Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-83

889 A nemzetgyűlés 83. ülése 1946. évi december hó 18-án, szerdán. 890 gosultakról, azt a büntetést kell adnunk, hogy földjeikből adjanak vissza és azok* ä szerencsétlen nagyosaláaú f öldmunká'sok» akik igényjogosultak és akiket visszaélés folytán nem juttattak földhöz, kapják meg ezeknek a bizottsági tagoknak a földjeit (Kiss Ferenc (f elegy házi) (msz): Mi ie)sa a hadii'ogîyokkai°î) \ Ezért indítványt leszek bátor a t. Nemzet , gyűlés elé terjeszteni.. À törvényjavaslat 3. \ §-ának új (5) bekezdéseként indítványozom .a következő szöveg

1 felvételét^ (olviïssiu: »A megyei földhivatalok kötelesek haladéktalanul felülvizsgálni az egyes községi fpldigéuylő bi

1 • zottságok által a bizottsági egye* tagoknak és rokonságúknak juttatott földek nagyságát és miinőségét, vaílfamint e bizottsági tagoknak a, juttatás előtti időpontban vo}t'földbirtokaik}-' mámyát, s ennek megtörténte után" az Országos Földbirtokrendező Tanácsihoz olyértelímű javaslatot felterjeszteni, mely szerint a. valóban igényjogoislilítsággál rendelkező bizottsági tagok csak: olyan . nagyságú f öldhözjuttatásban részesüljenek,* amely az • egyes községekben történt föld-juttatások átlagának ' megfelel. Amennyiben egyes községekiben az egyes földigénylő bizottságok a törvény'szerint_ elsősor-, ban a földhözjuttatandö ós igényjogosult családokat hagyták ki a földhöz juttatásból, viszont a földigénylő bizottságok tagjai a/ may guk, vagy rokonságuk részére' a közéüátlagnál több földet juttattak, az ilyen bizottsági ta-' gok, az illető községben eszközölt legkisebb juttatásban része-síttessenak, A megyei földhivatalok kötelesek egyidejűleg minden egyes községben a fölcthözjuttatásban nem részesített igényjogosultak jegy- zekét iá családi állapot^ feltúsatetíésé mellett elkészíteni és na jelzett javaslattal egyidejűleg, az Orsfágos Földibirtokrendező Tanácshoz feiterjestzteni.« . így azután tiszta képet fogunk kapná, hogy mely íöldigémylő bizottságok^feledkeztek meg «*; magukról és hagyták • cserben a f öldliigénylo népei (Dajkovich Ferenc (kg): Akkor az egészet, újra kellene csinálni, olyan sok helyen volt ez! — Milassin Kornél (kg'): Újra keli osztani az egészet!) Nem, t. képviselőtársam, én számadást csin*áltam már és > a hozzám befutott adatok szerint; körülbélül százezer katasztrális hold lesz az a mennyiség^ amely az ilyen megtévedt földigénylő bizottsági tagoktól visszajáró földekből kiutalható. Azért tartom ezt fontosnak, t. képviselőtársam, ezt a kérdést ilyen formában tisztázni ós leszögezni, mert igen nagy elkedvetlenediést okozott a' földosztással szemben a 400.000 fqldhöz neím jutott földmunkás család kóréhein*' ez az állapot. Azt mondják: hogyan, ' az a Péter kapott 15 holdat, amikor neki volt 5 -hold földje, én pedig nem kaptam egy dekát sem? Tejhát e kérdés rendezésének t. képviselőtársam, -most van itt az ideje, nem pedig azután,-hogy ne keletkezzék utóbb egy hatalmas mozgalom azzal, hogy-gyerünk, kezddük elölről, a, dolgot. Ezért akarom ezt leszögezái és ezért szeretném, hogy bitosíttassék I ennek a rendez^ésiiek lehetősége: Mély tisztelettel kérem ezért a nemzetgyűlés minden tagját, hogy a földosztásból kihagyott többszázezer földmunkáscsálád érdeké- ' ben fogadják el ezt a kétségtelenül jogos és igazságos" indítványomat,. mert ezzel elejét fogjuk vemmá a további kellemetlenségeknek, tá

