Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-86

957 A nemzetgyűlés 86. ülése 1947 Saláta Kálmán és Jaczkó Pál képviselők men­telmi jogának felfüggesztését tárgyalta. Kiada­tásukhoz iái Dulin előadó úr által kimerítően es objektíve ismertetett tényállás nyomán (készséggel hozzájárultam, mint-ahogy pártunk ismét hozzájárult a két képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez. Ugyanazon a napon, anélkül, hogy arra a délutánra ki lett volna tűzve a további kép­viselők ügyének tárgyalása, az elnök úr fel­kérésére fél 5-től tovább együtt maradtunk. En magam is 6 óráiig voltam. ott és még min­dig semmiféle újabb iratok nem érkeztek. Ak­kor_ ,n éh anyuinknak, Orbán és Révész bizott­sági tagtársaimnak, valamint magamnak is egyéb elfogílaltsiágulrik miatt el kellett távoz­nunk, tehát e most tárgyalt hat képviselő mentelmi ügyének bizottsági tárgyalásán nem vehettem részt. Nem ismertem, az lírátokat és ezért kötelességemnek tartó ttani, mint men­telmi bizottsági tag, hogy tegnap délután be­ültem az elnöki irodába és alaposan, az első betűtől -az utolsó betűig és szóig áttanulmá­nyoztam az iratokat. Azoknak ismeretében szólalok fel. T. Nemzetgyűlés! Két olyan képviselő úrra, mint Farkas Mihály kommunista képvi­selőtársam és egy személyben a mentelmi bi­zottság eltaöke, valamint Zsedényi Béla volt nemzetgyűlési elnök úrra hivatkozom, hogy az első Nemzetgyűlésen mint a mentelmi _bi­zottság tagja, olyan hivatásommal járó objek­tivitással teljesítettem < kötelességeimet, hogy •sohasem néztem a napirendre kerülő ügyek­ben az illető képviselők pártállását és éppen én voltam az, Rupert Rezső akkori képviselő­társaimmal együtt, aki két kommunista kép­viselő kiadatási kérelmével szembein a végső­kig verekedtem a mentelmi jog fel nem füg­gés ztése mellett azért, mert nem láttuk meg­alapozva és nem láttuk az alkotmányjogi elő­feltételeit annak, hogy annak a kéti kommu­nista képviselő úrnak mentekrá jogát felfüg­gesszék, és velünk szemben a kommuniis|ta­párti .képviselő urak voltak azok, akik minden formán túJlitéve magukat, azt kívánták: mint­hogy ők meg vannak győződve arróL hogy ez a két képviselő gazember, függesszük i fel mentelmi jogukat. Én, t. Nemzetgyűlés, akkor is, és most is tniem az egyes képviselő urak személyes jogait néztem és nézem, hanem nézem 'azt az alkot­mánybiztosítékot, amelyet a mindenkori tör­vény hozótestület részére a mentelmi jog je­lent, mert alaposan, szigorúan és objektíven kell megvizsgálníuiik pártállásra való tekintet nélkül, hogy vájjon fennforognak-e az egyes adott esetekben a mentelmi jog felfüggeszté­sének alkotmány jogi és politikai feltételei. Ha nem, iákkor ne tegyünk eleget zaklató megkere­séseknek, amely ekbela a hatóságok vagy saját iniciiiativájukból vagy pedig a kormány intéz­kedésére és utasítására sokszor elhamarkodva és megalapozottság nélkül kérik egyes képvi­selők mentelmi jogának felfüggesztését. Éppen abban rejlik a mentelmi jog alkot­mányjogi biztosítéki jellege, hogy ne minden lelkiismeretes vizsgálat nélkül, egyszerűen a megkeresés tényének tegyünk eleget, mert akkor bekövétkezhetik, hogy turnusokban ké­rik ki a képviselőket ós turnusokban függeszti fel a képviselőház a mentelmi jogot; és ha alap­talan vagy kevésbbó megalapozott megkeresési kérelmekkel jönnek s ha ezt a kérdést feliile­évi január hó 21-én, kedden. 