel a menteni bizottság a Szurdi István képviselő által előadottak ailaipjáh és aiz iratokbél is meggyőződött arróL hogy nevezett a szóibanforgó levelet a szociáldemokratapárt vármegyei titkári mi- ( nőséséiből folyó kötelezettségből, a párt belső békéjének biztosítása céljából olyan párttag, etilem irttJa, akit a párt, szervezeti szabályzatanak II. 7- §-a alapián szabályszerű határozattal tagjai sorából kizárt, ezért a bizottság -'zaklatás esetét látja fennforogni és javasolja a nemzetgyűlésinek^ hogy Szurdi István nemzetgyűlési képviseilő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze'fel.« (Helyeslés a szociál* demokrata várton.) Elnök: Kíván valaki a menteiltaii bizottság jelentéséhez hozászólni? (Hegymegi Kiss Pál (msz) szólásra jelentkezik.) Hegymegi Kiss Pál képviselő urat illeti a sző. y Hegymegi Kiss Pál (msz) : T. Nemzetgyűlés! A kérdés lényegével intem kívánok foglalkozni, bár lehelt, hogy bíróként talán fel is i mentertiém aztij aki rágalmazása eljárás ailá ke-, rjilt. Engem csak meglep a neimzetgyűlé& mentelmi bizottságának mai gyakorlata. Tudniillik, a rágalimazási ügyek rendesen magáin vád alapján indíttatnak, amikor az illető fél attól követel elégtételt, akit most a mentelmi jog véd

% A régi gyakorlat is az volt, hogy ezekben ,ia kérdésekben sízabad folyást kell engedni az «Ijárásnak, mert ha valaki vádol, vagy ha valakit^— mondjuk — rágalmaz, abban az esetiben éppen .politikai és erkölcsi kötelessége felelni a bíróság előtt, vagy a maga igazát bebizonyítani. Ezt a kérdést nem helyes egy olyan tisztes, hatalmas jog, mint a menitèimi jog liejpílle alá helyezni. (Justus Pál (szd) : összeesküvőket néni kell védeni! — Zaj a szociáldemokratapárton. — Ternay István j (msz) : Ugyan kérem! Hogy tartozik ez ide?!)" Ezzel a közbeszólással nem,-is foglalkozom: Nem tartom hely én valósaik, ha voltaképen két ember közötti politikai vita kérdésében i áDLástfoglakmk s a kérdésnek a tisztázását a mentelmi jog leple alá helyezzük. Ezt akartam a magam részéről tisztelettel előadlni. (Drózdy Győző (msz): Súlyos precedens ez! — Zaj a szociáldemoknatapárton. — Egy fiang a szabadságpárton: Majd ha mi kerülünk (hasonló, helyzetbe!) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!)