r madásoknak, izgatásoknak és félreértéseknek. .(Öonálh Ferenc (kp) államtitkár: Folyik a revízió!) Legyen benne ez a /Végrehajtási utasításban, t. képviselőtársam, d.e 'benne kell valahol lennie, mert az igazságot kell szolgálni; T. Nemzetgyűlés! Mivel a földigénylő bizottságok szerepüket be is fejezték, én a törvényjavaslatot helyesnek tartom és elfogadom., Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül ? Vörös Vince jegyző': Vásáry József! Vásáry József (msz): Igenét. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat sem címében, sem lé: * nyégében nem fe'lel meg a hozzáfűzött várako- ' zásoknak. Azt mondja, hogy befejezi a földreformot. Nem fejezi be, mert hiszen méltóztatnak látni, "hogy már az 1. § azt mondja, hogy- azokban a községekben, ahol ezt a földreform zavartalan végrehajtása feltétlenül szükségessé teszi, elrendelhetik a .földigénylő bizottság fenntartását vagy újbóli felállítását. Ez korlátlan lehetőséget ad,'mert hiszen, egészen biv '• zonytalan feltételhez van kötve, hogy mikor kezdje meg a földigénylő bizottság újból a mű> ködését. És hol van a garancia arra /nézve, amit éppen Kállai képviselő úr vetett té\, hogy ezeket a földigénylő bizottságokat majd valóban nem fogják-e' felhasználni a reakciósok — •mindennek' megvan á lehetősége — és a földigénylő bizottságok nem fogják-e a földeket megint illetékteleneknek juttatni. De tovább megyek. Azt, hogy a 3. § szerint nemcsak a megyei földhivatal és az országos földhivatal, hanem az új birtokosok szervezete is beleszól ezekbe a kérdésekbe?, megértem, de hogy miért kell bevonni a nemzeti bizottságot, azt már igazán nem tudom megérteni. A nem- J zeti bizottságról mindenki* tudja, hogy szükség volt rá abban az időben, amikor nem volt sem-" mi más szerv, ma már azonban van három/ vagy négy szerv is, amely szakszerűen foglalkozik a földkérdéssel míg a nemzeti bizottság ' semmi más, mint tisztán egy politikai szervDe magát a reformot — nagyon helyesen ' jegyezte meg^ az előttem felszólalt képviselő úr — egyáltalában nem fejezi be ez a javaslat, , ' mert a reform & kezdet kezdetén van. Nem lesz x felesleges, ha itt megmondom, hogy hivatalosan mit értünk reform alatt. A reform a réginek az átalakítása, egyMj eszmének vagy elvnek aktív keresztülvitele. Nagyon jól méltóztatnak tudni, — nem akarok elcsépelt frázis- , hoz folyamodni -j- hogy a földkérdést igélnis meg kellett oldani és ezt

y nem vindikálhatja " • magának sem_ az egyik, sem a másik, sem a . harmadik politikai párt, (Mozgás a kommunistapérton.) ez benn/e volt a levegőben, hiszen méltóztatnak nagyon 39I tudni, hogy

% amikor a törvényjavaslattal, há jól emlékszem még* " Debrecenben, először a parasztpárt, azután a kommunistapárt előjöttek, nem volt semmiféle ellenvetés a földreformmal szemben, pedig \ megvolt rá a -lehetőség.. - f Igenis, senki sem gátolj a a működő szerveket, hogy mindent a' legjobban és a leg- " kifogástalaSiabbul végezhessenek el. (Súlyán György (kp): Akkor a reakció, a földön hevert!) Akkor még nem volt reakció, amikor a, a földreform megindult. (Némethy Jenő (msz): Később találtak ki, hogy Van demokrata és van reakciós!) —Hiszen —-méltóztassanak megengedni — mi sem bizonyítja jobban," hogy a földrefoirmniak voltak komoly ellenzői', mint m|a|ga az a tény, amelyet éppen • , •üSállai képviselő* úr, mondott itt, hogy 650.000 j embernek juttattak földet és jelenleg, amikor a reakció- már - felütötte a , fejét, mindössze nyolcezer emberrel szemben áll fenn valami