958 tesen és könnyelműen kezeljük, ez úgy megrit­kíthatja a törvényhozók sorait, — nemcsak er­ről a nemzetgyűlésről van szó, hanem a min­denkori törvényhozásról — hogy a végén ön­álló, független törvényhozásról beszélni nem lehet. (Justus Pál (szd): Ki fog akkor össze­esküdni?) T. Nemzetgyűlés! Ezeket bevezetésül mon­dottam el azért, hogy a magam objektivitását igazoljam, és ha meg tudtam védeni az első nemzetgyűlés mentelmi bizottságában két kom­munista képviselőt a mentelmi joguk felfüg­gesztésére irányuló, szerintem meg nem alapo­zott hatósági kikéréssel szemben, akkor most, a tegnap délután több órán át tartó irattanul­mányozás alapján vagyok bátor a következő helyzetképet festeni a t. Nemzetgyűlés elé er­ről az egész összeesküvési komplexumról, amelynek nagyrészét igen részletesen és objek­tíve ismertette Dulin államtitkár, előadó úr. Ezt az_ előadást én inkább csak kiegészítem és hogy ismétlésekbe ne bocsátkozzam, leszöge­zem, hogy minden úgy van, amint Dulin elő­adó úr és Marosán előadó úr itt elmondták, azonban a következő kiegészítést kell hozzá­fűznöm. Ebben az úgynevezett összeesküvési kom­plexumban két vonal van. (Nagy zaj és felki­áltások a kommunista és szociáldemokrata párton: Miért » úgynevezett« 1! Nem »úgyneve­zett«. Tényleges!) Meg méltóztatnak látni, ihogy az egyik részét én nagyon komoly és súlyos összeesküvésnek minősítem, és csak a másik részére mondom, hogy »úgynevezett«. Itt két vonali van, egy katonai vonal és egy civil vonal. (Egy hang a kommunistapárton: Mindkettő összeesküvés.) Katonai vonalon egy hetes bizottság intézkedett, ez szabta meg a cé­lokat, ez csinálta meg a szervezkedést, ez csi­nált mindent. (Rajk László belügyminiszter: Rosszul tudja a leckét! — Zaj a kommunista és a szociáldemokratápárton!) Elmondom én mindenféle dopingolás nélkül a mondanivaióf mat. (Egy hang a kommunistapárton: Lehet, hogy valahonnan dopingolták! — Zaj. — Az el­nök csenget.) Ennek a hetes vezérbizottságnak négy katona tagja és három civil tagja volt: Saláta Kálmán dr., Héder János (Egy hang a szociáldemokratavárton: Kiss Károly.) — ő nem volt tagja — és Arany Bálint. Amit ez a hetes bizottság és az ezen a­vonalon iműködő emibereik 'csináltak, az : sza­bályos összeesküvés jogilag is, az kimeríti a bivialtkozoltitl töirvényoiilíiklbe ütköző bűncselek­mény kritériumait is, éppen ezért nemcsak Saláta, aki tagja volt, hanem mindazok is, akik ennek tudatában ennelk a íbiizottjs áginak parancsait teljesítették és együtt működtek vele, igenis, nern méltóik ama, ihiogy fegy szónyi védelemben részesítsük őket, sőt csak la legnagyobb felháborodással beszélhetüníkl róluk, és ezek országunk jóMrnevének külföl­dön való sárbataposása mialtt^is és az alkotó, újjáépítő munkai \ akadályozása és felforga­tása kísérlete' miatt is odaiadandók illetékes bíráik elé. (Egy hang a kommunista vártról: Helyes! Most üljön le!) Amd most az)t a hat képviselőt Illeti, abiflanek ügyét most itt Marosán előadó úr előadásában tárgyaljuk, az eddigi adatok lalapján megállapítottam, hogy a ihetes bi­zoititságban ezek közül senki sem volt benn, de közülük négyen: Kiss; Sándor, Horváth János, Vatai László és Gyulai László benne

Next

/
Thumbnails
Contents